Templomfalakra festett legendák

Szent László falképek Székelyföldön címmel nyílt fotókiállítás március 21-én az Eszterházy Károly Egyetem Jászberényi Campusán. Magyari Hunor fotográfus fényképeit Elekes Gyula a Székelyudvarhelyi Művelődési Ház igazgatója ajánlotta a jelenlévők figyelmébe.

Szent László nevéhez számos legenda köthető, nagy tetteit pedig a Kárpát-medencében középkori templomfalak freskói hirdetik. Többek között Székelyföldön tizenkét templomban található falra festett Szent László-legenda, amelyeknek Magyari Hunor fotográfus eredt a nyomába.

De hogyan kapcsolódik Szent László a Székelyföldhöz? Erre már Elekes Gyula képzőművész, a Székelyudvarhelyi Művelődési Ház igazgatója adott választ Szent László életének ismertetésével. Szent László 1046-ban Lengyelországban született, apja I. Béla Árpád-házi király, anyja Richéza, II. Miciszláv lengyel király leánya volt.

Eredményes külpolitikájával, házasságkötéseivel gyarapította országunkat és visszaszerezte a korábban elvett területeket. Személyét nagy tisztelet övezte, I. Géza után 1077-től 18 évig uralkodott magyar földön. A magyarok legszeretettebb uralkodójaként és példaképeként vonult be a történelembe. Vallási, politikai, hadászati és jellembeli szempontból is az egyik legidealizáltabb uralkodó volt, aki a háborúzások alatt mindig vitézül helyt állt. Szigorú törvényeivel visszaszorította a bűncselekményeket és erősítette az erkölcsi normákat, elősegítette a kereszténység megerősödését.

Erdély védőszentjeként tiszteli, így nem meglepő, hogy székelyföldön mai napig számos legenda köthető Szent László nevéhez.

Egyik ilyen ismert mítosz a leányrabló besenyő legendája, amelyet Bibarcfalván, Gelencén, Székelyderzsen és több másik székelyföldi templomban is megörökítettek. A képeken nagy hangsúlyt kap a női tisztaság védelmezése, a szív és a lelkiség útjának követése, valamint a saját belső harcok kivetülése. Szent László freskóinak fontos üzenete, hogy mindig a kereszténység győzedelmeskedik a pogányság felett, emellett a képek örök érvényű szimbólumokat közvetítenek.

Szintén Szent László nagyságáról tesz tanúbizonyságot a sepsikilyéni templom fala, melyen az 1068-as kerlési vagy más néven cserhalmi csatajelenetet ábrázolták. Továbbá Szent László legendáit őrzik Bögöz, Kökös, Sepsibesenyő, Szacsva, Székelydálya, Oklánd, Csíkszentmihály és Homoródkarácsonyfalva templomfalai is, melyeket két hónap alatt megörökített Magyari Hunor fényképész.

Az előadás után ezeket a különleges momentumokat láthattuk a Folyosó Galériáján, melyet több diák és a pedagógus is megtekintett. Elekes Gyula igazgató elmondta, hogy a kiállítás a 2017-es Szent László évre készült, a megörökített falképeket pedig tavaly májusban Székelyudvarhelyen mutatták be először. – A kiállításnak nagy sikere volt, három hét alatt mintegy 4800-an nézték meg, ebből a megtekintők hetven százalék diák volt – mondta. A nagy érdeklődésre való tekintettel a magyar Nemzeti Erőforrás Minisztérium pályázati forrásból segített megvalósítani, hogy magyar földre – többek között Hévízre, Keszthelyre, Tatabányára és Jászberénybe – is eljusson a kiállítás.

Szabó Lilla

Szabó Lilla

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.
Szabó Lilla

Latest posts by Szabó Lilla (see all)

Szabó Lilla

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?