A város- és közösségépítés ideje

Október 13-án önkormányzati választás lesz az országban, természetesen Jászberényben is. Szeptember 9-én már azt is tudjuk majd, hogy kik számítanak szavazatainkra, kik a hivatalos jelöltek. Ebben a számunkban az elmúlt – kivételesen öt évig tartó – ciklus történéseit elevenítjük fel. Megkérdeztük a következő négy oldalon található összeállításunkban a bizottsági elnököket, a két alpolgármestert, és természetesen ebben az interjúban Szabó Tamás polgármestert, hogyan értékelik az elmúlt fél évtizedet. A mellékletben érthetően részterületekről esik szó, ebben az interjúban pedig a várostörténet egészéről próbálunk – már csak a terjedelem miatt is – kissé elnagyolt vázlatot felrajzolni.

Az interjú végére illene valami összefoglaló gondolatra rákérdezni, de fordítsuk meg ezúttal a sorrendet. Adatok, számok, eredmények felsorolása helyett mit tart az elmúlt öt év leglényegének.

Ez a város- és közösségépítés időszaka volt, szép eredményekkel, ezt valamennyi városlakó igazolhatja, és mivel ez egy folyamat, természetesen ezt szeretnénk folytatni a jövőben is. Ha ennél részletesebben kéri a történtek kifejtését, valójában három időszakra lehet bontani ezt az öt évet. Ezek nem január elsejétől december 31-ig, de úgy nagyjából mégis behatárolhatók. 2015-2016-ban az előző uniós ciklus projektjeinek befejezésére összpontosítottunk, és azokat becsatoltuk a város életébe. 2016-2017 a következő uniós ciklus lehetőségeire való felkészüléssel telt, terveket készítettünk, pályázatokat írtunk, 2018-2019 pedig a megvalósítás, az építkezés ideje. Ami ugyancsak nem zárható le egy adott nappal, legkevésbé nem október 13-ával, hanem kihúzódik 2020, sőt 2021-re is.

Jászberényben igényes emberek élnek, nagyon sok mindent szeretnének modernizálni, újítani, de az biztos, hogy az első helyen az út áll. Ebben a tekintetben mit gondol dobogósnak? Melyik fejlesztések a legfontosabbak?

Ez életszerű és jó példa lehet a folyamatosságra. A harminckettes út városi szakasza elkészült, ez tehát a befejezett, birtokba vett fejlesztésre példa. Az autópálya gyorsabb, biztonságosabb elérése érdekében a harminckettes út Jászfényszaru-Jászberény szakasza most újul meg. Ez tehát ma még a jelen, késő őszre pedig az egyik sikerünk. A legfontosabb számunka az elkerülő út. Maga a miniszterelnök tett ígéretet a kormány nevében, miszerint a 32-es út elkészülte után azonnal hozzálátnak az elkerülő út megépítéséhez. Nos, a tervek elkészültek, és a földmunka is elkezdődött, a közbeszerzés zajlik, az előzetes régészeti feltárást már végzik a kijelölt nyomvonalon. Ez tehát a közeli jövő.

Mielőtt a részletekbe és más területekre áttérnénk – nem ünneprontásként – megemlítjük az időszak talán legnagyobb próbatételét. Szinte a ciklus legelején robbant a Dalkia-bomba. Miként látta ezt akkor, vagy inkább ma?

Ez nagyon világosan, tisztán látható és értelmezhető történés volt, így akkor és most is ugyanúgy vélekedek róla. Az energetikai és műszaki háttérszolgáltatás privatizációja előnytelennek bizonyult a kórház és a város számára. Ebből per lett, a bíróság a Dalkiának egy rossz szerződésen alapuló jogot szolgáltatott, nem igazságot, az Orbán kormány pedig nagyon gyorsan kisegítette a várost, megmenekítve a többszáz milliós perveszteség megfizetésétől. Ezzel párhuzamosan az történt, hogy – még az én első ciklusomat megelőzően –, az akkori polgármester, Gedei József támogatta a később országosan elhíresült és kudarcba fulladt Hospinvestes privatizációt. A testület azonban a saját gazdasági társulássá alakulás mellett döntött. Régen történt, de a tények azért tények, és roppant érdekes, hogy országos és városi szinten is az említett helyzet kialakítói szeretnék ma is megmondani, mit kellett volna tenni.

Jól gondoljuk, hogy a látványos fejlesztések nem kis része a TAO rendszerhez kapcsolódik Jászberényben?

Ez kétségkívül hatékony konstrukció, két ok miatt is. Az egyik, hogy az adóbevételek révén a város kellő forrással rendelkezett, rendelkezik a TAO-hoz szükséges önerő biztosításához. A másik pedig az, hogy sok helyi cég – együttesen –, milliárdos felajánlással segítette az építkezéseket. Így lett fedett jégcsarnokunk, sportcsarnok a Bercsényi úton, a Nagyboldog iskolában, így újulhatott meg a Hűtőgépgyár melletti csarnok, a JSE műfüves pályája és sporttelepe, és ez a folyamat ugyancsak folytatódhat, például a röplabdások csarnokával. Számottevő, korszerű épületek ezek, amelyek lehetővé teszik az élsport fejlődését, de a többszáz főt megmozgató tömegsport működését is. Az épületeknél azonban fontosabb a közösségépítés.

