Égi édesanyánk, Mária

Az idei esztendő utolsó nyitott katekézisére invitálta az érdeklődőket dr. Novák István főigazgató plébános október 20-án, mely alkalom során a Mária-kultusz kialakulását és fejlődését követhettük nyomon a kezdetektől napjainkig.

Októberben Szűz Máriát ünnepeljük, hozzá imádkozunk közbenjárásért, ez az időszak a Mennyek Királynőjének, a Rózsafüzérnek hónapja, ennek okán a Jászberényi Ferences Templomban tartott nyitott katekézis témájául is Mária élete, női-anyai példamutatása szolgált. Dr. Novák István főigazgató plébános a vallásban prezentált női és férfi szerepektől, a Szentírásban is megfogalmazott nemiségből kiindulva építette fel gondolatmenetét.

A teremtéstől, Éva megalkotásától kezdődően számtalan nő, asszony jut szerephez a tanulságos és szép történetek során, bizonyítva, hogy a „nők is lehetnek hősök”. Az előadó ezt kibontva, a világra bűnt hozó Éva után Mária eszményi szerepkörét, a személyét övező tiszteletet, egyházi dogmákat és az esendő emberi szívekben elfoglalt helyét igyekezett az értő hallgatóság elé tárni.

„Az iszlám elsődleges szent iratában, a Koránban 34-szer említik a Szűz anyát különböző formában a legnagyobb tisztelettel és szeretettel.” – vezette fel a plébános egy érdekességgel a világ szinte minden ideáját átszövő Mária-tisztelet témakörét, mely elsősorban a Bibliában jelenik meg. Fontos kiemelni, hogy ez a kiváló tisztelet nem egyenlő Isten imádásával, ugyanakkor több, mint a szentek tisztelete. Noha az őt megillető nagyrabecsülés egyetemes, és a legnagyobb egyházi ünnepek nem valósulhatnak meg nélküle, relatíve keveset tudunk Mária életéről.

Szűz Mária élete szinte elválaszthatatlan Jézusétól, már a szeplőtelen fogantatásától kezdve – melynek dogmáját az 1800-as években hirdette ki az egyház – Szentlélekkel telve létezett Anna és Joachim gyermekeként, felkészülve az Istenanyai misszióra. Tekintve a Szűzanya állandó jelenlétét, Mária élete ugyanúgy három részre bontható, mint ahogy azt Krisztus vonatkozásában ismerjük: gyermekségevangéliumra, Jézus csodáiban való részvételére és Krisztus szenvedéstörténetére.

A Mária-tisztelet már a 2. század óta jelen van az emberiség történetében, ez az egyik legősibb tiszteletadás, mely a kezdetektől együtt jár a szüzesség kultuszával. Valódi kibontakozásáról a 4. századtól beszélhetünk, ekkortól épültek az első, Mária számára ajánlott templomok.

A Mária ünnepek a kultusz felvirágzásával egyidejűleg, vagyis a középkor idején gyarapodtak meg, így a Gyümölcsoltó Boldogasszony, a Nagyboldogasszony. a szeplőtelen fogantatás ünnepe és Mária születésének ünnepe egyaránt ekkortájt került kihirdetésre. Később a kultusz új vonásokat is magára öltött, különféle ábrázolással élő szobrok, képek, költemények, siralmak, litániák, kegyhelyek születtek, létesültek, miközben a Máriát övező patrónusi jelentéskör is kibővült, modernizálódott.

Dr. Novák István egy személyes élmény megosztásával zárta az informatív előadást. Börtönlátogatása kapcsán figyelt fel az elítélteknél őrzött fotográfiákra, melyek között a vér szerinti édesanya képe mellett mindig lapult egy Szűzanya portré is. Ez a történés világított rá azon gondolatára, miszerint a Mária-kultusz nem más, mint egy örökérvényű pótédesanya kép: ha úgy hozza az élet, hogy már nem számíthatunk földi anyánk pártfogására, égi édesanyánkra bármikor, a legsötétebb emberi pillanatunkban is támaszkodhatunk.

 

 

 

Kazsimér Nóra

Kazsimér Nóra

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?