Fesztivál is a mézvásár

Már harminckettedik alkalommal ad otthont Jászberény az ország legnagyobb mézes rendezvényének. Az előkészületek munkálataiba, a programtervezetbe pillanthattunk be Molnár György főszervező segítségével, akitől azt is megtudtuk, ha a szervezésbe cseppen is néha egy kis keserűség, a fesztivál reménye szerint ezúttal is mézédes emlékeket hagy a látogatókban.

Kérdeznem sem kell, látható, hogy bár még három hét a kapunyitás, de a szervezés már hajrájába ért.

Így van. Ahogy az előző fesztivál bezár, máris kezdődik a következő szervezése, aminek feladatai ilyenkor sűrűsödnek igazán. A rendezvény utófinanszírozása miatt nincs megállás a kapuzárás után sem, azután pedig lehet kezdeni az időpontok és helyszínek egyeztetését, a helyszínbiztosítást, a jogszabályi kötelezettségeknek való eleget tevést, az előadók, közreműködők, kiállítók meghívását, a támogatók megkeresését.

Az időpont állandó, a helyszín is marad a megszokott területeken?

Igen, habár a sportcsarnok tetején most javítási munkálatokat végeznek, de a hasonló eseteket eddig is megoldottuk. A Conselve park, a Bercsényi út egy része, a Zoltán utca, a sportcsarnok és az iskolaudvar várja a látogatókat. A helyszín tekintetében újdonság, hogy az iskola hátsó, úgynevezett zöld udvarát újra birtokba vehetjük az idén.

Azon a területen is vásár lesz?

A rendezvény a vásári és szakmai programok mellett egyre inkább fesztiválként is működik. Igyekszünk a családok minden tagjának hasznos szórakozást nyújtani. A zöld udvar ennek jegyében a gyerekek igényeit fogja kielégíteni méhészeti tematikájú játszóparkkal, az Országos Méhészeti Egyesület kreatív játékeszközeivel, ugrálóvárral.
A Hamza Múzeum foglalkoztatóval várja a kicsiket. Természetesen minden díjmenetes lesz. A legügyesebbek kis tasakokba csomagolt mézet kapnak, vagy kis mézeskalácsot.

Nem csak a kicsiknek, de a felnőtteknek is élmény a kisvonatozás. Idén is felülhetünk a városnéző járgányra?

Sőt, már nem csak nézelődhetnek az érdeklődők, de Farkas Vince Kristóf, a Jász Múzeum munkatársa értő idegenvezetője lesz az utasoknak. A járat óránként indul a könyvtár elől.

Az előadások között mindig találunk olyat, ami a laikusokhoz is szól. Az idén melyik előadót ajánlaná kiemelten az érdeklődők figyelmébe?

Rögtön az első előadást jó szívvel kínálom a természetgyógyászat iránt érdeklődőknek. Rozs István, a téma legjelesebb hazai szakértője a nyers propolisz feldolgozásáról és gyógyászati felhasználásáról beszél majd reggel kilenc órai kezdettel az Ifjúsági Házban. Hamarosan könyve is meg fog jelenni a ma egyre népszerűbb apiterápiáról.

A szakmának milyen programot tud ajánlani, amire érdemes odafigyelni?

Erdős Norbert előadására mindenképp tanácsos odafigyelni. Az egykori EP képviselő a méhészeti ágazat helyzetét vázolja az unió vonatkozásában. A másik érdekes és aktuális téma az ágazatban tevékenykedők szerepéről, felelősségéről és a lehetőségekről, a lejtmenet megállításáról szól Boross Péter, az OMME elnökének tolmácsolásában.
Ha már szóba került a lejtmenet, a magyar méhészetre még mindig a hanyatlás jellemző?
Sajnos az évek óta megfigyelhető méhpusztulás nem állt meg, egyre több gondot jelent. A szélsőséges időjárás szintén gond. Többek között ennek hatására a termelékenység csökken.

Térségünkben is pusztulnak a méhek?

