Sosem vártam a kihívásokra, magam kerestem azokat

Múlt év decemberében adták át a magyar tudomány kategória junior príma díjait annak a tíz fiatal tudósnak és kutatónak, akiknek tudományos munkássága elismerésre méltó és követendő példát állít kortársaik elé. A díjazottak között volt a jászberényi születésű dr. Szigeti Tamás vegyész is, aki jelenleg a Nemzeti Népegészségügyi Központ levegőhigiénés vezető szakértője. Rangos elismerése kapcsán beszélgettünk hivatásáról, szakmai sikereiről és a levegőminőség javításáért tett tudományos fáradozásairól.

Milyen életpálya vezetett a vegyész diplomáig? Mindig is erre a területre készültél?

Már az általános iskolában érdeklődést mutattam a kémia iránt, mely a gimnáziumi évek során tovább fokozódott. Mindkét helyen nagyon jó tanárok oktattak, a Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskolában Berecz Jánosné, a Lehel Vezér Gimnáziumban pedig Dr. Wirthné Kalmár Eleonóra tanárnők lelkiismeretes munkája – amelyet ezúton is köszönök – vezetett el addig, hogy az egyetemi felvételi alkalmával egyedüli választásként az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Kémia BSc szakát jelöltem meg. Az egyetemi évek során az érdeklődési körömbe leginkább a környezetben található káros kémiai anyagok azonosítása tartozott. A Kémia BSc szak elvégzése után nem volt kérdéses a folytatás, az ELTE-n végeztem el a Vegyész MSc szakot, és a doktori képzést is. Szerencsésnek érzem magam, az ELTE-n eltöltött évek alatt számos tanulmányúton szerezhettem tapasztalatot, érdekes kutatási témákon dolgozhattam, hallgatókat oktathattam és példamutató emberekkel találkozhattam.

Jelenleg a Nemzeti Népegészségügyi Központ levegőhigiénés vezető szakértője vagy. 

A doktori tanulmányok befejezését követően két éven át az Egyesült Királyságban dolgoztam, ahol egy kisebb vállalatnál projektvezetőként robbanóanyagok reptereken történő kimutatására alkalmas készülékek fejlesztésén dolgozhattam. Az érdekes téma ellenére szívemhez legközelebb mégis a levegőminőséggel kapcsolatos kutatások álltak, melyekkel PhD-hallgatóként foglalkoztam. Így – némi hezitálást követően – a hazaköltözés mellett döntöttem, amikor az Országos Közegészségügyi Központ (mai nevén Nemzeti Népegészségügyi Központ) vezetője állást ajánlott az Aerobiológiai és Levegőhigiénés Osztályon. Nagy lelkesedéssel vetettem bele magam a levegőhigiénés terület fejlesztésébe, rövid időn belül az osztály vezetője lettem. Négy éve dolgozom az intézetben, mely számos átalakuláson ment keresztül ezen rövid idő alatt.

Milyen kötelezettségekkel jár ez a pozíció? 

A terület tevékenységi köre jelentősen bővült az elmúlt időszakban, az általam koordinált csapat foglalkozik különböző belső terek (pl. iskolák, passzív épületek) levegőminőségével, a kültéri légszennyezettséggel, biológiai szennyezőkkel (pl. pollenek, baktériumok), humán biomonitoringgal (káros kémiai anyagok koncentrációjának nyomon követése humán biológiai mintákban), és a klímaváltozás egyes aspektusaival is. A mindennapi munka azonban nemcsak a hazai és nemzetközi kutatási projektek szakmai vezetéséből áll, hanem nagy hangsúlyt fektetünk az eredmények gyakorlatba és döntéshozatalba történő átültetésére is. Többek között nemzeti stratégiát dolgoztunk ki az általános iskolák beltéri levegőminőségének javítására, új eszközöket fejlesztettünk az allergiás betegségteher csökkentésére, több intézettel együttműködve vizsgáljuk a helytelen lakossági tüzelésből eredő légszennyezettség egészséghatását. Emellett szívügyemnek tekintem a lakossági kommunikációt.

Mit adott számodra ez a hivatás? 

Már az egyetemi évek során elsajátítottam két dolgot, a precizitást és a kitartást, melyek mindig segítettek a céljaim elérésében. Ezek, és a támogató környezet nélkül talán nem tudtam volna megbirkózni a folyamatos kihívásokkal, és sikereket elérni. Megjegyzem, hogy sosem vártam a kihívásokra, általában magam kerestem azokat. Azok közé a szerencsés emberek közé tartozom, akik elmondhatják, hogy szabadidejüket is szívesen áldozzák munkájukra. Mindig is olyan területen szerettem volna dolgozni, ahol a munkámmal hozzájárulhatok mások egészségének megóvásához. A Nemzeti Népegészségügyi Központban eltöltött évek alatt egyre fontosabbnak tartom a kutatási eredmények gyakorlatban történő hasznosulását, a lakosság szemléletformálását, és egy egészségesebb környezet kialakítását.

Mi jelenti a legnagyobb kihívást a munkád során?

A legnagyobb kihívások közé tartozik talán, a lakosság környezet- és egészségtudatosságának növelése, illetve a kutatások eredményeinek beültetése a döntéshozatalba. Azonban nagyon jó kollégák vesznek körül, ezeken a területeken is folyamatosan érünk el sikereket.

A főállásoddal párhuzamosan milyen projektekben, kutatásokban veszel épp részt?

