A hagyományokból építkező közösség

Család, barátok, hagyományőrzés, jókedv – ez jellemezte a június 29-én megrendezett Jászsági Aratónap és IX. Babfesztivál hangulatát a jászapáti Gazda-farmon, mely ezúttal is bővelkedett színes programokban.

A gabonafélék betakarítását őseink június 29-én, Péter-Pál napján kezdték meg, a közös munkát pedig rendszeresen népünnepélyek, mulatságok követték. Ez a hagyomány ma sem kopott ki a divatból, sőt a város évek óta különös figyelmet fordít az ünneplésére. Ugyanis ilyenkor nemcsak az aranyló kalász begyűjtésére szerveznek programokat, hanem párhuzamosan rendezik meg a népszerű babfőző fesztivált, birkafőzőt, pálinkamustrát és idén sok év után újból a fogathajtó versenyt is.

Szombat délelőtt pálinkával köszöntötték az érkezőket a Gazda-farmon, ahol viseletbe öltözött családfők, asszonyok és gyerekek készülődtek az aratásra. Őket ifj. Pócs János üdvözölte és örömének adott hangot, hogy a Gazda-farm adhat otthont az év egyik legszebb ünnepének. Tiszteletét fejezte ki az aratócsapatok előtt, akik részvételükkel továbbviszik elődeiktől örökölt tudásukat és átadják a hagyományok szeretetét. A szót Farkas Ferenc polgármester vette át jó időtöltést, valamint sikeres napot kívánva a versenyzőknek.

– Gazdakörünk minden évben rendez aratónapot. Tesszük ezt azért, hogy őseink előtt ezzel tisztelegjünk, hiszen valamikor felmenőink mindig e napon, június 29-én, Péter-Pál napján kezdték meg az aratást – idézte fel hagyományainkat Kiss János, a Gazdakör elnöke. Napjainkra a kézi aratást cséplőgépek, kombájnok vették át, így megítélése szerint élőben már ritkán lehet látni ilyen eseményt. A hagyományok átörökítésének azonban mindig van helye, melyre ezek az alkalmak biztosítanak lehetőséget.

Következő felszólalóként Borbás Ferenc, emeritus jászkun főkapitány köszöntötte a megjelenteket, ismertette az aratóverseny menetét, majd útjára bocsátotta a résztvevőket. A kilenc csapat tagjai viseletben, népi ételekkel a tarisznyákban és kaszával a vállukon, dalolva indultak el a búzatáblákra. A felsorakozók között az apátiak mellett köszönthettünk versenyzőket Jásztelekről, Jászkisérről, Alattyánról, Jánoshidáról és Jászberényből is. A forró nyári melegben könyékig felgyűrt ingujjal kezdődött meg a munka az aratóknak és a segítő marokszedőknek. A fizikai munkára Petőné Nagy Mariann is vállalkozott és férfiakat megszégyenítő gyorsasággal hasított kaszájának éle. Lapunknak elárulta, hogy bár a versenyen most van először, otthon az állatainak rendszeresen kaszál. – Imádom csinálni a régi paraszti dolgokat, bár kicsit különcként néznek az emberre. Úgy kell elképzelni, hogy megyek a kaszával, a taligával és kaszálom a füvet, aztán hazatolom a marháknak, lovaknak, birkáknak. Eddig gabonát még nem kaszáltam, de egyáltalán nem volt nehéz – részletezte Mariann, majd további kérdésekre elmondta, hogy édesapjától tanulta el a kézi kaszálás mesterségét, ami a mai napig kikapcsolódást nyújt számára.

Nem ő az egyedüli, aki a felmenőktől örökölte a mezőgazdasági munkálatok szeretetét. A Fülöp család több generációra visszamenőleg foglalkozott földekkel és most Ferenc négy fiának is igyekszik átadni tapasztalatait. – Szüleimmel együtt mezőgazdaságban dolgoztam fiatalabb koromban, ha kell, még főállás mellett most is besegítek nekik. Nálunk is van a ház körül jószág, például nyulak, ezért a fiaimat hamar megtanítottam rá, hogyan vágják a füvet. Ötévesen már kaszáltak, eleinte csak a patakparton, aztán négy éve az aratóversenyen is részt vettünk, azóta pedig minden évben eljövünk és ápoljuk a hagyományokat – mondta Ferenc. Fiai és osztálytársaik látszólag szívvel-lélekkel vágták a kenyérnövényt, a kisebbek pedig nem voltak restek lehajolni az elhullott szálakért. Az apuka hangsúlyozta, hogy semmit nem szeretnének erőltetni a gyerekeknek, mindössze igyekeznek jó példával előttük járni.

