A négy évszak országa

Megfigyelték már, hogy a térképen Irán csiga alakú? Többek között erre az érdekességre is rávilágított dr. Sárközy Miklós történész, Közel-Kelet szakértő, iranista a Bakancslista előadás-sorozat október 8-i alkalmán.

Az előadó már szinte hazajár Iránba, ahol tanulmányútjai mellett turistautakon is lelkes vezetője az egzotikus ország látogatóinak. Ez alkalommal számos tévhitről és sztereotípiáról rántotta le a leplet, engedett betekintést a jelképes csador alá, ahol páratlan szépségek rejtőznek. Vetített képes beszámolójában a négy évszak országának középső részére, Teheránba és a közeli városokba kalauzolta el a népes hallgatóságot.

Elöljáróban az iráni és a jász népcsoportok rokoni kapcsolatát vázolta fel a professzor. Tisztázta, hogy a jászok az iráni kagán népcsoportban kereshetik gyökereiket. Az ősi kapcsolatokat nyelvemlékeink, a régi jász viselet is őrzi. Jászberény, a Jászság azaz Alánia, tulajdonképpen az ősi iráni népek mozgásának legnyugatibb helyszíne. Elmondta, hogy a gazdag kultúrájú, több ezer éves múltú Perzsia nem csak a jász, de a magyar kultúrára is hatással volt. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy mintegy hatvan szavunk őriz közvetve vagy közvetlenül valamilyen iráni kapcsolatra utaló nyelvemléket. A perzsa irodalomban számos nyomra bukkanhatunk a magyarok őstörténetéről, vándorlásairól. Gazdasági kapcsolataink is messzire nyúlnak vissza, a legújabb időkben pedig újra feléledni látszanak, csakúgy mint kulturális kontaktusaink. Jászberény mellett Budapest, Pécs és Debrecen is ápol testvérvárosi kapcsolatokat iráni településekkel.

Irán beszélt nyelvéről, a perzsáról megtudtuk, hogy Ázsia egyik legfontosabb kulturális nyelve, a kelet franciája. Ezen értik meg egymást Iránban, Afganisztánban, Tádzsikisztánban, Üzbegisztánban. A nem arab iszlám országokban és a hódoltsági területeken a perzsa egy üzleti, diplomáciai, kancelláriai, irodalmi nyelvként volt jelen a Bengáli-öböltől Budáig. Budán és Pécsen épületek feliratai is őrzik a perzsa kultúra valamikori jelenlétét. A perzsa irodalom pedig megérne egy külön előadást, hiszen világhírű költőik gyönyörű verssorai ma is közszájon forognak nem csak Iránban.

A kulturális tájékozódást követően Irán iszlám előtti és utáni történelmébe is betekintést nyertünk. Gyorstalpalón megismerkedtünk az óperzsa dinasztiákkal, a kalifátussal, az uralkodó kis dinasztiákkal, a sahokkal, a nyugatbarát köztársasággal, majd a forradalom utáni iszlamizált, ám egyre puhuló rendszerű államszervezettel.

Ebbe a furcsa, kapitalizálódó „urambátyám” iszlamista demokráciába látogattunk el a fotók segítségével a következő szűk órában. Iránba nem túl bonyolult eljutni. Vízumot akár online is kérhetünk, Teherán pedig közvetlen járattal elérhető. A belső közlekedés kiváló, akár szervezett úton, akár egyénileg vág neki az utazásnak a turista, ajánlható bárkinek ez a fantasztikus látnivalókkal kecsegtető ország. Még inkább vonzóvá teszi Iránt a magyar utazó számára, hogy Puskás Öcsin kívül az utca embere is ismeri Márait, Szabó Magdát, Örkényt, olvasnak Kertész Imrét. Az informatív bevezetőt követően a képek nézegetésével és a hozzájuk fűzött értő magyarázatokkal képzeletben elutaztunk a húszmilliós Teheránba, testvérvárosunk, Yazd széltornyaihoz, Kermánsah palotáiba, Iszfahán és Shiraz páratlan szépségű mecsetjeibe. Bepillantást nyertünk az ősi Perzsia titkaiba és képet kaptunk a modern, fejlődő, a világ felé egyre szélesebbre tárt kapukkal váró Iránról. Szerintem sokan vágyunk rá, hogy valóban megízleljük Irán zamatát minden tekintetben.

Kárpáti Márta

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.
Kárpáti Márta

Latest posts by Kárpáti Márta (see all)

Kárpáti Márta

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?