Ezt kifejtené kicsit részletesebben?

A sportnál került szóba, de a közösségépítés tágabb összefüggésben figyelhető meg örvendetesen városunkban. Nevezetesen a sport, a kultúra és a civil élet számos területén. Érdemes külön kiemelni a Menedzser Klub tevékenységét és az egész Jászságra kiterjedő aktivitását. Jó látni, ahogy az életünk szövetében való jelenléte hogyan fokozódott, fejlődött, teljesedett ki. Rendezvényeiken, szakmai konferenciáikon nem csak a mindennapi munkát, kapcsolatokat szervezik és erősítik, de olykor országosan is hasznosítható és hasznosított szellemi ötleteket adnak közre, elvi megalapozását adva jelenünknek, de még inkább a jövőnknek. Emellett olyan szakkérdések iránt kevésbé érdeklődők számára is fontos tevékenységeket is felvállaltak, mint a Szent Korona hivatalos másolatának városunkba hozása és kiállítása, ami hatalmas siker volt.

A Menedzser Klub tevékenységét jogosan nagyította föl, de röviden említsen néhány más példát is.

A teljesség igénye nélkül gondoljuk el, mennyi örömet, értéket hoznak létre a múzeumaink programszervezései, a Szikra magángaléria, számtalan kórusunk, vagy az utóbbi bő egy hónap eseményei, a lezajlott Csángó Fesztivál rengeteg szereplőjével, a Mézvásár, vagy éppen az előttünk álló 9. Jász Expo és Fesztivál. Mivel a sporttól indultunk el, onnan is említsünk két példát: a kosárlabda legjobb bajnoki teljesítményét nyújtotta folyamatosan több száz néző előtt, futballcsapatunk pedig utolsó pillanatig kiélezett versenyben küzdhetett az NB3 első helyéért, és megújult pályáján nem panaszkodhat a szurkolókra, akik szeretik játékukat és a játékosokat.

Újabb részletekre nem kérdezünk rá, négyoldalas mellékletünkben az egyes területek elnökei illetve felelősei ezekre bizonyára kitérnek. Inkább azt kérdezzük, hogy mennyiben látja másnak ezt az öt évet, mint a megelőző négyet? Van-e közöttük érezhető folyamatosság?

Általában nem szimpatikus, ha túl messzire nyúl vissza egy politikus, de elvi szinten annyit fontosnak tartok megemlíteni, hogy az előző ciklus a megalapozás időszaka volt. Alapvető célkitűzésünk már akkor is az volt, hogy úgy dolgozzunk, olyan döntéseket hozzunk, úgy építkezzünk, hogy Jászberényben jó érzéssel lehessen élni. Aki itt született, az itt is képzelje el az életét, aki elköltözött valami oknál fogva, szeressen ide visszajönni látogatóba vagy véglegesen. Munkahelyeink vannak, már csak olyan minőségi életet kell teremtenünk, hogy mindenki, aki az értékeinket elfogadja, méltányolja, érdemesnek találja Jászberényben letelepedni. Helyi törekvésünket szerencsére erősíti az országos családpolitika, így az öt éve megfogalmazott célunkat, hogy negyedszázad alatt érjük el a harmincezres lélekszámot újra, jobban megvalósíthatónak látom, mint valaha. Ez számszerű, mérhető eredményesség lesz.

Mindenről nem beszélhetünk, de az önkormányzat, a képviselő-testület munkájáról még két kérdést engedjen meg. Polgármesterként hogyan ítéli meg a képviselő-testület munkáját? Szóhoz juttatták az ellenzéket?

A képviselő-testületben rajtam kívül tíz fideszes, vagy Fidesz által támogatott képviselő – valamennyi egyéni körzet képviselője –, és négy listán bejutott ellenzéki képviselő dolgozott. Mi fideszesek értékközösséget alkotunk. Az ügyeket, gondokat, problémákat alaposan megtárgyaltuk már frakcióülésen, ezt a szakaszt követte a bizottsági szint, ahol csatlakoztak az ellenzéki képviselők, külsős bizottsági tagok, és más szakemberek is. A képviselő-testület elé az összes érintett bizottság által megtárgyalt anyag került, így érthetően ott már gyorsabb, folyamatosabb munka zajlott. A felelősségünk különösen nagy volt, hiszen minden döntéshez megvolt a többségünk, és nem csak a város, de minden egyes körzete gondja is címzetten a mi képviselőinket érintette. Amiben biztosak voltunk, ahhoz érthetően ragaszkodtunk. Csak felelősen és a legjobb tudásunk szerint dönthettünk, függetlenül attól, hogy az ellenzék miként szavazott.

Hogy gondolja, a mostani rendszer – például a bizottsági rendszer – bevált?

A hat bizottság minden területét lefedte az életünknek. A hasonlóan felálló irodai rendszerrel logikusan és jól tudtak egyeztetni és összedolgozni. Különösen szerencsésnek bizonyult a városüzemeltetés és a városfejlesztés szétválasztása, mert külön-külön is rengeteg ügyük, feladatuk volt. Végül is öt év alatt végig sikerült a munkaterv szerint haladnunk. Ezt a tervszerű működést támasztja alá az a tény is, hogy ennyire kevés soron kívüli ülést a rendszerváltozás óta még nem tartottak a városban.