A korai nyelvoktatással kiaknázzuk a lehetőségeket

Európai viszonylatban a magyar gyerekek tanulnak a legnagyobb óraszámban idegen nyelvet, mégis az ország mintegy kétharmada csak a saját anyanyelvén tud megszólalni. A nyelvtanulás által megnyíló számtalan lehetőségről, az elsajátítás mögött húzódó nehézségekről és a babakori nyelvoktatás előnyeiről beszélgettünk Czirklbach Erzsébettel, a jászberényi Helen Doron iskola vezetőjével.

Ma már egy idegen nyelv elsajátítása alapvető szükséglet az életben, és nem lehet elég korán elkezdeni.

Már három hónapos kortól lehet tanítani a gyermekeket. Személyes véleményem szerint a legértékesebb kurzus épp a babáknak meghirdetett alkalom. Ebben az életszakaszban tudjuk a legtöbbet adni nekik, mert ekkor fejlődnek a legintenzívebben. Amikor egy csecsemő megszületik, 400 grammos aggyal jön a világra. Mire 6-7 évesen iskolába megy, az agya fejlettségi szintje eléri a felnőtt agy fejlettségének 90%-át. Ezért a korai időszak a döntő, amikor még szinte nem is beszél.

Furcsán hangzik a mondat: nyelvoktatás babáknak.

Elsőre valóban az, de gondoljunk bele, az anyanyelvünket is úgy sajátítjuk el, hogy halljuk a környezetünket. Több éven keresztül halljuk az édesanyánkat, édesapánkat, élmények érnek bennünket az anyanyelvünkön. Ha több nyelven következetesen és folyamatosan éri a babákat impulzus, többi nyelv párhuzamos elsajátítására is képesek. A babák komplex fejlesztésben részesülnek. Beszélhetünk – az idegennyelvi stimuláció által – az agy fejlesztéséről, nagyon fontos a mozgás-, a szociális-, és az érzelmi fejlődés támogatása is. A babák ízelítőt kapnak az amerikai és angol jelnyelvből. Koraszülött, vagy valamilyen hátránnyal született babák esetében csodát tehet a korai nyelvi foglalkozás, mert az idegen nyelvi környezettel a lehető legnagyobb stimulációt hozzuk létre az agy számára, és ha az agy fejlődik, az hatással van a testi folyamatokra is.

Volt már példa sikertörténetre?

Debrecenben történt egy eset, a babát többször is újra kellett éleszteni. Végül is életben maradt, de úgy adták ki az orvosok a szülőknek, hogy nem tudják mi lesz vele a későbbiekben. A szülők nyelvi oktatásra kezdték hordani a gyermeket, és a következetes, rendszeres fejlesztés folytán nem csak, hogy életben maradt, de ma már egészséges, 19 éves fiatal hölgy és egyetemre jár. Az agy, miközben fejlődik, csodálatos módon gyógyítja magát, és ha egy kicsit rásegítünk, fantasztikus dolgokra lehetünk képesek vele.

Sok szülő érvel azzal, hogy miért járassa idegen nyelvi kurzusra a gyermekét, ha a kicsinek még a magyar nyelvet sem sikerült elsajátítania maradéktalanul.

Abba kell belegondolni ilyenkor, hogy én magyar anyuka vagyok, a férjem mondjuk szlovák, felvidéki apuka, születésétől kezdve mind a két nyelvet tanulja a gyerek, és semmi hátránya nem származik ebből. Amikor elsajátítjuk az anyanyelvünket, azt az agy egy bizonyos területén tárolja. Ha életünk során a későbbiekben idegen nyelvet tanulunk, azt az agy teljesen más területen tárolja, mint az anyanyelvet, ezért más módon is fogja előhívni azt az idegen nyelvet, mint a saját anyanyelvünk szókincsét. Viszont ha már kiskorunktól kezdve más nyelvet is elsajátítunk, az második anyanyelvként ugyanott fog tárolódni az agyban, mint ahol az anyanyelv. Angliában találkoztam olyan idős emberekkel, akik háború alatt kerültek ki gyerekként, és német anyanyelvűek voltak. A háborútól kezdve nem használták a németet, de a mai napig, idős korukban is németül álmodnak, és a híreket mindig a német csatornán hallgatják. Őnáluk az angol és a német nyelv között nincs különbség, és ez egész életükön át megmarad bennük. Az anyanyelv/ek nem elfelejthető, még akkor sem, ha nem használjuk.

