Zengjen a harang!
A forradalom hőseire és mártírjaira emlékeztünk október 23-án, szerdán a városi ünnepségen, amely reggel kilenckor szentmisével kezdődött és kora délután, a Fehértói temetőben koszorúzással ért véget.
A Barátok templomában dr. Novák István atya celebrált misét, prédikációjában utalva a történelmi eseményekre és a ma élők hazaszeretetből fakadó feladataira. Az emberiség történelmében egyéni és közösségi szinten is visszatérő örök kérdés, vajon a jót vagy a rosszat kövessük? Jézus kétezer évvel ezelőtt megteremtette a jónak a lehetőségét. Az oszmán hódítás korában ezt a kereszt által mutatott jót követte Kapisztrán János, akire ezen a napon emlékezik a katolikus egyház, és ezt a jót követték a forradalmárok is hat évtizeddel ezelőtt, amikor szembeszálltak az elnyomó kommunista hatalommal. 1956-ban a jó és a rossz harcolt egymással. Az istenhit küzdött meg azokkal, akik nem tartottak igényt a hitre, az egyházra.
Mindszenty József és követői példát mutattak a hit oltárán bemutatott kitartásból és mártíromságból. A kommunizmus romjain harminc évvel ezelőtt elindult valami fejlődés, a megtiport lelkekből való újraépítkezés. Negyven év rombolás után legalább negyven év, de lehet, hogy még több kell az újjáépítéshez, hogy újra gondolkodni tudjunk társadalmunkban, közéletünkben hazánkban és Európa egészében úgy, hogy van Isten. Lehet, hogy ideig óráig a rossz győzedelmeskedik, de ha nem tartunk ki, akkor biztos elveszünk. A kitartás győzelemre vezet – idézte Kapisztrán intelmeit a lelkipásztor. István országa, és az Európai Unió vagy keresztény lesz, vagy pedig elbukik.
Az egyház útmutatása tud megvédeni a rossztól, megmutatni az irányt Krisztus jósága felé, amit követnünk kell.
Az ünnepség a Ferencesek terén folytatódott, ahol a Jászberényi Nagyboldogasszony Katolikus Iskola Liska József Középiskola és Kollégium tagintézményének diákjai elevenítették fel szemléletes színi előadásukban a forradalom napjait. Az akkori munkások, egyetemisták, értelmiségiek kívánalmai ma is érvényesek, a forradalom szent eszméi nem vesztettek fényükből az elmúlt 63 év során. Az 56-os emlékműnél a város pártjai, intézményei, civil szervezetei koszorúkkal fejezték ki tiszteletüket a hősök előtt.
A következőkben a Városháza elé vonultak az ünneplők, ahol dr. Rózsa György, az 56-os Országos Szövetség elnökségi tagja mondott volna beszédet, ám késése miatt vitéz Tóth Gáspár, az 56-os Szövetség Jászsági Alapszervezetének elnöke vette át a szónok szerepét. A hirtelen jött forgatókönyv szerint az elnök egy régebben kelt körlevelét olvasta fel az ünneplő közönségnek. Soraiban felidézte a forradalom és szabadságharc napjait. Levelében felhívással fordult az emlékezőkhöz, amelyben arra kérte őket, az elkövetkező években november 4-én naplementekor templomainkban gyertyagyújtással és harangszóval igazoljuk az 1956-os forradalom tisztaságát és dicsőségét. A harangszó hirdesse erkölcsi győzelmünkért örökös hálánkat és köszönetünket a mennyei atyához. Zengjen a harang a kommunizmus ártatlan áldozataiért, a megtorlások mementójaként, a kínzók bűnbocsánatáért. A mártírok emlékét kőbe vésett márványtábláknál, valamint a forradalom hatvanadik évfordulójára készített tűzzománc emlékműnél koszorúk elhelyezésével tisztelegtek a város különböző szervezeteinek képviselői.
A megemlékezést a Fehértói temetőben az 1956-os forradalom és szabadságharc jászberényi hőseinek emlékére állított kopjafáknál történt tiszteletadás zárta, ahol az időközben megérkező dr. Rózsa György beszédében a berényi történelmi eseményeket idézte fel.
a BerényCafé újságírója.
