A gazda legjobb barátja

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének megyei szervezete a Nemzeti Agrár Kamarával közösen tartott fórumot péntek délután 17 órai kezdettel, a Déryné Rendezvényházban.

A fórumon az agrárium nemzetgazdasági szerepéről, a vízgazdálkodásról, a megye mezőgazdasági helyzetéről, a kormány gazdák érdekében tett intézkedéseiről hallhattunk előadásokat. Itt került sor a Magyarok Kenyere programban kiválóan teljesítő gazdák jutalmazására is.

Hubai Imre, a megyei NAK környezeti, vízgazdálkodási és fenntarthatósági osztályának elnöke köszöntötte a gazdákat, a meghívott előadókat és polgármestereket, a megye és az önkormányzatok képviselőit, valamint a gazdálkodó szervezetek küldötteit. Tájékoztatott, hogy az évi rendszerességgel megtartott fórum aktualitása a 2019-es év eddigi eredményeit kívánja összefoglalni, valamint felkészíteni a gazdákat az átalakuló uniós kifizetőrendszer változásaira, a várható kihívásokra. A fórum megnyitására Pócs János országgyűlési képviselőt kérte fel.

A képviselő mindenekelőtt köszönetet mondott a magyar gazdáknak szorgalmukért és Fazekas Sándor országgyűlési képviselőnek a munkáért, amit agrárminiszterként a Földtörvény megalkotásakor a nemzet színvonalas mezőgazdaságáért tett.

Az elmúlt tíz év legnagyobb eredménye, hogy a magyar föld visszakerült a magyar gazdák kezébe, a multik terményei pedig egyre inkább kiszorulnak a boltok polcairól, ahol átveszik helyüket a minőségi magyar élelmiszerek. Ezen az úton kell tovább haladni a jövőben is a kormány, az önkormányzatok és a gazdák együttműködésében.

Házigazdaként Szabó Tamás polgármester köszöntötte az egybegyűlteket. A mai életviszonyainknak, gazdasági teljesítmények meghatározó alapja az, amit a mezőgazdaság produkál. Az eredményeket az ellenzék tiltakozása ellenére megalkotott és véghez vitt Földtörvény tette lehetővé. Mindemellett nem mehetünk el szó nélkül a megyei és jászsági gazdakörök tevékenysége mellett, akiknek munkája, a képzésben, kapcsolattartásban megtett tevékenysége jelentősen hozzájárul az agrárium növekedéséhez.

Az előadók sorában elsőként Lovas Attila, a Kötivízig igazgatója a vízgazdálkodás megyére vonatkozó stratégiáját mutatta be. Térségünkben az aszály és a belvíz egyaránt okoz problémát. Az ország öntözési tevékenységének nagy része a megyében van, hiszen a Zagyva-Tarna vízgyűjtőjében jelentős a vízhiány. Mindemellett a Jászág nagy részén a víz alkalmatlan öntözésre. A szélsőségekre és a hiányokra megfelelő vízgazdálkodási stratégia a válasz, amelyre 2023-24-ben jelentős források állnak majd rendelkezésre. A távlati tervek között szerepel a Jászsági Főcsatorna meghosszabbítása, ami már régi, jogos igénye a gazdáknak.

A következőkben Kiss Róbert, a NAK megyei igazgatója az agrárium megyei helyzetét vázolva elmondta, hogy a megye háromnegyede mezőgazdaságilag hasznosított terület, amely a szélsőségek ellenére is jó eredményeket produkál. A piac igényei miatt az agrárkultúra némi beszűkülése tapasztalható a területen. A Jászságban főleg a vöröshagyma, a szarvasgomba, a borszőlő és az őszi búza termesztése jellemző. Érdekesség, hogy az országban csak két helyen termesztenek fehér rizst, indián rizst pedig csak itt Szolnok megyében. Megyei szinten ugyancsak sikeres a csemegekukorica és a szántóföldi zöldségtermesztés. A piac rendezésre szorul a vöröshagyma és a borsó terén. A gyümölcstermesztésben a Jászság a meggy és a szilva nevelésében jeleskedik.

Az állattenyésztésben reformokra van szükség a fogyasztói igények átalakulása miatt. A sertéspestis kihívások elé állította a növekvő állományú ágazatot. A marhahúsfogyasztást közelíteni kellene az európai hat kilogrammos átlaghoz a hazai kettő és fél helyett. A lehetséges irányok a technológiai fejlesztések, a precíziós gazdálkodás, a piaci alapú szövetkezés, az öntözés bővítése, a vetőmagtermesztés továbbfejlesztése, a biotermesztés, az ökogazdálkodás, a kutatás-fejlesztés, az oktatás és a generációváltás támogatása irányába mutatnak.

Fazekas Sándor országgyűlési képviselő, volt agrárminiszter az élelmiszer-ellátás világviszonylatban vizsgált anomáliára hívta fel a figyelmet. A föld 28 százaléka mintegy 1,3 milliárd tonna élelmiszer hulladékot idéz elő, miközben rengeteg ember éhezik, bár a harminc évvel ezelőtti nagy éhínségeket mára sikerült felszámolni a szaporodó népesség ellenére. A világ élelmiszer-ellátása 1990-2010 között hatvan százalékkal nőtt. Ekkor a magyar gazdaság 35 százalékkal esett vissza. Ezt a hátrányt sikerült 2010 után nyolc év alatt megfordítani és mára a másfélszeres növekedéssel Európa leggyorsabban fejlődő mezőgazdasága a miénk. Az elmúlt nyolc évben munkahelyek tucatjai létesültek az intenzív minőségi termelést mutató élelmiszeriparban is. Az unió agrárpolitikájának támogatásával utolértük a nyugatot és ebből nem engedünk.

A jövő új kihívásokat mutat. A brexit, a fogyasztási igények megváltozása, a migráció stratégiai átalakulásokat követel. A tudatos fogyasztó ragaszkodik a GMO-mentes élelmiszerhez, egyre nagyobb a kereslet a vegetáriánus vagy a vegán, és a kézműves élelmiszerek iránt. A bio élelmiszeripar széles távlatokat nyit a magyar gazdaság előtt, ami képes kiváló minőségű termelésre. A tudatos vásárló a gazda legjobb barátja. A kormány az önkormányzatokkal karöltve a gazdák érdekeit tartja szem előtt a kereskedelmi és ipari lobbik, a mesterséges élelmiszerek behozatala, a szabadkereskedelem kordában tartásával. Csak együttműködve tarthatjuk meg sikereinket és érhetünk el jó eredményeket, védhetjük meg a fogyasztókat és a gazdákat.

Az informatív fórum záró mozzanataiban átadták a Magyarok Kenyere programban legjobban teljesítő gazdáknak Győrffi János szobrászművész, jászkun főkapitány kisplasztikáit. Kitüntető díjban részesült Bathó Károly, a jánoshidai gazdakör elnöke; Berki László jászapáti családi gazdálkodó; Csajkás Lajos jászárokszállási családi gazdálkodó és Gyenes László jászdózsai gazdálkodó.