Milyen pozitív hozadékai vannak egy új nyelv korai elsajátításának a későbbiekre nézve?

Mivel idegen nyelvről van szó – mert a környezet ugye magyar – új szinapszisok jönnek létre az idegsejtek között. Minél több kapcsolat létesül az agysejtek között, annál fejlettebb lesz a gondolkodásuk. Kutatások igazolják, hogy az agy minden egyes tevékenysége során megváltoztatja önnön szerkezetét, és folyamatosan tökéletesíti „áramköreit’, hogy az adott feladatokat jobban tudja elvégezni. Ez az ún. neuroplaszticitás. A sokféle, játékos módon befogadott, gazdag inger hatására olyan plusz kvalitások is kifejlődnek és megerősödnek a gyermekekben, mint a kreativitás, problémamegoldás, a kommunikációs, matematikai, logikai készségek, de önelfogadással kapcsolatos adottságokra, önbizalomra, önbecsülésre is szert tesznek. A korai nyelvoktatással természetes módon aknázzuk ki azokat a lehetőségeket, melyek minden emberi lényben benne rejlenek, és ami még lényeges, hogy ezzel nem teszünk semmilyen plusz terhet a gyerekekre, ők ezt élvezik, és mire észbe kapnak, 14-15 évesen már simán leteszik a középfokú nyelvvizsgát.

Említette korábban, hogy európai viszonylatban a közoktatásban a magyar gyerekek kapják a legnagyobb óraszámban az idegen nyelvoktatást, ám az eredményekben ez nem mutatkozik meg. Hol siklik el az információ?

Úgy vélem, hogy az általános és középiskolai idegen nyelvtanárok fantasztikus munkát végeznek, biztos vagyok benne, hogy ami csak tőlük telhető, azt megteszik. A legnagyobb buktatónak itt Magyarországon – mivel éltem külföldön van rálátásom –, a kevés idegen nyelvi ingert érzem. A televízióban minden szinkronosan szól, alig vannak feliratos filmek, kevés vagy passzív az idegen nyelvi behatás, ami éri a gyerekeket. Több országban eredeti nyelven szólnak a filmek és felirattal látják el őket. A másik dolog, hogy nincs idegen nyelven interakció. De hát kivel is lenne? Az jó rendszer, ha rendelkezésre áll egy külföldi testvériskola, vagy ha valaki külföldi kortársával tud kapcsolatot létesíteni, akár rádión, vagy az interneten.

Ha nincs is kéznél egy külföldi barát, mi az, ami löketet adhat a nyelvtanulás során?
A sikerélmény, a folyamatos pozitív visszacsatolás, bátorítás az átbillenti őket. Én mindig megdicsérem őket, a dicséret a legjobb motivációs erő. A korai nyelvoktatás során a gyerekek elképesztő személyiségfejlődésen mehetnek keresztül, akár pár hónap alatt. Megszűnik az önértékelési problémájuk, a félelmük, hogy mi lesz, ha ők megszólalnak, ezek mind elillannak, és kinyílnak, barátságokat kötnek, szárnyalnak.

Épp a jászberényi campuson volt konferenciatéma, hogy a tévhitekkel ellentétben felsőfokon beszélő nyelvpedagógusnak kell vezetnie a gyermekkori idegen nyelvi oktatást is. Hogy működik ez a gyakorlatban?

Ez pontosan így van, tőlem a komplex nyelvtant megkapja ugyanúgy a baba is, mint az az iskolás, aki már a nyelvvizsgára készül. A nyelv attól nem változik, hogy egy fiatalabb korosztáyt oktatunk. Nem mondhatjuk, hogy mivel még nem tanultuk a múlt időt, nem is nézünk ilyen mesét. A magyart is úgy tanuljuk, hogy édesanyánk a teljes nyelvet használja, nem csupán az aznapról beszél nekünk. A komplex nyelvtanulás számukra játék.