A nagy várakozás alakjai

A Keresztyén Tudományos-Kultu­rális Esték következő vendége dr. Szatmári Györgyi volt, aki adventre hangoló előadással készült a Református Gyülekezeti Házban megjelent vendégeknek.

A résztvevőket Mezőné Ildikó köszöntötte, és örömét fejezte ki, hogy a város számos kulturális programja közül ilyen sokan választották a csütörtök esti tudományos előadást. „Még nincs adventi hangulatunk, a sok más egyéb feladat miatt messze érezzük magunkat, de lassan ideje újra belépni ebbe a nagyon szép időszakba.” A megnyitót követően át is adta a szót dr. Szatmári Györgyinek, hogy segítsen levetkőzni a szívünket beárnyékoló hétköznapi gondokat, és vezessen be minket a karácsonyt megelőző, várakozással teli hetek nyugalmába.

A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektorhelyettese és tanszékvezetője prófétai irodalommal készült a közönségnek, melyben Izajás írásain keresztül a bűnbánat keresztségét hirdető Keresztelő Szent János alakját hívta meg közénk lelki vezetőnek. A Készítsétek a pusztában az Úr útját című előadása elején advent szerepkörét határozta meg a múltban történt eseményekre való emlékezés és a távoli jövőbe való betekintés időszakaként.

A közvélekedéssel ellentétben advent mára hagyományosnak tekintett négy hete korábban valójában háromhetes időszak volt, ami a január 6-i vízkereszt ünnepéig tartott. Mivel ez meghatározza a készülődéssel kapcsolatos szemléletünket is, dr. Szatmári Györgyi Keresztelő János életét hozta fel példaként, aki minden bizonnyal még nem úgy ünnepelt adventet, ahogyan manapság mi tesszük. Elmondása szerint, ha figyelmesen megnézzük az ő alakját, akkor adventnek minden vonását felfedezhetjük fellépésében, a körülötte és vele történt eseményekben. A legtöbbet Jézus megkeresztelésének leírásából sajátíthatjuk el, melyből számos jelentős tudnivaló derül ki Jánosról, az ő várakozásának minőségéről. Általa, az ő személyében valósul meg a prófétai szó, hiszen egyike azon evangéliumi szereplőknek, akikkel Jézus történeti alakjához közelebb kerülhetünk.

A továbbiakban bibliai illusztrációkkal, kiragadott sorokkal bizonyította, hogy Keresztelő János Istenről való gondolkodása még az ószövetségben gyökerezik, de gesztusai már a születendő gyermek felé mutatnak. Ő a nagy várakozás alakjainak egyike, Jézusra mutató előfutár szerepe mozdulataiban is visszatükröződik, melyek az adventi időszak megszemélyesítőjévé teszik.

De hogyan rajzolódik ki advent lelkülete és mit tanulhatunk Keresztelő János példáján keresztül? Az ő hivatásra készülése a mi önvizsgáló ráhangolódásunk, tehát nem pusztán hírnöke, megelevenült szava Istennek, aki sajátos pusztai vándorlásra invitál bennünket az elkövetkezendő hónapban. Arra hív, hogy szívünket érlelve azzá váljunk, akivé Isten alkotott bennünket, hogy vele békés közösségben élhessünk. A pusztában vándorló néphez hasonlóan adventkor megtapasztaljuk azt, hogy Istennel nem csak a jeruzsálemi templomban találkozhatunk, szavait szívünkben hordva, újra meg újra olvasva felfedezhetjük, lénye mindig jelen van közöttünk.

Adventi megtérésünk és bűnbánatunk során a legfőbb feladatunk tehát az, hogy megvizsgáljuk, milyen görbe utakra tévedtünk, és átgondoljuk, miként tehetnénk egyenessé ezeket, hogy Isten időben megérkezhessen hozzánk.

Kazsimér Nóra

Kazsimér Nóra

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?