A Jász Múzeum jubileuma

2019-10-10 Kazsimér Nóra 0 Comments 145 év, Hortiné dr. Bathó Edit, Jász Múzeum, jubileum, ünnepély

A Jász Múzeum életében kiemelt jelentőséggel bír az idei esztendő, hiszen az intézmény megalakulásának 145. évfordulóját ünnepli az évben. Október 4-én jubileumi rendezvény keretében adóztak a meghívottak a tudomány és a közművelődés szolgálatában álló közösség értékgondozó munkája előtt.

A Jász Múzeum valamint a Jász Múzeumért Alapítvány nevében Hortiné dr. Bathó Edit köszöntötte az ünnepélyen megjelenteket. Mint fogalmazott, mi, jászok nagyon szeretünk ünnepelni, és jelen esetben minden okunk meg van rá, hiszen 145 év nagy idő, különösen egy közgyűjtemény életében. Köszönettel fordult a sorokat megtöltő vendégekhez, majd a díszasztalnál ülőket, Szabó Tamás polgármestert, Győrfi Sándor regnáló jászkun főkapitányt, Farkas Ferencet, a Jászsági Önkormányzatok Szövetsége elnökét, Nemes József jászkapitányt, Gál-Dobos Beátát, a Jászkerület Nonprofit Kft. igazgató-helyettesét, továbbá dr. Bereczki Ibolyát, a Pulszky Társaság Magyar Múzeumi Egyesület elnökét üdvözölte.

A városi és egyházi elöljárók, jászkapitányok, a múzeumi, az oktatási és a kulturális intézmények, vállalatok, civil szervezetek és múzeumbarátok sokaságára tekintve hozzátette, a rendezvényen részt vevők jelenléte önmagáért beszél, és jól példázza, milyen nagy tisztelet és szeretet övezi a Jász Múzeumot.

A köszöntések sorát Szabó Tamás nyitotta meg, aki meghitt közösségi ünnepként aposztrofálta a jeles alkalmat. „Tulajdonképpen olyan, mintha egy nagy család volna most jelen, maga az ünnepség pedig egy bensőséges összejövetel, a család egy tagjának születésnapja.” A folytatásban három meghatározó életteret emelt ki, ahol az emberek lelkületet, szellemiséget alakító érzelmeket tapasztalhatnak meg, ilyen a könyvtár, a templom és a múzeum. Mind a három helyszínt tisztelet, csönd, áhítat jellemzi évszázadok óta, és bárhová is vezessen a technikai fejlődés, ezekre mindig és mindenkor szüksége lesz az emberiségnek.

„Mi történik akkor, amikor egy múzeum kilép a maga életteréből, a maga körülvett, épített világából. Van nekünk egy olyan intézményünk, ami bizony megtette ezt, nem először, és már nem mostanában, kitölti a város tereit, közösségeit, mindamellett, hogy önmaga is egy olyan közösséggé vált – a múzeumi dolgozókkal és önkéntesekkel – amely a város életét jelentősen meghatározza.”

Beszéde záró momentumában az intézményhez kapcsolódó fejlesztésekről szólt, tájékoztatta a hallgatóságot a rövidesen átadásra kerülő, interaktív látványraktár megvalósulásáról, ahogy a gyűjtemény külső helyiségben történő elhelyezéséről is büszkén adott számot. Végezetül megköszönte Bathó Editnek azt a mérhetetlen munkát, amit a múzeum, egyben Jászberény érdekében végzett és végez még a jövőben.

A Jászkunság nevében Győrfi Sándor regnáló főkapitány lépett a pulpitushoz. Múltidéző szónoklatában 1874 december 26-ra repítette vissza az ünneplőket, hangsúlyozva, hogy bár eltelt azóta több mint száz esztendő, a múzeum továbbra is a tudomány egyik alappillére. Az igazgató asszony vezetésével végzett szakmai munka eredménye, hogy a Jász Múzeum a magyar tudomány elismert kutatóhelye, számos szakmai kiadványával az elsők között van az országban. „Valahol a múltat meg is kell élni, itt pedig kiteljesedik ez a gondolat. Nem csak őriznünk kell a hagyományokat, hanem élettel kell megtölteni a múzeumokat. Nem csupán a jelenhez, de legalább annyira a jövőhöz is szólni kell. Bathó Edit átvezette az alvó múltat az élő, pezsgő jelenbe, és így ez az értékegyüttes immár a jövőbe mutat.” – fogalmazott a főkapitány, majd egy örökéletű, fémből öntött virágalkotást nyújtott át gondolatai jelképeként az intézmény vezetőjének.

Farkas Ferenc egy korabeli újság, nevezetesen az 1874-es év december 25-i lapszámából idézte fel a történelemformáló eseményeket, melyek között méltó helyet foglalt el a Sipos Orbán alkapitány által életre hívott intézmény megalakulása. Az évszázad során a múzeum Jászberény és a Jászság kiváló szellemi műhelyévé vált. Feladatának tekintette szűkebb hazánk, a jászföld értékeinek őrzését, megismertetését a fiatalokkal. Nagy kreativitással indította folyóiratok, könyvek szerkesztését, kiadását, széles körben vont be szakembereket és műkedvelő szerzőket tevékenységébe. „A jelenkor vezetése az alapítvánnyal, Jászberény városával, a jászok egyesületével, és a jászsági önkormányzatok szövetségével is kiváló kapcsolatot ápol, amely a jövőbe vetett hit, a siker záloga.”

A köszöntők sorában dr. Bereczki Ibolya, a Pulszky Társaság Magyar Múzeumi Egyesület elnöke következett, aki felhívta a figyelmet egy másik ünneplésre méltó évfordulóra is, miszerint Hortiné dr. Bathó Edit immáron huszonöt esztendeje munkálkodik a múlt megőrzésének szellemében. „De ezen túlmenően nagyon fontos, hogy mindezt milyen módon mutatja be a közösségének, hogyan kapcsolódik hozzájuk, milyen módon szólítja meg a közösség tagjait és azok milyen módon viszonyulnak a múzeumhoz. Ebben ott van az interaktivitás, az élmény, a bevonás, a közös cselekedet, ezek mind olyan eszközök és lehetőségek, amellyel ez a múzeum hosszú időn át prosperálni fog.” – méltatta a gyűjteményt az elnökasszony, kinek ünnepi gondolatait Nemes József jászkapitány fűzte tovább.

A továbbiakban a Jász Múzeum 145 évének tudományos és közművelődés érdekében végzett tevékenységének képkockáiból, legfontosabb mérföldköveiből szemezgetett Hortiné dr. Bathó Edit, majd a társintézmények és civil szervezetek képviselőinek köszöntése következett. A jubileumi rendezvény az Ifjúsági Házban elköltött ünnepi ebéddel, és az önkormányzat jóvoltából feltálalt, több emeletes torta elfogyasztásával ért véget.