Megoldás az űrben

Az év első csillagászati előadására dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztost várták az érdeklődők a Városi Könyvtárba, január 25-én. Burokban született emberiség című bemutatójában a magyar űrkutatás történelméről, Földünk bioszférájáról, és a globális felmelegedésről osztott meg érdekes, olykor riasztó információkat.

Ferencz Orsolya előadása kezdetén leszögezte, a kozmosz tagadhatatlanul befolyásolja mindennapi életünket és kihatással van az emberiségre. Erre a tényre olyan óriások világítottak rá tudományos megállapításaikkal, mint Kopernikusz, Leibniz, Faraday vagy Maxvell, aki által lehetségessé vált az a technológiai ugrás, mely az űrkutatást megnyitotta. Az ő vállukon kapaszkodtunk fel odáig, hogy ma már lehetséges sétálni a Holdon, vagy hamarosan elképzelhetővé válik befogni egy aszteroidát, akár az űrbányászat keretein belül.

– És ahol óriások vannak, ott bizony törpék is. 1956-ban Richard Wooley csillagász kijelentette, hogy az űrutazás „merő badarság”, tette mindezt a Szputnyik-sokk előtt egy évvel. Ez azért is érdekes, mert rávilágít arra, hogy a tudományban érdemes óvatosnak lennünk, az is igaz lehet, amit pusztán egyetlenegy ember állít – hangsúlyozta a miniszteri biztos.

Az űrkorszak, a telekommunikáció, a hírközlés, a távközlés, a műsorszórás egyik hónapról a másikra robbant be, amit jól bizonyít az a tény, hogy alig egy évvel a Szputnyik-1 Földkörüli pályára állása után, 1958-ban már műholdon keresztül közvetítették Eisenhower beszédét. Sorra épültek fel az űrállomások, a nemzetek versenyt folytattak a Holdért, az amerikaiak visszatérő egységes, sokszemélyes küldetéseket indítottak Ciolkovszkij orosz tudós intelmét megfogadva, aki szerint „mi sem élhettünk örökké bölcsőben”.

Ferencz Orsolya prezentációja során hazánkat is elhelyezte a  nagyhatalmak galaktikus játszóterén, kezdve Kármán Tódorral, hiszen neki köszönhetően a világűr határát világszerte Kármán-vonalként ismerik. De említést tett Hermann Oberth-ről, aki részt vett a híres V-2 rakéta kifejlesztésében, amit a második világháború idején vetettek be Nagy-Britannia és Belgium ellen.

– A magyar űrkutatás megszületése 1946 februárjához köthető, amikor Simonyi Károly és Bay Zoltán csapatukkal sikeresen mérik meg a Föld és a Hold távolságát radarral. Összesen két ország gondolja úgy, hogy érdemes volna megmérni a távolságot: az Egyesült Államok és Magyarország. Második helyen végeztünk, holott jóval hamarabb készen lettünk a radarral, ám az átvonuló orosz front miatt megsemmisültek az alkatrészek – részletezte a viszontagságos körülmények ellenére is fantasztikus teljesítményt az előadó.

A fentiek mellett természetesen megkerülhetetlen Farkas Bertalan neve, ha a világegyetem magyar tudósok általi vizsgálatáról esik szó, de mi a helyzet a jelennel? A miniszteri biztos büszkén vette sorra a magyar részvételű missziókat, az ELTE égisze alatt működő, hat kontinensen felépített földi mérőrendszert (AWDANet hálózat), melyet a Stanford Egyetem rendre használ kutatásaihoz, de nagy büszkeségük a szintén magyar szerepvállalással 2018-ban indított, Merkúr felé irányított szonda is.

A modern világ lassan természetesnek mondható velejárói az elképesztő vívmányok, a bonyolult csúcsrakéták – melyek közül nem egy jóval meghaladja a Szabadság szobor vagy a Big Ben magasságát – és az olyan újonnan kifejlődő iparágak, mint az űrbányászat. Ferencz Orsolya hatásosan érzékeltette egy közepes méretű aszteroida platinatartalom alapján becsült értékét: a több quintillion dollárt reprezentáló színes oszlop mellett eltörpült az Egyesült Királyság GDP-je, de az Apple cég profitja és az Apollo-program teljes költsége is alig látható adatként tűnt fel a képernyőn.

Az előadás végéhez közeledve megállapítottuk, hogy békés szomszédunk, a Nap nagyobb hatással van hétköznapi világunkra, mint azt valaha gondoltuk. Egyetlen nagyméretű napkitörés akár több milliárd embert repíthetne vissza a kőkorszakba, ugyanakkor számos más természeti jelenség is összefüggésbe hozható a Nap ciklikus tevékenységével.

Ferencz Orsolya szerint a teljes bioszféra számtalan elemében ki van téve a kozmikus hatásoknak, és a nagy történelmi események hátterében a klíma változásai állnak, így a szíriai konfliktusra sem lehet a világűrtől független eseményként tekinteni.

– Nem véletlen a burokban született kifejezés, a mi ujjlenyomatunk is ott van a bolygó arcán és fordítva. A tengerszint emelkedésének gyorsasága a jégkorszaki olvadáshoz kezd hasonlítani, ám ezúttal nem tehetjük meg csak a Napfoltokat felelősnek. Grönland jégtakarója 281 gigatonnát veszít évente, és az északnyugati átjáró – melyért emberek haltak meg, csakhogy felfedezzék – a tavaszi melegben ma már gond nélkül látható.

A miniszteri biztos a legnagyobb problémának a felelőtlen viselkedést tekinti, hogy nem foglalkozunk olyan értékekkel, melyek pénzzel nem válthatók meg. Előadása zárásaként kijelentette, ha van esély véget vetni az emberek okozta problémáknak, akkor ezt a világűrben kell keresnünk, de legalábbis használnunk kell azt a megoldáshoz.