Halhatatlan kórházalapító

Kórházat alapítani még ideális körülmények között sem mindennapi teljesítmény – magyarként Romániában pedig főként nem az. A kilencvenes években dr. Bíró Géza mégis erre a lehetetlennek tűnő küldetésre vállalkozott Kézdivásárhelyen. A nagy formátumú radiológus főorvos-kórházigazgatóról – emléke előtt tisztelegve – volt munkatársa, Kiss István írt könyvet, melyet október 1-jén mutatott be Jászberényben.

Az Országos Könyvtári Napok – Könyvtárak az emberért rendezvénysorozat keretében a szerző személyes hangon szólt az íráshoz fűződő viszonyáról, illetve a dr. Bíró Gézáról megőrzött emlékeiről. Mint elmondta, az egykori igazgató számára egyszerre volt barát, munkatárs és atyai tanácsokkal szolgáló mentor. Dr. Bíró Attila, a Jászberényi Szent Erzsébet Kórház osztályvezető főorvosának édesapja 1989-ben került Hargitából Kézdivásárhelyre, ahol öt év múlva igazgatónak választották. Kiss István felelevenítette, hogy a vezetőválasztáskor az ő édesapja javasolta dr. Bíró Gézát a tisztségre, végül – szakmai tudása, embersége, vezetői képességei miatt – kérdés és kétség nélkül döntöttek mellette.

Kiss István eredendően jogász, ám tízéves kora óta foglalkozik írással, mostanáig négy könyve jelent meg. Mint elmondta, az „egy a nemzet” gondolat jegyében hitvallása, hogy a haza, a nemzet nem szűnik, nem szűnhet meg. Az otthon kapott értékrend erkölcsi és irodalmi útmutatásként is szolgált számára. Innen fakad a szándék, nagy emberek nagy alkotásaiért hálásnak lenni, azokat viszonozni és továbbadni. Ez a könyv is erre példa, mely egyben emlékezés, a tisztelet és a szeretet kifejezése.

Dr. Bíró Géza tíz éven át volt igazgató a városban, szokatlan módon 1995-ben nem felújításba, hanem – dacolva minden akadályozó tényezővel – kórházalapításba fogott, és neki köszönhetően egy egész térség, Felső-Háromszék kaphatott modern intézményt.

Szolgálta a közösséget, azt vallotta, a betegnek nincs nemzetisége. Úgy élt, hogy áradt belőle az empátia, kiállt embertársaiért, páciensért és kollégáért egyaránt, segítette a pályakezdőket. Röviden szólva, tudott az emberek nyelvén. Kiss István felidézte dr. Bíró Géza egyik bölcs gondolatát, mely szerint „a rád bízott feladatot el kell végezni, az úton végig kell menni. Ha van célod, lehet alkotásod, hogy úgy emlékezzenek rád, letettél valamit az asztalra.”

Kiss István három éven át dolgozott együtt dr. Bíró Gézával, aki negyvenhat éves pályája során összesen huszonkilenc évig volt igazgató. A szerző célja nem titkoltan az volt, hogy egy kivételes, mégis hétköznapi embernek állítson emléket, megőrizze és halhatatlanná tegye életművét. Ezért célja az is, hogy a kézdivásárhelyi kórházat dr. Bíró Gézáról nevezzék el.

Zárszóként kiemelte, magyarul írni Romániában életérzés és kihívás, egykori magyartanára tanácsát igyekszik követni: „a forma adott, de egy alkotásban legyen tartalom, üzenet”. Miként dr. Bíró Géza életművéből is mindez ránk maradt.

Latest posts by Szőrös Zoltán (see all)

Szőrös Zoltán

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé külsős újságírója.

Vélemény, hozzászólás?