A tarlón sétálva azt is megtudtam, hogy bár az új eszközökkel egyszerűbb elvégezni a feladatot, van előnye a hagyományos módszereknek is. – Kiszámolja az ember, hogy egy kis mozgás nem árt és ha először lenyírja a füvet, aztán meg elmegy a konditerembe, akkor már gazdaságosabb kaszálni – hangzott egy humoros vélekedés szerint.

A zsűrizésében nemcsak a búzatáblák kaptak nagy hangsúlyt, ugyanis az aratás során a szénabálákból alakult asztalok roskadásig megteltek népi ételekkel: cipókkal, hagymával, szalonnával, kolbásszal és minden természetes étellel, amivel egykor a földekre érkeztek az aratók. A gusztusosan tálalt teríték némelyikén aludttejet vagy éppen görhét is kóstolhattak az igazi paraszti ízekre vágyók.

A paraszti életbe való időutazás Farkas László jászkiséri géptörténeti magángyűjtő prezentálásában egy 1920-ban gyártott cséplőgép bemutatásával folytatódott. A mostani kombájnokkal ellentétben az eszköz szöges-dobos cséplőben dolgozza fel a gabonát, amit háromfelé osztályoz. Ebből kiszűri a minőségi gabonát, illetve az állatoknak is jut a maradékból. A cséplőszerkezet és a tisztítómű működtetéshez 14-16 lóerő szükséges, amit egy 1954-es gyártmányú traktor biztosított a bemutatóra. A nagy hanggal zakatoló cséplőgép vonzotta a kaszálástól kimelegedett érdeklődőket, akik szusszanhattak egy kicsit a régmúlt idők technikájára révedve.
A tikkasztó hőségből visszaérkezve a Gazda-farm árnyas fái nyújtottak hűsítő árnyékot, míg a főzőkhöz érve nem csapott meg újra a forróság szele és az ezzel járó finom illatok. Utóbbinál már csak a vendégszeretet volt érezhetőbb, hiszen a főzők nemcsak a zsűrinek, de az érdeklődőknek is kínáltak kóstolót. Ebben a szerencsés helyzetben tudtam meg azt is, hogy milyen apró módosítással készült a Jókai bableves a Jászapáti Jóbarátok Nyugdíjas Klubnál, vagy hogy mi az igazi málnaszörp titka.

A tesztelés után nem maradt más, mint a szakemberek, vagyis a zsűri véleményét is kikérni, melyre Dudás Violát, a TV2 Masterchef főzőműsor 14 éves junior harmadik helyezettjét kérte meg lapunk. Viola fiatal kora ellenére komoly egyéniség a konyhában és konkrét elképzelése van a finom ételt illetően. – Különleges ételeket szeretek enni, de szeretem a magyaros ízvilágot is. A finom ételt számomra az jelenti, hogy valami ízletes, semmi nincs túlfőve benne, ugyanakkor nem is kemény – mondta. A jászberényi Nagyboldogasszony Kéttannyelvű iskola tanulója nem véletlenül profi a konyhában, hiszen leginkább nagymamáitól leste el a főzés tudományát.
A főzőversenyre tizenhárom bogrács birkapörkölt és ugyanennyi bab készült el, melyeknek sikere főként a jó minőségű zöldségeken, a megfelelő mennyiségű hús-zöldség arányon múlt – ezt már Borics Dániel zsűrielnöktől, a Szikra Galéria és Étterem üzletvezetőjétől tudtuk meg.

