A történelem írott forrásai

A Jászok Egyesülete február 21-én a Pest megyei Megyeházán teljes tisztújítást bonyolított le. A rendezvényen Csönge Attila, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár igazgatója tartott vetített képes előadást az intézmény munkájáról.

Az előadó röviden ismertette a levéltár fogalmát: az egyfajta közgyűjtemény. Utóbbiból háromféle létezik: a múzeum, a könyvtár és a levéltár. A múzeumok a történelem tárgyi emlékeit őrzik, illetve néprajzosok gyűjtéseinek eredményeit. A könyvtárban papírlapú könyvek vannak, melyeket eredetileg általában több példányban nyomtattak ki, a levéltár pedig a történelem írott forrásait gyűjti, egyedi iratokat, különböző bírósági, közigazgatási, vállalati vagy családi iratokat, okleveleket.

2003-ban az intézmény még Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárként működött, 2012-ben azonban a megyei levéltárakat összevonták az Országos Levéltárral, így a fenntartó a megyei önkormányzat helyett a magyar állam lett.
A jelenlegi épület 1980-ban épült Szolnokon a Pozsonyi út és a Szántó krt. találkozásánál, mint az ország első, kifejezetten levéltári célú épülete. Más megyékben jellemzően a megyeházán voltak (és vannak) a levéltárak. A különböző dokumentumokat raktárfolyosókban helyezik el, dobozokban vagy kötegek formájában. Folyóméterben tartják számon ezeket, ami feltornyozott egy méter magas irathalmazt jelent. Ezekből a két raktárépületben nyolc kilométernél is több van, miközben még van szabad hely.

A Szolnokon levő a kisebb levéltárak közé tartozik, mert például Zalaegerszegen 12 kilométernyi irat van. Ennek oka, hogy a történelem során rengeteg irat ment veszendőbe, amiben része volt a török, tatár pusztításnak, de a világháborúknak is. A Rákóczi-szabadságharcban például Szolnok ötször cserélt gazdát a kurucok és a labancok között, és nemcsak a harci cselekmények okoztak pusztulást, de a menekülők is gyakran felgyújtották, amit maguk után hagytak. Az I. világháború idején pedig a román megszállók kihányták a városháza udvarára az iratokat és azok tüzénél melegedtek.

A II. világháború idején menekíteni próbálták a legértékesebb iratanyagot, így például a Redemptiós oklevél eredeti példányát is, de a front Komárom-Esztergom megyében utolérte a menekülőket, és az oda-vissza német-orosz megszállás során ezek megsemmisültek, illetve eltűntek. Szerencsés módon a megyeházán maradt iratok megőrződtek, köszönhetően az orosz parancsnoknak, aki két katonát állított oda őrnek. Így gyakorlatilag az 1700-as évekből vannak csak igazán értékelhető iratok, az ezt megelőző anyag nagyon töredékes. A legértékesebb kincs egy az 1400-as évekből való, a Blaskovich családra vonatkozó oklevél, de van egy Mátyás korabeli is.

A levéltár legértékesebb része a jászkun kerületek iratanyaga. Nemrégiben került elő például egy 1543-ból származó jászkiséri irat, pecsétlenyomatán a Lehel-kürt legkorábbi ábrázolásával, mely száz évvel előzi meg az eddig ismert legrégebbi ilyen ábrázolást. A JNSz megye létrehozásáig, azaz a jászkun kerület megszűnéséig az ide vonatkozó iratokat külön, Jászberényben tárolták, így azok szerencsésebben vészelték át a háborúkat, és gyakorlatilag sértetlenül fennmaradtak. A rendkívül gazdag iratanyag feldolgozása még nem történt meg, így rengeteg feltáratlan kincs lehet még közte.

Háromféle tevékenységet végez a levéltár: a legfontosabb ezek közül az iratok gyűjtése, ami főként JNSZ megyére terjed ki. A begyűjtött iratokat rendszerezik, jegyzékelik, bedobozolják, hogy azok kutatható állapotban legyenek. Van restaurátor műhelyük is.