A tavalyi év közepétől a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. által koordinált HungAIRy LIFE integrált projekt (http://www.hungairy.hu/) szakmai vezetője is vagyok. A 8 éves projekt célja a levegőminőség javítása 10 településen. A projekt keretében rendszeresen felülvizsgáljuk a levegőminőségi terveket, létrehoztunk egy ökomenedzser hálózatot, új mérőállomásokat létesítünk, döntéstámogató rendszert fejlesztünk, kísérleti akciók keretében a lakossági és a közlekedési eredetű kibocsátások csökkentését célozzuk meg, illetve szemléletformálási kampányokat indítunk. Remélem, hogy 2026-ra elérjük a kitűzött célokat. Mindezek mellett gyakran közösen dolgozom az Egészségügyi Világszervezet Európai Irodájával, a belső téri levegőminőség kockázatértékelésében.

A Prima Díjat elismert tudósok, professzorok javaslatára ítélik oda az arra leginkább érdemeseknek. Milyen érzés volt, amikor megtudtad, téged is neveztek a kitüntetésre? 

Nagy megtiszteltetés, hogy 2020-ban egyike lehettem a Junior Prima Díj díjazottjainak, magyar tudomány kategóriában. Nagyon örültem a díjnak. Természetesen ezt egyedül nem tudtam volna elérni, nagyon sok mindenkinek mondhatok köszönetet, köztük a családomnak is, akik mindig támogattak a céljaim elérésében. Természetesen ők is nagyon örültek, büszkék rám.

Mit jelent a karrieredben ez az elismerés? Mit tartasz az eddigi legnagyobb szakmai mérföldkövednek?

A karrieremet valahol mindig céltudatosan építettem, folyamatosan motiváltak az új kihívások, a szakmai sikerek. Azonban díjat még sosem kaptam munkám, munkásságom elismeréseképpen.  A díj megerősít abban, hogy jó úton haladok, és újabb lendületet, erőt ad a folytatáshoz. Nem szeretnék egy szakmai eredményt sem kiemelni, az elért eredményeket egyaránt fontosnak tartom, ugyanúgy sikernek könyvelem el, ha egy interjú hatására akár csak egy ember is változtat szokásain, mintha egy rangos nemzetközi folyóiratban jelenik meg egy közlemény.

Jelenleg milyennek látod hazánk levegőminőségét? 

Sokan nem tudják, de a légszennyezettség a legjelentősebb környezeti eredetű betegségteher. Hazánkban – Európa egyéb országaihoz hasonlóan – a legnagyobb problémát a helytelen lakossági fűtési módok alkalmazása jelenti, mely a fűtési szezonban gyakran vezet kedvezőtlen levegőminőséghez. Fontossági sorrendben ezt követik a közlekedésből, a mezőgazdasági és végül az ipari tevékenységekből származó kibocsátások.

Az átlagember mit tehet a megőrzés/javulás érdekében? 

Egyéni szinten sokat tehetünk a levegőminőség javításáért. Mellőzzük a légszennyező tevékenységeket, így ne égessünk el nedves vagy kezelt fát, műanyagot vagy egyéb hulladékot, komposztáljuk a zöldhulladékot, részesítsük előnyben a kerékpározást a gépjárműhasználattal szemben, vagy ügyeljünk otthonunk energiafelhasználására. Javaslom mindenkinek – különösen az érzékeny lakosságcsoportba tartozóknak – a Nemzeti Népegészségügyi Központ naponta frissülő Levegőhigiénés Indexének nyomon követését, illetve a lakossági tájékoztató tartalmak megismerését. A korábban említett HungAIRy integrált projekt online felületein is sok hasznos információ található.

Hogyan látod, mi jelenti most a legnagyobb kockázatot? A világjárvány vonatkozásában milyen változások következtek be?

A levegőben nagyon sok légszennyező található, melyek eltérő egészséghatással bírnak. Egyes vegyületek fáradékonyságot okoznak, míg mások növelik a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát. A legjelentősebb egészségkockázattal a kisméretű aeroszol részecskék (hétköznapi nevén a „szálló por”) bírnak. Rövid távon légúti tüneteket okozhatnak, azonban hosszú távon növelik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. A világjárvány jelentősen megváltoztatta mindennapjainkat. A SARS-CoV-2 vírus az Egészségügyi Világszervezet álláspontja szerint elsősorban cseppfertőzéssel, illetve fizikai kontaktussal terjed. Azonban beltéri levegőben történő terjedést sem szabad figyelmen kívül hagyni. A maszkviselés, és a higiénés szabályok betartása mellett lehetőség szerint kerüljük a szellőzetlen, túlzsúfolt belső tereket, illetve rendszeresen szellőztessünk. Időnk jelentős részét beltéri környezetekben töltjük, ahol egyes légszennyezők koncentrációja magasabb lehet, mint kültéren. Ne feledkezzünk meg a rendszeres szellőztetésről!

Milyen terveid vannak a jövőre nézve? 

A következő években szeretném folytatni azt a munkát, amit elkezdtem. Számos szakmai terv körvonalazódott már bennem, melyeket remélem, hogy sikerül megvalósítani. A holnap azonban mindig tartogat meglepetéseket, így nehéz előre látni, hogy 5 év múlva mi fog történni. Óvjuk környezetünket és egészségünket!   Mindenkinek jó egészséget kívánok!