Egy világhír története

A Liska József Középiskolában tartott előadást február 15-én dr. Pethő László szociológus, a Jászsági évkönyv szerkesztője. A nyugdíjas egyetemi docens legújabb kutatási témájába, a jászberényi kötődésű dr. Heller László életének részleteibe avatta be a szép számú közönséget.

Dr. Heller László feltaláló Nagyváradon született 1907-ben. Élete jelentős részében gépészmérnökként, egyetemi tanárként és a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként működött, a világhírnevet mégis a Heller-Forgó néven ismeretes hűtőrendszernek köszönhetően szerezte meg. Budapesten végzett középiskolai tanulmányai után 1931-ben a Zürichi Műszaki Egyetemen mérnökként diplomázott, majd még további két éven át dolgozott az intézményben.

Hazatérve Magyarországra az 1940-es években dolgozta ki az erőművek hűtővizének levegővel történő száraz hűtésére a Heller-System eljárást. A rendszeren belül egy speciális, apróbordás alumínium hőcserélő is helyet kapott, mely Heller zürichi évfolyamtársa és barátja, Forgó László nevéhez fűződik, ezért szokás a berendezést Heller-Forgó elnevezéssel emlegetni.

Dr. Pethő László az ötlet felmerülésével kapcsolatban is árult el kulisszatitkokat egy László Károlynéval folytatott beszélgetésről. Az említett hölgy férje, László Károly a Lehel Hűtőgépgyár főmérnöke, műszaki igazgatója volt, aki Gorjanc Ignáccal közösen tette színvonalassá a háztartási és kereskedelmi hűtőgépgyártást Jászberényben, emellett a Heller–Forgó-féle hűtőelemek gyártásában is szerepet vállaltak. László Károlyné volt az a személy, aki az előadó fülébe ültette a bogarat olyannyira, hogy az utóbbi esztendő a téma kapcsán felmerülő kérdések megválaszolásával telt, ám a történetnek itt még koránt sincs vége.

A múltidézést dr. Heller László anyakönyvi bejegyzésével kezdtük, melyben még Schwartz Mórként szerepelt szülei, Schwartz Herman és Weisz Fanni társaságában. A vetített képek nyomán meglátogattuk egykori lakóotthonának utcáját, felelevenítettük életének nagyobb fordulatait. A képernyőn olyan értékes dokumentumok rajzolódtak ki, mint a hazaérkezésekor honosított diploma, doktori disszertációja, vagy a hatvanas években készült fotográfia, mely az ajkai erőművet, vagyis első komolyabb megbízatását ábrázolta. Ajka különösen jelentős állomásként szerepel Heller életében, hiszen itt merült fel annak a rendszernek a gondolata, mely később meghozta a mérnök számára a világsikert.

Dr. Pethő László szerint a feltaláló háború előtti tevékenységéről csak kevés adatot ismerünk, annyit azonban biztosan tudni, hogy tagja volt a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletnek, irodája Budapest különböző területein került bejegyzésre, a feljegyzéseken pedig a háború után már, mint doktorált mérnök kerül megemlítésre. A cím megszerzését követően magasan felfelé ívelt a karrierje, 1951-ben Kossuth-díjat kapott a műszaki tudományok terén kifejtett munkásságáért, majd komoly kapcsolatrendszer kiépítésén kezdett munkálkodni, így jutott el Londonba, Párizsba és Bécsbe is, miközben ötven publikációja jelent meg, többségük német nyelven.

De hogyan is kötődik a közismert mérnök városunkhoz? Heller 1945 táján kötött házasságot Kun Ilonával, akinek akkor már megboldogult édesapja egykor Jászberényben volt kereskedő.
Az életrajzi adatok után gyakorlatiasabb vizekre eveztünk. Úgy tűnt, hiába az elismertség, még egy Heller-féle mérnöknek is komoly akadályokat kellett leküzdenie ahhoz, hogy találmányát elfogadtassa. Híressé váltak az újítások jóváhagyásának fázisait taglaló sorai: „kiröhögik, harcolnak ellene, majd megállapítják, hogy ezt így kell csinálni.” Később Gorjanc Ignác már úgy számolt be a kezdetben nevetség tárgyát képező hűtőrendszerről, mint a század legnagyobb találmányáról, amit bemutattak a brüsszeli világkiállításon. A vívmány rajzasztali elképzelésből – köszönhetően az Országos Tervhivatal és a Külkereskedelmi Minisztérium támogatásának –, kézzel fogható, eladható termék lett. Ebben nem kis szerepe volt Heller menedzseri teljesítményének is. Elsőként Angliában Ruggly-ben alkalmazták, ahol egészen a közelmúltig üzemelt, de Moszkva, Törökország az Egyesült Államok és Kína hűtőtornyai is jól mutattak a látványos panorámaképeken.

Hellert időközben több terület is vonzotta, az atomerőművek és a környezetvédelmi problémák egyaránt foglalkoztatták. Helyet kapott a műegyetem katedráján, a tanítást nagy örömként élte meg, a diákok rajongtak óráiért, egyes források szerint mindenkit név szerint ismert évfolyamtól függetlenül. Belekóstolt a filmiparba, a Nehéz emberek című alkotás kapcsán olyan nevekkel említették egy lapon, mint Belmondo vagy Sinkovics Imre.

Heller nem is lett volna valódi híresség, ha kikerülték volna a politikai intrikák. Dr. Pethő László számtalan életrajzot megvizsgált, de a rendszerváltásig egyikben sem szerepelt adat arról, hogy a mérnök tagja lett volna a forradalmi bizottságnak. Az egyesülés berkein belül az egyetemi autonómia újjáélesztésén fáradoztak, és Heller neve egyértelműen szerepel a névsorban, sőt, hivatalos tagként kapott utazási engedélyt Jugoszláviába, Angliába és Németországba.

Egy másik érdekes történet szerint dr. Heller Lászlót minden évben megkérdezték találmánya licence kapcsán, hogy érdemes-e befizetni és ezzel oltalmazni a terméket. Miután több esztendő is eltelt, a mérnök megelégelte és az érdeklődésre egy napon azt válaszolta, „hogyha nem akarják, ne fizessék”. Egy angol turbinagyár több ezer fontot fizetett volna a vívmányért, ha a szabadalmi díj nem járt volna le.

Végül, de nem utolsósorban a Jászberényben folyó gyártásról kerültek elő archív felvételek. Az ötvenes évek közepétől 2017-ig Jászberényben gyártották a légkondenzációs berendezést és egyéb hőcserélőket, 1992-ig a Lehel Hűtőgépgyár, a privatizáció után pedig a GEA önálló gyárában. Befejezésképp dr. Heller László gyászjelentése és 1980-ban felállított sírhelyének fényképe jelent meg a vetítővásznon. A tartalmas előadás a mérnök szoboravatójának videofelvételével végződött, melyre születése utáni századik évben került sor a Műegyetemen 2007-ben. A Heller-System márkajelként a mai napig él, a jogutódnak számító Enexio Kft. napjainkban is használja, erről szóltak az előadás utolsó gondolatai.

Szabó Lilla

Szabó Lilla

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?