Pusztináig elérek

A pusztinai Magyar Ház életéről és a magyar nyelv tanításáról Bathó Éva tartott előadást április 5-én délután a Városi Könyvtárban. Egy év alatt szerzett tapasztalatait örömmel osztotta meg a szép számú hallgatósággal.

Moldvai kalandozásának története egy hirdetés megpályázásával indult, melyet a Moldvai Csángómagyar Oktatási Program indított Gyere tanítani! címmel. Bathó Éva örömmel jelentkezett és utazott a csángó magyar gyermekek közé, hogy minden tudásával bővítse a növekvő ifjúság ismeretét. „Amikor olvastam a hirdetést úgy éreztem, hogy ez egy személyes üzenet nekem.”

Bevezetőjében a moldvai csángók történelméről beszélt Tánczos Vilmos (BBTE, Magyar Néprajz és Antropológiai Intézet, Kolozsvár) előadása alapján. Megtudhattuk többek között, hogy már a középkori moldvai oklevelekben is bőséggel találhatunk magyar eredetű szavakat, mint például a hivatali élet, udvari élet, katonai élet, mesterségek, lakóhely. A Mohácsi vész után az ország három részre szakadása révén Erdély református fejedelemség lett. Ettől kezdve nem küldtek magyar katolikus papokat Moldvába és elkezdődött egyfajta elszigetelődés. Ezt az elzártságot pedig az ott élők még ma is hordozzák, tette hozzá személyes tapasztalatát Bathó Éva.

A Mária Terézia által elrendelt ingyenes katonaság elől a székelyek egészen Moldváig menekültek, már akik túlélték az osztrák katonák fegyvereit. Ott főként magyarlakta falvakban telepedtek le. Az első hivatalos népösszeírás szerint (1859) 52.811 lakos vallotta magát római katolikusnak, ebből 37.823 magyar anyanyelvűnek. Az 1899-es népszámlálási adatok tanúsága szerint a moldvai katolikus népesség nőtt ugyan, de a magyar nyelvűek aránya csökkent. Ez a tendencia pedig sajnos az évek előrehaladtával is megmaradt. Trianon után már a csángók is kaphattak útlevelet a román hatóságoktól, így az elszigetelődés némileg csökkent, valamint Moldvába is érkeztek erdélyi magyar szerzetesek és katolikus lelkipásztorok. A román nyelv volt a kötelező, sőt, még a neveket is románosították. A véletlen kicsúszott magyar szóért verés is járt a gyermekeknek az iskolában.

Kallós Zoltán büszke volt arra, hogy ő maga is részt vehetett a magyar nyelv oktatásában Moldvában, Lészpeden, 1956 és 1968 között. A magyar nyelv oktatására tett erőfeszítéseknek gátat szabtak ugyan, de csak 2000-ig, amikor elindult a Csángó Oktatási Program a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége gondozásában. Az első helyszínek voltak Pusztina és Klézse.

Az oktatási program a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége felügyeletével működik. Tevékenységeik közé tartozik a magyar nyelv oktatása a román iskolában, iskolán kívüli magyar tanítás, hagyományőrző tevékenységek és közösségfejlesztés. A 2017/18-as tanévben mintegy 1964 gyermeknek tartanak iskolán kívüli foglalkozásokat, 1190 gyermeknek pedig iskolai oktatás keretében.

Bathó Éva Pusztinán (székelyes csángó település) tanít immár egy éve, s elmondása szerint tevékenységük sokkal több, mint pusztán oktatás. „A települések megmaradásában is gondolkodni kell, amiben a tanárok kulcsszerepe van.” A szülőknek klubbot vezetnek és magyar órát is tartanak, valamint szeptemberben elindult a bölcsőde, ahol számos magyar népdallal, mondókával ismerkedhetnek meg a kicsik és szüleik.

Gergely Csilla

Gergely Csilla

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.
Gergely Csilla

Latest posts by Gergely Csilla (see all)

Gergely Csilla

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?