A következő a kutatószolgálat és a tudományos munka, aminek fő helyszíne a kutatóterem, ahol a látogatókat is fogadják. Történészek hiányában a kutatásokat muzeológusok végzik. Vannak persze amatőr kutatók is, akik többsége családfakutató. Szolnokon és Mezőtúron két családfakutató klub is működik.

A levéltár harmadik munkaterülete a közművelődés, aminek keretében a saját kutatásuk eredményeit minél szélesebb társadalmi körrel szeretnék megismertetni. Különböző rendezvényekkel próbálják a felkutatott információkat közkinccsé tenni, így szeptember közepén, a Vármegyeházán tartják a levéltári napot, az éves konferenciát, aminek keretében tudományos előadások hangzanak el a nagyközönség előtt. Tartanak levéltári estéket is.

Állandó kiállításukon a jászkun kerület iratanyaga hangsúlyos szerepet kap, a kéziratos térképek és más egyéb levéltári kincsek mellett. Az utóbbi években már került sor időszaki kiállításokra is, például a világháborúk témakörében, de volt retro kiállítás, közlekedéstörténeti kiállítás is. Kamara kiállítótermükben kisebb kiállításokat rendezhetnek. Tavaly ősszel volt egy 56-os kiállításuk is Szolnok utcáin és terein, képekkel, szöveges leírásokkal.

Bojtos Gábor főlevéltáros összegyűjtötte az I. világháború összes ismert áldozatának nevét, halotti anyakönyvi kivonatokat és egyéb levéltári forrásokat felhasználva. Ennek során kiderült, hogy az I. világháborús emlékműveken a névsorok nagyrészt pontatlanok. A soron következő felújításokon így felkerülhetnek az emlékművekre az eredetileg elfelejtett nevek is.

Az előadó elmondta, hogy a levéltár közművelődési tevékenységén sokat lendített, hogy a rendszerváltás után megszűnt Szolnoki Papírgyár saját papírtörténeti kiállításának anyaga a levéltárhoz került, azzal a feltétellel, hogy abból állandó kiállítás legyen. Ez immár interaktív formában működik, ahol a gyerekek például papírt meríthetnek.

A ’80-as években még nagyon zárt volt a levéltár, gyakran a kutatókat is sarkon fordították. Fokozatosan egyre nyitottabbá vált a nagyközönség felé. Először a tudományos élet kutatóinak nyílt meg, évkönyvvel és levéltári nappal, a ’90-es évek végétől, a 2000-es évek elejétől pedig már a szélesebb nagyközönség számára is nyitottá vált. A XXI. században az is fontos, hogy az interneten is jelen legyenek, ami a fiatalabb korosztály megszólításához szükséges. A levéltár honlapja a Magyar Nemzeti Levéltár aloldalaként érhető el, a kiállításokhoz kapcsolódóan pedig szerkesztenek blogokat is. A levéltár fenn van a Facebookon is. Sajtókapcsolataik ugyancsak intenzívek.

Újkeletű jelenség, hogy az emberek iratokat adományoznak a levéltárnak. Csönge Attila kiemelte, hogy a Jászok Egyesülete, illetve annak elnöke, dr. Dobos László felajánlotta az egyesület alapításával és annak az első néhány évével kapcsolatos iratokat, amelyeket a levéltár befogadott. Az ajándékba kapott iratokat nem zárják el, azok szabadon hozzáférhetők és kutathatók.

Ténykedésüket különféle elismerések, díjak kísérik. Így szakmai díjat kapott Cseh Géza és Szikszai Mihály, 2013-ban pedig Az év kutatóhelye díjat kapták meg a Magyar Családtörténet-kutató Egyesülettől, a kutatók szavazatai alapján.

Bognár Mária

Bognár Mária

külsős újságíró at Jászkürt Újság, BerényCafé
A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé külsős újságírója.
Bognár Mária

Latest posts by Bognár Mária (see all)

Bognár Mária

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé külsős újságírója.

Vélemény, hozzászólás?