Cicell néni történetei a Jászságból

Július 30-án, a Jász Múzeumban mutatta be Hortiné dr. Bathó Edit igazgató asszony a Cicell néni meséi című várva várt kötetet, mely főként eredetmondákat, boszorkányhistóriákat, legendákat, regéket foglal magába. A vírushelyzet utáni első múzeumi eseményen telt házzal vettek részt a kultúrára, közösségi élményre éhező vendégek.

A Jász Múzeumért Alapítvány évek óta komoly kiadványozási munkát végez, melynek eredményeképpen született meg a tavalyi esztendőben a Félig nyúzott bakkecske című kötet, és a frissen olvasható Cicell néni meséi is – utóbbi megvalósításában támogató szerepet töltött be a szervezet a pályázó Városvédő és Szépítő Egyesület mellett.

„Már a tavalyi könyv kapcsán elterveztük, hogy folytatni szeretnénk a történetek kiadását, melyekből nagyon sok fellelhető a Jász Múzeum adattárában. Ez alkalommal mondákat, eredetmondákat, hiedelemtörténeteket, boszorkányhistóriákat és anekdotákat gyűjtöttünk egy csokorba.” – vezette fel a bemutatót Hortiné dr. Bathó Edit, majd köszönetet mondott a kiadvány megvalósításában közreműködő alkotóknak, munkatársaknak.

A Birinyi Alexandra, Farkas Edit, Bartos Kinga, Kókai Magdolna, Bugyi Gábor és a Creatív Color Stúdió Kft. kollégáinak összefogásával kiadott, több mint 190 oldalas mű történeteit Cicell néni előadásában ismerhetjük meg. De ki is volt ez a bizonyos Cicell néni? Mint megtudhattuk, a szerkesztő színes fantáziájának szüleménye eme kedves hölgy, a beszédes, jó mesélő, ízig-vérig jász asszony, aki társaságba keveredvén azonnal lebilincseli anekdotáival a jelenlévő hallgatóságot. A jászsági névadási szokásokban a Cicell – vagyis a Cecília népies módja – nagyon gyakran előfordult, ezért esett a választás a könyv címében is szereplő női névre.

A jász emberről tudvalevő, hogy bár rendkívül szorgos volt, még a legnehezebb feladatai közepette is talált alkalmat rá, hogy megpihenjen, beszélgessen, történetekkel szórakoztassa magát és a körülötte helyet foglaló társaságot. Ilyenkor – tollfosztás, szüret, búcsú, esti kártyázások idején – előkerültek a legcsodálatosabb, vagy éppen legfélelmetesebb históriák, ezekből szemezgettek nekünk a Jászsági Hagyományörző Egylet ékesszóló tagjai.

Elsőként a Csörsz árok mondáját Misinkóné Palócz Erzsébet előadásában ismerhettük meg, mely anyagot Faragó János jászárokszállási lakos mesélte el még 1948-ban. A folytatásban megtudhattuk, miért jut mindig pénz kocsmára, de hallottunk izgalmas információkat a tejet kérő garabonciásról, a foggal születő táltosról és a fekete csirke tojásából születő lúdvércről is. A népi világ jellegzetes halott látóiról rengeteg ismeretanyag maradt fenn, köztük Jászberény híres szülöttéről, az Árok utcában lakó Pap Terka néniről, akihez sokan jártak természetfeletti segítségért élete során.

A legközkedveltebb alak természetesen a boszorkány volt, aki a népi világ olvasatában főként ártó lényként jelent meg és nem volt rest megátkozni a termést, az állatokat vagy épp a csecsemőket. A számtalan fellelhető boszorkánytörténetből Sós Zsolt, a Jászsági Hagyományörző Egylet tagja osztotta meg Gyenes Istvánné 1967-ben mesélt történetét, majd még további izgalmas, hol humoros, hol pedig gondolatébresztő elbeszélést a szóban forgó kiadványból.

Az esemény zárásaként Hortiné dr. Bathó Edit ajánlotta a kötetet a Redemptio 275. évfordulója alkalmából, melyet idén szerény körülmények között tudtak csak megtartani. Hangsúlyozta, forgassuk jó szívvel Cicell néni meséit, hiszen általa őseink hátrahagyott örökségéből meríthetünk, ismerhetjük meg gondolkodásmódjukat, bohóságaikat, szokásaikat, hitüket és félelmeiket.

Kazsimér Nóra

Kazsimér Nóra

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?