Gyertyák a mártírokért
Koszorúzással, gyertyagyújtással és ünnepi műsorral emlékeztünk a kommunizmus testben és lélekben meggyötört áldozataira péntek délután a Táncsics utcai márványtáblánál.
A második világháború borzalmaiból lábadozó ország a korlátozott demokráciából a diktatúra felé vezető útra lépett, aminek kommunizmus a neve. A rendszer, ami megvalósíthatatlan agyrém, egy természetellenes fantazmagória, emberek tízmillióinak okozta fizikai és lelki halálát. Erről beszélt városunk díszpolgára, Pap Géza, az ünnepség szónoka. Emlékeztetett az álságos, az emberi természet alapjaival ellentétben álló ideológia kényszerítő hatalmának következményeire, amelynek hatásait ma is érezzük. Családokat szaggatott szét, döntött nyomorba a hitetlenség és a megaláztatás útján a hazug világkép. A náci haláltáborok milliós áldozatairól szóló megemlékezések árnyékában gyakran megfeledkezünk arról a 45-50 millió emberről, akit a Gulágra hurcoltak. Méltatlanul kevés szó esik a magyar munkatáborokról, Recskről, a Hortobágyról, és szinte soha nem beszélünk azokról, akiket lelkileg gyilkoltak meg. Az ő számuk messze meghaladja a fizikailag elpusztítottakét.
A szocialista ideológiára épülő gazdaság óriási, ma is érezhető anyagi pusztítást jelentett az ország számára, aminek most is nyögjük a terheit. A lelki terror berényi áldozatait idézte emlékezetbe Pap Géza. Szólt Ősz István bácsiról, akinek jól menő üzleteit elvették és földönfutóvá tették. Fábián fűszercsemegés boltját államosították, Katona Józsefet a lakásán talált öt kiló csokoládé miatt hurcolták meg. Az anyagilag tönkretett, hittől és reménytől megfosztott emberek szintén a kommunizmus áldozatai, csakúgy mint az ártatlanul felakasztott Bóna Zsigmond, vagy a mártír sorsú Pap Béla lelkész, aki a szónok nagybátyja volt.
„Hajtsuk meg a fejünket egy őrült ideológia meggyilkolt személyei előtt azzal az elszántsággal és fogadalommal, hogy minden erőnkkel küzdeni fogunk az embertelen eszmék továbbélésével szemben, egy emberhez méltó, szabadságot, jólétet teremtő jövő érdekében! Mártírjaink pedig nyugodjanak békében!” – zárta szavait Pap Géza.
Az egyházak nevében Mező István református lelkész állt a mikrofon elé. „Fejet hajtunk egy istentelen ideológián alapuló embertelenné vált korszak felbecsülhetetlenül sok áldozata előtt. Nem csak azokra emlékezünk, akiket kivégeztek, megkínoztak, elhurcoltak, bántalmaztak, hanem azokra is gondolunk, akiket lelkileg nyomorítottak meg.”
Azokban az időkben nem gyakorolhatták szabadon hitüket az emberek, de ma Magyarországon ismét olyan hazában élünk, ahol megadhatjuk gyermekeinknek az Istenbe vetett hit gyakorlásának jogát – hangsúlyozta a tiszteletes, majd közös imára szólította fel az ünneplőket.
A megemlékezés zárásaként az áldozatok neveit tartalmazó tábla alatt Szabó Tamás polgármester a város nevében elhelyezte az emlékezés koszorúját, majd őt követték a pártok és civil szervezetek képviselői. Végezetül a résztvevők mécsesek gyújtásával adóztak a hősök emlékének.
a BerényCafé újságírója.