A régióra ez nem annyira jellemző, inkább a megye déli részén fordultak elő esetek. Az információknak nem vagyunk teljesen birtokában, hiszen még zajlik a termelés, a méhek kint legelnek a napraforgó mezőkön. Azért érkeznek be hírek jelentősebb méhpusztulásokról, a kaptárak előtt, vagy a selyemfű táblákban elhullott nagyszámú egyedről. Azt tudni kell, hogy például a selyemfű nektár gyűjtésekor sok rovar a legyengült állapota miatt pusztul el. A mérgek, permetszerek jelenlétét szinte lehetetlen laborban kimutatni a gyors lebomlás miatt, így harcolni is nehéz ellene.

Az időjárás sem volt túl kegyes a méhészekhez.

Az akác virágzásának időszakában csapadékos, hideg idő volt, alig tudtak gyűjteni a méhek, így máris tudjuk, hogy rossz évet zárunk majd, hisz a legértékesebb mézfajtából kevés termett. A selyemfű vagy más néven vaddohány viszonylag jól mézelt, de aki legeltetett selyemfüvön, már nem biztos, hogy bevállalja a napraforgót is. Aki mégis elmegy még napraforgót gyűjtetni, elfogadja annak a kockázatát, hogy nem lesznek elég erősek a családok a teleltetéshez.

A kiállítók számában is érezhető az ágazat hanyatlása?

Szerencsére Jászberényben még nem érzékeltük a hatását, mintegy 160-170 kiállító jelezte a részvételét a rendezvényen. Az ország minden pontjáról, sőt határon túlról is jönnek kiállítók, vásárlók, visszatérők és újak is. Most majd a parkolással lesznek gondok, illetve sok logisztikai problémát meg kell oldanunk.

A mézvásár egyik fénypontja a királynőválasztás. Idén hányan jelentkeztek a megmérettetésre?

Eddig hat jelöltről van tudomásom. Remélem, most is sikerül elkötelezett hölgyet választani, aki méltóképp képviseli a szakmát, és nem sajnálja rááldozni az év során szinte valamennyi hétvégéjét a méz népszerűsítésére. A fesztivál egyik leglátványosabb eleme, amikor fúvószenekar kíséretében a város főterén keresztülvonul a mézkirálynő a huszárok és a mézlovagrendek kíséretében. Idén a menet 9.40-kor indul az Ifjúsági Ház elől. Érdemes megnézni, hiszen a látványon túl a mézkirálynő és a lovagrendi tagok kis tasakos reggeliző mézet osztogatnak az érdeklődőknek.

Ki lesz az idei sztárvendég?

Zoltán Erika fogja koncerttel szórakoztatni a közönséget. Most kicsit szűkösebb a keret, de igyekszünk színvonalas programokkal szolgálni a szakma mellett a családokra fókuszálva. Szeretnénk, ha a nagyközönség is megismerné a méz jótékony hatásait, és finom ízét, ezért hívunk kifejezetten olyan kiállítókat is, akik az újdonságok kóstolására adnak lehetőséget. Ilyenkor az új ízeket a medvehagymás méztől kezdve a hagyományos, már ismert finomságokig végig lehet kóstolni. Az értékes tombolanyereményekért szintén érdemes részt venni az eseményen.

A szakmabeliek inkább vásárolni, ismereteket és eszközöket begyűjteni látogatnak el a rendezvényre. Melyek a legnépszerűbb termékek?

A gyakorlottak már korán reggel beszerzik a szükséges eszközöket. Sokan például nálunk vásárolják meg az egész évben használatos mézkiszereléshez szükséges tároló edényeket, egyéb méhészeti eszközöket, de vesznek itt méhanyát is.

Jó jövedelemforrás a méhészkedés?

Azt látjuk, hogy a szegényebb társadalmakban még igen, Nyugat-Európában már nem. Ott inkább hobbiméhészetek találhatóak, nem elsődleges megélhetési forrás a méhészet. Mi sem tartozunk már a szegény társadalmak közé. Hozzáteszem, a jóléti társadalmakban fogy a legtöbb méz. A németek az akácot szeretik, a skandinávok viszont a kristályosodásra hajlamos vegyes virágmézeket.

Szívesen veszik nyugaton a magyar mézet?

Minden árkérdés. Amennyiben Argentínából olcsóbban tudják megvásárolni, akkor onnan veszik. Argentína mellett Mexikó és Kína a világ legnagyobb termelői. Velük nehéz versenybe szállni.

És mi a helyzet a hamisítással?

