Kiút örökölt sorsunk útvesztőiből

Bert Hellinger családállító módszerét már jól ismerheti a spiritualitás iránt érdeklődő jászberényi közönség. A sikeres terápiát ismertető előadássorozat harmadik alkalmán, június 25-én Bottyán Katalin személyiségorientációs állításvezető a szülők és gyermekek közti szeretet rendjeiről szólt.

Az Ady Enre út 20. szám alatti közösségi térben Palócz-Bakos Ilona programszervező köszöntötte az érdeklődőket és Bottyánt Katalin állításvezetőt, majd át is adta a szót az előadónak. Katalin a születésünk körüli kérdéseket, miérteket járta körül, hogy megérthessük a család kialakulásának szövevényes útját. „Mit keres a lélek, amikor az életre készülődik? Miért születünk oda, ahova? Miért születnek, vagy nem születnek gyermekek egy-egy családba?” A születésre (és a nemzésre), mint szakrális dologra tekintünk: a lélek, mint többdimenziós létező karmikus mintázat alapján választja ki a családját. Előfordulhat azonban, hogy a lélek nem tud a kívánt családba születni (például abortusz miatt), ami egy másik családba való leszületése után sok szenvedés forrása lehet.

Bert Hellinger családállítás módszere a testi és lelki problémáinkat segít megérteni a családunk múltjának figyelembevételével. Hellinger energiamezőként értelmezi a lélekcsaládokat, ahol szigorú törvények uralkodnak. Ha ezek a törvények, azaz a szeretet rendje sérülnek, az szenvedéshez vezet, akár generációkon keresztül. A legfontosabb szeretettörvények: az odatartozás joga, a hely törvénye és a kiegyenlítődés törvénye.

A kiegyenlítődés törvénye értelmében ha szeretet kapok, azt is adjak vissza. Hellinger szerint, ha rosszat kapunk, akkor azt is adjuk vissza, de kisebb mértékben, mint ahogy kaptuk. Így ebben a formában a szeretettörvényt erősíti. Ha nem engedjük kihasználni magunkat, és megharcolunk az adott helyzettel, megtaláljuk a kiutat. Ha csak egyoldalú a szeretet áramlása, az az egyensúly kibillenéséhez vezet, az a kapcsolat nem lesz boldog.

A szülő-gyermek kapcsolata viszont egyirányú, mert a szülő által adott gondoskodást és szeretetet nem kapja vissza gyermekétől. A gyermek nem tudja azt viszonozni, csak továbbadni. Akinek nincs gyermeke, az a hivatásában viszi tovább a kapott szeretet. Az energia a szülőktől a gyermekek felé fog áramolni egész életünkön át. A gyermeket pedig az teszi boldoggá, ha a szüleinek a párkapcsolata a születése előtt (és után) is szeretetteljes, és nagyon erős szövetségben élnek. A gyermek akkor érzi igazán boldognak magát, ha ő szerelemgyümölcs, így mindig tudni fogja a helyét a világban.

Sajnos sok gyermek szenved a családon belüli erőszaktól, ami nemcsak az ő, de leszármazottai életére is kihathat. Hellinger a gyermek Achilles pontjainak nevezi ezeket a korai, szülők által kapott sérüléseket. Az anyasebet hordozók szenvedhetnek szeretethiányban, az anyai gondoskodás, a nőietlen anyai minta hiányában vagy az anya sebétől. Az apaseb kórképe lehet a túl távoli, akár ismeretlen apa, a rideg apa, az agresszív, függő vagy feminin apakép, vagy a férfi vérvonal sebe.

A mozaikcsaládok esetében fontos önmagunkban meghatározni a saját helyünket a családban. Például egy férj esetében az első felesége lesz az első helyen, a második pedig a másodikon. A férj a második feleségével él boldog párkapcsolatban, de a múltjához már kitörölhetetlenül hozzátartozik az első felesége is. A mozaikcsaládokban élő gyermekek akkor lesznek boldogok, ha szülei közül nem kell választaniuk, mindkettőre számíthatnak, még ha nem is élnek együtt. Ha az egyik szülővel meg is szűnik a gyermek kapcsolata, akkor is őrizze az emlékét, ne tagadja meg.

Még mindig sokan tabuként kezelik a családon belüli erőszak, az abúzus témakörét, nem véletlenül. Bottyán Katalin véleménye szerint az ilyen jellegű problémát csak a családállítás módszere oldhatja fel, hiszen segít a fájdalmak feldolgozásában. Minden állítás célja a szeretet megtalálása, aminek birtokában igazán boldogan, harmonikusan élhetünk.

Gergely Csilla

Gergely Csilla

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?