Tünet volt, panasz nem
A Főnix Fészek Műhelyházban múlt hét csütörtökön a Tünet Együttes Loop című táncszínházi előadása okozott katartikus élményt a színházba érkezőknek.
Csütörtök este már a Fürdő utcából hallani lehetett a teátrum előtt diskuráló nézőközönséget. A tömeg jó részét azok a diákok alkották, akik a délutáni órákban foglalkozás keretében már találkozhattak a Tünet Együttes táncművészeivel.
Az izgatott sutyorgás csak a lámpák kialvása után csendesedett el, amikor a fényjáték árnyából előkúszott pőre kosztümjében Szász Dániel táncművész. Az ösztönöket megtestesítő fiatal, dinamikus mozgása mellett grimaszaival produkált zseniális összhangot. Ösztönlényként létezett a színpadon. Végig „pengeélen” táncolt a félelem és a téboly között, elgondolkodtató élményt okozva ezzel a nagyérdeműnek.
A táncszínház második felvonásában Furulyás Dóra a saját magunkkal szemben állított elvárásokat, görcsös ragaszkodásainkat, a folytonos bizonytalanságunkat vitte színre. „Elzártam a gázt? De hiszen mindig elzárom” – hangzott monológjában, aztán még is „visszatáncolt”. Ismerős ugye? Napjainkat sokszor átszövik a kétségek, melyekből a szorongás épít várat, míg végül egy olyan blokád vesz kerül, mely a cselekedeteink értelmét is megkérdőjelezi. Hasznosan töltjük vajon a hétköznapokat, vagy csak a szokásos köröket rójuk a mókuskerékben? A darabban ezekre a kérdésekre kereste a választ, mellyel tükröt tartott a közönség soraiban ülők számára.
A Tünet Együttes előadását követően lehetőség volt beszélni a látottakról, hallottakról. Bár meglehetősen nehéz volt megszólalni egy ilyen darab után. Igaza volt a sorokban ülő tanárnőnek, aki így szólt diákjaihoz: „Kérdés van? Vagy inkább csak az van?”
Fotók: Szalai György
a BerényCafé újságírója.
- Szelektív hulladékgyűjtési tájékoztató - 2021-01-23
- Polgári családok rokoni szálai - 2019-07-19
- A hagyományokból építkező közösség - 2019-07-11
