Jászok bemutatkozása Vajdahunyad várában

Az elmúlt hétvégén a fővárosba költözött a Jászság, hogy a Vajdahunyadvárban megrendezett ünnepségen bemutassa hagyományait, jelenét és történelmét, művészetét, gasztronómiáját, kultúráját. A hirtelen őszbe forduló időjárás ellenére is élénk érdeklődés, és elismerő fogadtatás jellemezte a kétnapos fesztivált.

Régiónk számára nagy megtiszteltetés, hogy az ország jelentős hagyományokkal bíró térségeit bemutató tavaly útnak indított kulturális fesztiválra – kun testvéreink után –, máris a jászok kaptak meghívást. Az ingyenesen látogatható program keretében az érdeklődők színpadi produkciók, kiállítások, gasztronómiai élmények, kézműves bemutatók és természetesen a vendégszerető jászokkal való beszélgetések révén képet kaphattak a 27 jász település értékeiről. Bár az időjárás szigorúan betartotta az aznap kezdődő őszre vonatkozó forgatókönyvet és megpróbálta esővel riogatni az ünnepi viseletbe öltözött jászokat, a jókedvet, az otthonról hozott vendégszeretetet nem sikerült elmosni. Töretlen lelkesedéssel táncoltak, énekeltek, muzsikáltak, kínálták a hazai étkeket és az itókákat, mutatták be kulturális kincseinket, beszéltek a látogatókhoz bárhonnan is érkeztek a nagyvilágból.

A műsorfolyam díszfelvonulással vette kezdetét, amely során a történelmi zászlóinkat hordozó jász huszárok mögé felsorakoztak a jászkapitányok, polgármesterek, a Jászok Egyesületének képviselői, néptáncosok, hagyományőrzők, a jászsági pálinka- és a méz lovagrend tagjai, népdalkörök, íjászok. A Vajdahunyadvárból induló és oda visszaérkező menethez a taktust a zeneiskola növendékei diktálták ütős és fúvós hangszereken. Fanfárok hangja kísérte az ünnepi színpadra jász összetartozásunk jelképét, a Jászkürtöt, amelyet Hortiné dr. Bathó Edit múzeumigazgató kíséretében Ézsiás Barnabás regnáló jászkapitány Farkas Ferencnek, a Jászsági Önkormányzatok Szövetsége elnökének nyújtott át.

A Kossuth Népdalkör vezetésével énekelt Jász Himnusz elhangzását követően Farkas Ferenc köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédében felvázolta a jászok történelmét, az idők viharában megélt megpróbáltatásait, kitartását, szabadságszeretetét, a féltve őrzött, újraélesztett hagyományok gyökerét. Köszönettel emlékezett meg Szabó Tamás polgármester és Pócs János országgyűlési képviselő tettére, akik javaslatára a redemtio-s diploma aláírásának napját nemzeti emléknappá nyilvánította a parlament. Az elnök beszélt a jász identitás megőrzését szolgáló civil szervezetek munkájáról, kultúránk megélését lehetővé tévő tevékenységekről, az értékőrzésről, és a mindennapokba beépülő jász öntudatról, a jász összetartozás jelentőségéről.

A következőkben Pócs János, a Jászság országgyűlési képviselője lépett színpadra köszöntő szavait közvetítve. „Jászok, kunok, avarok, mindannyian magyarok” – idézte Bánfi Ferenc dalát beszéde elején a képviselő. A jászok földjén már slágerré vált nóta a Parlament díszlépcsőjén is felcsendült azon a bizonyos 2014-es május 6-i napon, amikor a számunkra oly nagy jelentőséggel bíró redemptio az országgyűlés egyöntetű igenje révén emléknappá lett. Hazánk fennállásának ezer éves ünnepére megépített Vajdahunyadvár méltó helyszín arra, hogy a Jászság és az ország fővárosa együtt ünnepeljen. A műemléképület a mezőgazdasági múzeum otthona, amelyben a világ második legnagyobb szarvasgombáját őrzik, amit a Jászságban találtak. Pócs János beszédében párhuzamot vont a jászokat ért történelmi események, és a napjainkban a magyarokat fenyegető szabadságvesztés között. Annak idején a jászok összetartásának köszönhetően sikerült visszavenni szabadságunkat, meg tudtuk védeni identitásunkat. Őseink tetteinek üzenete van a ma élők számára is. Végezetül a képviselő köszönetet mondott a jász embereknek, a hagyományok őrzőinek és továbbéltetőinek, a fővárosnak illetve a mezőgazdasági múzeum igazgatójának a vendéglátásért, a bemutatkozási lehetőségért. „Nem akarunk mást csak élni, nyugovóra itt letérni, mi atyánkért, fiak értünk, megőrizzük nemzetségünk” – hangzott a zárszó ismét az ismert dalból, mely a következő percekben a szerző előadásában is felcsendült.

