A világűr meghódítása

A Városi Könyvtárban január 20-án folytatódott a csillagászati előadássorozat. A vendégelőadó Horvai Ferenc, a Nagy Károly Csillagászati Alapítvány elnöke volt. A „Világűr meghódítása” című rendezvényen olyan korábbi fajsúlyos események kaptak főszerepet, melyeknek a kozmosz mai tudományos ismeretét köszönhetjük.

Horvai Ferenc a kronológia űrsétán J. A. Gagarintól, az első űrhajóstól kezdve egészen napjainkig széleskörű betekintést adott az űrutazás izgalmas világába.

Az első űrprogramot a Szovjetunió hirdette meg. Erre reflektálva az USA sem várt sokáig. Kennedy elnök 1962-ben „Nem azért megyünk a Holdra, mert könnyű, hanem mert nehéz” szlogennel megszavaztatta a kongresszussal az Apollo-11 űrprogramot.

Természetesen sikerrel zárult, így a világűr meghódítása Neil Armstrong Holdra lépésével kezdődött. A kardinális pillanat megörökítése az egész világot bejárta, kéz a kézben Armstrong nevével. Így meglepő az a tény, hogy valójában a színes fényképeken nem ő, hanem társa, Edwin Aldrin szerepel, hiszen a fotós maga az Apollo-11 parancsnoka volt.

A kísérletezés időszakában több nemzet is csatlakozott az új iparág forradalmához. Magyarország hetedikként lépett be az űrkutatás világába az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan sikerével.
A kutatásban a sikerek és a kudarcok egyaránt jelen voltak. Az űrhajósok idővel rájöttek, hogy nemcsak a műszaki megvalósítás okozhat fejfájást, hanem a súlytalanság is komoly veszélyt jelent.

Egy hónap után a csonttömeg 30-40 százalékát veszíti el egy űrhajós, ha nem kondicionálja magát. Ezért sokszor az űrhajósok három-négy órát edzettek futópadon, szobabiciklin. A komoly megpróbáltatások ellenére az előadó humorosan mesélte, hogy egy űrhajós szerint még mindig jobb a világűrben, hiszen bármi történik, két óra alatt itthon vannak. Ellenben az antarktiszi Concordia kiképzőbázissal, ahol a legközelebbi bázis –helikopter használata nélkül – 600-700 km-re van.

A kezdeti lelkesedés mára igencsak megcsappant, az elnöki pozíciókkal együtt változnak az űrprogramok is. Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok, az űrkutatás egykori éllovas nemzetei 2020-ra úgy tűnik, átadják helyüket a Red Dragon megteremtőjének, Kínának.

Manapság a fejlődő technológia könnyebben utat nyit a világűr megismerése felé, azonban a politika sokszor falakat épít az innováció előtt. Néhány éve teret hódított a Mars-program, melyre folyamatosan kiképeznek jelentkezőket. Horvai Ferenc szerint ugyan a Marson találtak nanobaktériumokat, de erős lenne azt állítani, hogy valaha is élhető közeg lesz. „Könnyebb megőrizni a Földet, mint kialakítani egy másikat” – zárta beszédét az előadó.

Horvai Ferenc nem sok mindent bízott a képzeletünkre, előadását izgalmas fényképekkel színesítette, miközben a száraz évszámokat érdekes sztorikkal pezsdítette fel.
A csillagászati előadások rendre visszajáró tagjai közül sokan kedvet kaptak az égbolt kémleléséhez, így az előadást követően néhány lelkes érdeklődő a csillagdába vette az irányt. Aki lemaradt a rendezvényről ne keseredjen el, hiszen február 24-én Meteoritok: kőzetek a világűrből című előadásra várja önöket Kereszty Zsolt meteoritgyűjtő.

Szabó Lilla

Szabó Lilla

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.
Szabó Lilla

Latest posts by Szabó Lilla (see all)

Szabó Lilla

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?