Tavasz a földeken

A reggeli napfény nemcsak a pacsirtákat fakasztja dalra, de a nedvkeringés is megindul a növényekben. Itt az ideje elkezdeni a tavaszi mezőgazdasági munkálatokat a kiskertekben és a nagy gazdaságokban egyaránt. Az utóbbiról egyebek mellett a téma szakértőjét, Kiss Jánost, az Agro-Lehel Kft. ügyvezetőjét kérdeztük.

Az Agro-Lehel Kft. növénytermesztéssel és állattenyésztéssel egyaránt foglalkozik. Milyen arányban oszlanak meg a tevékenységek az ágazatok között?
850 hektárt szántónak, illetve 250 hektár jobbára szikes területet gyepként hasznosítunk. A szántóföld mintegy hetven százalékán takarmánynövényeket – kukoricát, szóját, lucernát – termesztünk az állataink számára. A maradék harmincszázaléknyi területen árunövény, napraforgó, búza növekszik, bár a szalmáját, és részben a termését ennek is felhasználjuk az állattenyésztésben. Az állattenyésztési ágazatban ezer szarvasmarha – tehenek és borjúk – van a tulajdonunkban. Ezek közül jelen pillanatban 450 tejelő tehenet tartunk. Az ágazat kizárólag a tejtermeléssel foglalkozik, tehát a húsipar részére nem termelünk.

A mezőgazdaságot kihívások elé állítja, innovatív megoldások kutatására sarkallja a klímaváltozás. Hogy sikerül megbirkózni a vízhiánnyal és az egyre forróbb nyarakkal?
A klímaváltozás egyre erősebben érezhető és erre készülünk is. Egyrészt a növénytermesztésben olyan fajtákat keresünk, amelyek szárazságtűrőek, másrészt talajjavító intézkedéseket teszünk. Az öntözéshez megvan a megfelelő infrastruktúránk, bár a lineál vezetékeinket tavaly előtt sajnos ellopták, így nem tudtunk öntözni.

A talajjavítás szempontjából mit jelentenek a klímaváltozás orvoslására tett lépések?
A vízbefogadó, vízmegtartó képességét kell növelni a talajnak. Az Európai Bizottság 2018-ban pályázatot írt ki kutatás-fejlesztés témában, amelyben ez a lehetőség is benne szerepel. Mi is megpályáztunk egy Innovatív Operatív Csoportokon belüli projektet. Kutatók és szaktanácsadók segítségével a gazdálkodók bevonásával zajlik a program. Egy tízhektárnyi kísérleti parcellán próbálunk megoldást találni, amit majd később minden termesztési területen is alkalmazunk.

A gyakorlatban, hogyan zajlik az innováció?
Egy részről talajtakarással nyári és őszi takarónövény vetéssel óvjuk a földet a kiszáradástól, más részről próbáljuk kevésbé forgatni. Szántás helyett talajlazítást, szellőztetést végzünk. Ebből kifolyólag sokkal kisebb lesz a szén-dioxid veszteség, a szén és a nitrogén benne marad a talajban. Az így megnövekedett humusztartalom több vizet tud tárolni. Mindehhez kapcsolódik egy irányított humuszkészítési, kiszórási gyakorlat, ami két hónapos időintervallumban napi szintű komplex feladatvégzést igényel. Tulajdonképpen már öt éve foglalkozunk ilyen jellegű talajjavító kísérletekkel.

Mennyi idő után mérhető ezeknek a fejlesztéseknek minőségben, terméshozamban kifejezett eredménye?
A mezőgazdaságban akár tíz év is szükséges ahhoz, hogy valódi változásokat elérjünk. Sajnos például ezeket a talajjavító fejlesztéseket sem tudtuk még véghez vinni teljes egészében, mert a tejágazat 2015-17-es években tapasztalt nehézségei miatt a forrásaink jelentős részét oda kellett átcsoportosítani. Az európai túltermelés miatt visszaesett a tej ára, így 80 millió forint bevételkiesésünk volt egy év alatt.

Azóta a kormány tett intézkedéseket a tejgazdaságok megmentésére. Önök érzik ennek a pozitív hatásait?
Azóta sokat javult a helyzet. Harminc tejágazatban érdekelt céggel és egyéni gazdálkodókkal összefogva megalapítottunk egyfajta alkusz céget, ahol a közös érdekek mentén próbálunk a tej árán alakítani. Mi egyébként a Mizonak adjuk el a tejet további feldolgozásra, napi 11 ezer litert. Az árak tekintetében a szerződésben rögzített uniós átlagárhoz igazítva tudunk értékesíteni.