A jászok 1998-tól választanak kapitányt, akinek legfőbb feladata a hagyományőrzés istápolása és a jász öntudat erősítése – ismertette Gál-Dobos Beáta műsorvezető, majd felkérte Borbás Ferenc jászkun főkapitányt ünnepi köszöntőjének megtartására. A főkapitány örömét fejezte ki, hogy egy ilyen történelmi helyszínen sikerül bemutatkozni a 13. század óta a magyarságba beolvadt, ám identitásukat hűen őrző jászoknak. Hangsúlyozta, megmaradásunk, kultúránk, gazdasági sikereink az együvé tartozás érzéséből fakadnak. 1745 június 12-én hirdették ki a jászberényi főtemplomban a redemtio tényét. Akkor hangoztak fel a főkapitány zárszavában idézett örökérvényű szavak: „Istennek dicsőség, Boldogasszonynak tisztesség, jászoknak, kunoknak örök békesség!”

A helyi rendezők részéről dr. Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum igazgatója köszöntötte a résztvevőket. A tavaly hagyományteremtő szándékkal útnak indított program célja bebizonyítani azt, hogy Magyarország kulturálisan hihetetlenül gazdag ország. A kunok után idén a jászoknak van lehetőségük bemutatni értékeiket itt az ország fővárosában. Már a szervezés előkészületeiben megbizonyosodtunk arról, hogy az imént elhangzottak a jászok nagyszerűségéről nem csupán üres szavak. Méltán lehetnek büszkék történelmükre, hagyományaikra, értékeikre, többszázéves önkormányzatiságukra, kivívott szabadságukra. Megtapasztaltuk, a jászok szorgalmasak, és példamutatóan szervezettek. A főigazgató köszönetet mondott valamennyi jász közreműködőnek, szervezőnek, akik lehetőséget adnak megismerni azt a módot, ahogy a múltat továbbörökítik és élővé teszik.

A következőkben színpadra szólított dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár köszöntője nyitotta meg hivatalosan a rendezvényt. A Jász Ünnep nem csak a Jászságban élők, de valamennyi kirajzott településen lakó jász ünnepe is. A hitből fakadó erő annak idején segített benépesíteni az idők viharaiban elnéptelenedett településeket is, megoldani a demográfiai válságot. A Jászságban, a jászok között található társadalmi érték gazdasági értékké érett. A történelmileg megörökölt, befogadásra nyitott régió ma is erős gazdaságilag. A különállóság, az összetartástudat, ugyanakkor a nyitottság teremtette meg azt a lehetőséget, hogy a kunok és a jászok itt ünnepelhetnek, és van okuk az ünneplésre. A szabadságból és az identitásból fakadó öntudat mind leképeződik a Jászság épületeiben, viseletében, a lelkekben. A szuverenitás megőrizte, gazdagította a jászokat, és példaképül szolgál a magyar nemzet egésze előtt.

A ceremónia záróaktusában Farkas Ferenc, a Jászsági Önkormányzatok Szövetségének elnöke illetve Szabó Tamás, Jászberény, a Jászság fővárosának polgármestere a köszönet jelképeként a jászok bőségkosarát nyújtotta át az államtitkárnak, a múzeum főigazgatójának, valamint a főosztályvezető úrnak, majd a levonuló zászlók kíséretében a Jászkürtöt a Jász Múzeum igazgatója megőrzésre visszavette.

Az ünnep tiszteletére tartott állófogadáson Szabó Tamás polgármester mondott pohárköszöntőt. Elsősorban köszönetet mondott a vendéglátóknak, a szervezőknek, a háttérmunkában résztvevőknek, akik a bemutatkozást tartalommal töltötték meg. Mindezeken túl köszönettel illette azokat, akik a jász összetartozás jegyében a programot anyagi forrásokkal támogatták. Jászberény közössége nevében kérte, fogadják el a felajánlást és az invitálást a fogadásra, majd poharát emelve tartalmas szórakozást kívánt az előttünk álló hétvégére.

A polgármester kívánsága teljesült, hiszen valóban sikerült színvonalas tartalommal megtölteni a hétvégét, amely mind a Jászságból fellátogató közönségnek, mind a budapestieknek és a távolabbi vidékekről érkezőknek élménydús volt. A színpadi műsorfolyamot a Palotási János Zeneiskola Fúvószenekarának műsora nyitotta, majd a Viganó AMI gyermekcsoportjai léptek fel néptánc koreográfiákkal. A Jászságból és a kirajzott településekről érkezett népdalkörök és citerazenekarok, népzenészek műsorára az eső is elállt, így egyre többen nézték, hallgatták a produkciókat. A viseletbemutató előtt is többen megálltak megdicsérni díszes ruházatainkat. A jász viseletet a Jászság Népi Együttes Mi erre megyünk című önálló műsorában is megcsodálhatta a közönség, ahol nem csak a jász, de a Kárpát-medence egészéből merített néptánc-kincs színpadra került, és nagy tapsot érdemelt a szombati nap méltó zárásaként.