Pálinkamustrára a Pálinka Lovagrend nagymesterét, Kalla Pált és Bathó Károlyt, a Jánoshidai Gazdakör elnökét kérték fel, akik nagy szakértelemmel bírálták a szíverősítőt. A déli harangszóra felkerült az asztali teríték, de mielőtt a nagyközönség is ellenőrizte volna a remekeket, Farkas Ferenc polgármester fejezte ki köszönetét a szervezők munkájáért. A polgármestert követően Bagdán Boglárka, az agrárszakképzésért felelős államtitkár asszony osztotta meg ünnepi gondolatait. – A búza Szent György napján szökik szárba, Szent Vid napján abbahagyja a növekedést és Péter-Pál napján megszakad a töve, kezdődhet az aratás. Valóban méltó és igazságos – mondja Jankovics Marcell –, hogy Péter, az apostolfejedelem és Pál, a népek térítő apostola egyaránt olyan kiemelt helyen szerepeljenek a naptárban, amilyen a nyári napfordulóval kezdődő csillagászati hónap első dekádja – kezdte beszédét az államtitkár asszony. A csillagok állása és a naptár ismerete évszázadok óta útmutatásul szolgál és egyensúlyt teremt az ember és az élővilág között. Ezekre az ismeretekre a Jászság népe rendkívüli hagyománytisztelettel tekint, és nemzedékről nemzedékre továbbadja azt a ritmust, melynek létéről és mivoltáról csak a 19. század első éveitől van történeti bizonyosságunk, de számos okból feltételezhetjük, hogy többszázados örökség – emelte ki Bagdán Boglárka. Beszédét azzal folytatta, hogy a jászok szorgalommal gondozzák földjeiket, szolgálva a nemzet javát, mely a számok tükrében is megmutatkozik. A téli és a kora tavaszi aszályos időszakot csak némileg pótolta a májusi eső, ennek ellenére 1,6 millió hektáron megkezdődhet a betakarítás. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara előzetes becslései szerint az idei hektáronként 5 kilogrammos átlaghozammal a tavalyihoz hasonlóan 5 millió tonna búza várható. Őszi búzából mintegy 952 ezer hektárról takarítanak be, őszi árpát 218 ezer hektárról és repcét 296 ezer hektárról aratnak le. Örömének adott hangot, hogy a kimutatásokból látszik: az ország ellátása biztosított. Szavait köszönetekkel zárta, valamint hangsúlyozta, hogy csak a hagyományokból építkező közösség képes fejlődni, melynek Jászapáti szép példája.

Pócs János országgyűlési képviselő házigazdaként és gazdálkodóként is pódiumra állhatott. A Jászság parlamenti képviselője szólt a föld szeretetének fontosságáról, mely, mint tudjuk, a saját életében is kiemelt helyen van. Felidézve otthonteremtési szándékainak kezdeti kísérleteit, ma már elégedettségének ad hangot, hogy családjával tanyán találta meg az otthonát. Végezetül háláját fejezte ki, hogy a közösségépítő szándékkal rendezett eseménynek sokan részesei voltak.

Szintén a felszólalok sorában köszönthettük Kiss Róbertet, a Nemzeti Agrár Kamara megyei igazgatóját. – A mi korosztályunk elmondhatja, hogy nagyszüleink voltak azok, akik egyáltalán megpróbálták és tették a dolgukat az aratás munkafolyamatának során. Napokat töltöttek el a tűző napon azért, hogy a mindennapi kenyérnek valót betakarítsák – utalt a kemény fizikai munkára, mely megítélése szerint a mai korban embert próbáló tevékenységnek számít. A hagyományőrzés nyomában megemlékezett azokról a gazdákról, akik összehangolt munkával, szorgalommal az ország gabonatermésének mintegy 10 százalékát biztosítják a Jászságban.
Ezután a versenyek eredményhirdetése következett. Először a fogathajtó verseny, majd az aratóverseny, a birka- és a babfőző verseny, végül a pálinkamustra díjazása történt meg. Minden versenykategória első három díjazottja, valamint különdíjasai értékes nyereményeket vehettek át. Az aratóverseny helyezettjei: 1. Alattyán, 2. Jászberény, 3. Jásztelek. A birkafőző verseny dobogósai: 1. Alattyán, 2. Újszász – Orczy, 3. Bankos István, Jászapáti, különdíj: Ádám Béla, Jászapáti. A babfőző versenyen a következő csapatok remekeltek: 1. Gróf Széchenyi István Katolikus Gimnázium, Jászapáti, 2. Gasztro betyárok, Jászapáti, 3. Szivárvány Óvoda csapata, Jászapáti, különdíj: Mozgáskorlátozottak csapata, Jászapáti. A legkiválóbb szíverősítők készítői a pálinkamustrán: 1. Farkas János, 2. Simon Gáborné, 3. Bódi Pálné. A fogathajtó verseny legjobbjai pedig: 1. Csintalan Imre, 2. Dani Marcell, 3. Kovács Lénárd.

Folytatódott a programgazdag délután, elsőként Fehér Endre és Rácz Aladár népi zenekara, Bárkányi Adrienn és Sülyi Károly fellépése szolgált zenével az ebédhez. A kulturális programokat a 3+2 együttes és az Experience együttes koncertje színesítette. A nap folyamán a fellépők között színpadra állt Kátai Lilla és a helyi kulturális csoportok, valamint a Rácz Aladár Zeneiskola Fúvószenekara is.

Szabó Lilla

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.
Szabó Lilla

Latest posts by Szabó Lilla (see all)

Szabó Lilla

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?