A kiskapukat úgy tűnik, könnyű megtalálni. A vizsgálatoknak, az Eu-s szabványoknak megfelelve akár laborban is elő tudják állítani a mézként eladott terméket. Az biztos, hogy azon az áron, amelyen a kínai piac kínálja a termékeit, lehetetlen mézet előállítani. Mi, magyarok területi adottságaink miatt mennyiségben nyilván nem vagyunk elöl, minőségben viszont képesek vagyunk versenyezni.

A Jászság ezen belül milyen kategóriába tartozik?

Szerintem a jók közé. Nem rosszabb az átlagunk az országostól. Nálunk a napraforgó a fő termék. Itt sok a kötött talaj, mélyen fekvő a terület. Az ilyen jellegű földeken mézel legjobban a napraforgó. Érdekes módon a Dunántúlon nem nagyon mézel. Sajnos ma már léteznek önmegporzó fajták, amelyek nem is vonzzák magukhoz a rovarokat, nem termelnek nektárt.

A fiatal korosztály mennyire próbálkozik méhészkedéssel megkeresni a napi betevőre valót?

Az utóbbi években a támogatásoknak köszönhetően egyre többen próbálnak vállalkozni, fiatalodott a szakma. Másrészt az utóbbi időkig jövedelmezés szempontjából felfelé ívelő volt a méhészeti ágazat. Sajnos ma már nem csak stagnál, de lefelé megy, így most nehezebb. Többen ebből kifolyólag termelési irányt váltanak, tehát egyéb méhészeti terméket állítanak elő. Az értékesítés terén egyre fontosabb szerepet játszik a marketing. A mézelő méh a világ leghasznosabb rovarfajtája. Segítségükkel a mézen túl út nyílik a propolisz, a méhpempő, a virágpor értékesítéséhez. A gyógyászat, a kozmetikum széles körben használja ezeket az újra felfedezett termékeket. Ezeket a termelési technológiákat tanulni kell, az értékesítési lehetőségeket fel kell fedezni. Többek között ez is célja a méhésztalálkozónak.

A mézvásáron évente találkoznak a méhészek. Ez valószínűleg nem elég a fenti ismeretek átadására. Mikor, hol van még lehetőség szakmai információk begyűjtésére?

Az egyesületnek ősztől tavaszig kéthetente foglalkozásai vannak itt, az Ifjúsági Házban, ahová minden alkalommal szakmai előadót hívunk. Ezen alkalmakon különböző szemszögekből világítjuk meg a lehetőségeinket. Évente többször megyünk tanulmányi kirándulásra, idén például három helyre látogatunk majd el. Zalaegerszegen bemutatót és bioméhészetet tekintünk meg. Szoktunk rendezni méhészpikniket is, ami inkább a kikapcsolódást, a barátkozást szolgálja. A legnagyobb térségi civilszervezetként nem csupán szakmai, de elmondhatom, hogy baráti szálak is összefűznek bennünket.

Említette a biomézet. Mitől bio a bio a méhészetben?

Vegyszermentesen kell kezelni a méheket. Csak olyan atkairtó szereket lehet használni, ami a biokultúra egyesület engedélyével rendelkezik. A legeltetés helyszínére is szigorú előírások vonatkoznak, kizárólag vegyszermentes területről lehet gyűjtetni. Ebből a szempontból szóba jöhet az akácméz, a selyemfűméz, mert ezeket nem permetezik. Hozzáteszem, a biomézet mintegy húsz-huszonöt százalékkal magasabb áron lehet értékesíteni.

Mivel egy jó hangulatú fesztivál ígérkezik, zárásképp áruljon el valamit a rendezvény előestéjére prognosztizált méhészbálról!

A Regnáló mézkirálynő utolsó bálja című mulatságra mindenkit szeretettel várunk péntek este az Aranysas Rendezvényházba. A vacsorán, majd az azt követő táncos összejövetelen a mézkirálynő körében jelen lesznek a magyarországi és erdélyi mézlovagrendek tagjai is. Reméljük, egy jó hangulatú programmal sikerül megnyitni és megalapozni a XXXII. Nemzetközi Mézvásár és Méhésztalálkozót.

Kárpáti Márta

Kárpáti Márta

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?