Minőségileg jónak mondható az Agro-Lehelnél előállított tej?
Igen. A követelményeknek megfelel, tehát nem rosszabb a nyugati minőségnél, sőt beltartalmi értéke és a mennyisége is javuló tendenciát mutat. A múlt hónapban például elértük a négyszázaléknyi tejzsír, és a 3,5 százalékos fehérje arányt, ami nagyon jó érték. Hála istennek a felvásárló most már a beltartalmi értéket is jobban figyelembe veszi az árképzésnél.

Valószínűleg a mezőgazdaság még egy jó ideig nem tudja nélkülözni a fizikai munkásokat. A munkaerőhiány önöknek is problémát jelent?
Főleg az állattenyésztésben égető probléma a munkaerőhiány. Az elmúlt években többen elmentek a cégtől, alig-alig tudtuk pótolni a hiányukat. Tavaly valamelyest javult a helyzet, amikor három embert sikerült szerződtetnünk, igaz ők nem a szomszédból jöttek, hanem a távoli Indiából. Jelenleg 37 dolgozónk, és két mezőgazdasági gépész tanulónk van. Most a téli időszakban, amikor kevesebb a földeken a munka, elég a létszám, de a tavaszi munkálatok megkezdésekor gondban leszünk. Csak bérmunka alkalmazásával tudjuk megoldani a szezont.

Említette, hogy tanulóknak is adnak gyakorlati helyet. Mi a tapasztalata a diákokkal kapcsolatban?
Évtizedek óta biztosítunk gyakorlati lehetőséget a mezőgazdaságban tanulni szándékozóknak. Korábban az állattenyésztésben is, most csak a mezőgazdaságban; mezőgazdasági gépszerelő tanulóink vannak. Az a baj, hogy végül ők sem nagyon maradnak nálunk. A fiatalok nehezen tolerálják a hajnali munkakezdést, a hétvégi munkát, de hát aratáskor nincs megállás. Egyébként szerződésünk van a szakképzővel, de egyre kevesebb fiatal gondolja úgy, hogy a gazdálkodást választja hivatásának.

A technológia fejlődésével egyre inkább gépesítik, modernizálják az ágazatot. Az Agro-Lehelnél megvan a megfelelő gépállomány a trendek követéséhez?
A gépállományon kétségkívül lehetne újítani. Többek között az említett pályázatnak is eleme egy jelentős gépvásárlási lehetőség. Az innovatív talajművelő technikához megfelelő célgépek szükségesek. Például, amit be szeretnénk szerezni, az egy olyan direktvetőgép, ami nem igényel előzőleg szántást, a talajlazítást követően a tarlóra vet. Emellett lízingelünk is kombájnt. A traktorjaink GPS-sel felszereltek, így ez óriási segítség a munkálatok nyomon követésénél, a további szervezésben. A fejőgépeket tavaly cseréltük le. Ezek félautomata programozható gépek, kevés emberi munkát igényelnek. A takarmányozás a keveréstől az etetésig szintén gépesített. A trágyázást bérmunkában tudjuk megoldani, mert arra sem emberi, sem gépi kapacitásunk nincs. Egyébként ehhez kapcsolódva egy 150 milliós nagyberuházás volt a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő trágyatároló megépítése.

A PREGA-n részt vesznek?
Nem valószínű, mi inkább a másik utat választottuk a fejlődés, fejlesztések szempontjából. A PREGA által előirányzott gazdálkodás nagyon nagy volumenű, több százmillió forintnyi befektetést igényel. Mindezek mellé felkészült, magas szaktudással rendelkező fiatal kollégák kellenének. Inkább a meglévő energiával és talajjal próbálunk jobban gazdálkodni. Egy évtized múlva kiderül milyen eredménnyel.

Elkezdődtek már a tavaszi munkálatok?
Február 15-től már lehet műtrágyát szórni a vetésekre, elkezdődtek a munkák. Egy hónappal előrébb vagyunk, mint tavaly ebben az időszakban.

Mezőgazdasági szempontból milyen volt a tél?
Tulajdonképpen eddig a téllel nagyobb gond nem volt, a fagy nem okozott problémát, a hótakaró megfelelő volt. Inkább az ősz jelentett gondot. Egyrészről kevés volt a csapadék, így a munkák ugyan jól haladtak, ám részben keltek ki a vetések. Elvileg lehet jó termés, mert a mag jól megművelt vetőágyba került. Várjuk a tavaszi esőt!