Vasárnap a kelepelő Bábcsoport A három kívánság című előadása indította a napot, majd a Berényi Színjátékosok nevettették meg a népes közönséget az itt járt Mátyás király című mesejátékukkal. A vicces jeleneteken a külföldiek is jókat derültek, hiszen Zentai Zoltán fergeteges alakítása nem ismer határokat. Egyébként a gasztro sátrak környékén is határtalan volt a jókedv, mint kiderült a jóféle jász pálinka kóstolása felold mindenféle nyelvi akadályt. Kalla Pálék, Erős Sándorék standjánál mindenféle nyelven folyt a társalgás, na meg a finom nedű a poharakba. A lovagrendnél kóstolni, míg Erőséknél vásárolni is lehetett. Sándor elárulta, hogy nem számított ekkora forgalomra, a kisüveges pálinkákból több is elkelt volna.

Molnárék mézes sátránál és a méz lovagrend képviselőinél is nagy volt a forgalom. Érdekes módon a repceméz volt a legismertebb és a legkelendőbb a nyugati turisták körében. A sajtos pultról is hamar elfogytak a kóstolni való falatkák, csakúgy mint a csiramálét kínáló asztalról a csemege. Innen csak az angol nyelvű recept hiányzott a gasztro-turisták véleménye szerint. Szántaiék már délelőtt elkezdték a szorgoskodást az ebédet kínáló sátornál, ahol főleg vasárnap voltak foglaltak az asztalok. Legnépszerűbbnek a pandúrgulyás bizonyult, melynek összetételéről élénken érdeklődött a közönség. Desszertet már fent, a múzeum aulájában volt érdemes kóstolni, ahol a Jász Múzeum asztalánál a könyvek, kiadványok nyújtotta szellemi étkek mellett jászsági lakodalmas kalácsból vagy szilvás papucsból csemegézhettek. Szintén széles választékot kínáltak finomabbnál finomabb süteményekből a kirajzott települések asztalánál.

A gasztro örömök élvezete mellett a léleknek és a szemnek is jutott gyönyörűség bőven. A kiállításokon tárgyi kultúránkat, múzeumaink, fotósaink jóvoltából képzőművészeti alkotásainkat csodálhatták meg a látogatók. A népi kultúra kézműves termékeinek alkotását ki is lehetett próbálni. Kicsik és nagyok akár órákig elmerültek az alkotás örömében a Csete Balázs Honismereti Szakkör, a kézműves mesterek, Nagy Ildikó nemezkészítő, Kissné Tősér Melinda csuhéfonó interaktív műhelyében. Sokan körbeállták Molnár Gábor kovácsmestert és Kovács Zoltán kosárfonót, akinek nem csak a keze, de a nyelve is sebesen járt munka közben, hogy megossza a mestersége csínját-bínját.

A Tarisznyás Műhely népi játékparkja a vasárnapi kellemes időben nyüzsgő térré alakult. Az íjászok eszközeit, az ostorpattogtatást is sokan kipróbálták és különösen a kínai vendégek nagy élvezetet találtak a kürtök fújásában. Emléktárgyakat is vásárolhatott, aki a későbbiekben otthonában is meg akar emlékezni a jászokról. Gyönyörű hímzések, porcelánok, fazekas termékek, ékszerek kínálták magukat eladásra.
A kiállítók között sétálva találkoztunk dr. Dobos Lászlóval, a Jászok Egyesületének elnökével is, aki az ünnepen való bemutatkozásnak a megálmodója. Elmondta, hogy véleménye szerint jól sikerült a fesztivál és különösen örömre ad okot, hogy elfogadták invitálásunkat a kirajzott települések képviselői is. Mosolyogva mesélte, hogy többen megkérdezték mikor lesz a következő Jász Ünnep, mert nagyon szívesen találkoznának a fővárosban ismét a vendégszerető jászokkal.

Nézelődés, kóstolgatás közben érdemes volt vissza-visszatérni a színpad elé, hiszen ott folyamatosan zajlottak a műsorok. Vasárnap délidőben a jászságiak mellett a kirajzott települések néptánccsoportjai is bemutatkoztak, majd a jász pávakörök, népzenészek, citerazenészek léptek dobogóra. Egy órás műsort adott a Jártató Zenekar Bolla János, Kovácsné Lajos Krisztina és Rékasi Emese jászsági népdalénekesek közreműködésével. A vidám hangulatú informatívan szórakoztató kétnapos rendezvényt a Jászberényi Hagyományőrző Együttes sodró lendületű néptáncos produkciója zárta.