Zenés est a Jász Múzeumban
Zsiga István és zenekara a cigány muzsika esszenciáját hozta el szeptember 15-én este a jászberényi közönségnek, elkalauzolva a hallgatóságot térben és időben a magyar cigányzene világába. Az est „előzenekaraként” a Jászsági Hagyományőrző Egylet adott elő jászsági dalcsokrot, népi hangszerek kíséretében.
A kellemes, még nyarat idéző szeptemberi estén Hortiné dr. Bathó Edit múzeumigazgató köszöntötte a megjelenteket a Jász Múzeum hangulatos udvarán. Zenetörténeti áttekintésében a cigánymuzsika létrejöttéről, alakulásáról és jelenlegi helyzetéről hallhattunk. Mint megtudtuk, Magyarországon már a XV. századtól említik a források a cigányzenészeket. Ekkor még szólóban játszottak, főként dudán és tárogatón.
A XVIII. században már népszerűek voltak az urak körében is, egyre többen tartottak cigány muzsikust a háznál saját maguk és vendégeik szórakoztatására. A kor neves cigányzenészei közt említhetjük Barna Mihály hegedűprímást és unokáját, Czinka Panna hegedűvirtuózt. A magyar cigányzenét Bihari János működésétől jegyezzük, aki Barna Mihály után szintén elnyerte a Magyar Orpheus címet. A XIX. században a cigány muzsikusok már városokban is játszottak; a kor leghíresebb zenésze és zeneszerzője Dankó Pista volt. A XX. században a nóták mellett új zenei stílusokat vettek át, mint például a szalonzenét és az operettet.
1985-ben alakult a 100 Tagú Magyar Cigányzenekar, akik klasszikus szimfonikus formában játszanak, a világon egyedülálló formációban. A Jászság neves cigányzenészei közt említhetjük a jászapáti születésű Rácz Aladár cimbalomművészt, aki a cimbalmot, mint népi hangszert elsőként emelte be a klasszikus koncerttermekbe. Térségünkben több cigányzenész dinasztia is kialakult, mint például a Rácz, a Pege, a Lakatos, vagy a Sánta családokból. Kortárs cigányzenészeink között említhetjük többek között Fehér Ödönt és Zsiga Istvánt, akik sokat tesznek zenekultúrájuk továbbörökítéséért.
Szép példa erre a múzeumi zenei est, ahol Zsiga István és zenekara világkörüli zenei utazásra invitálta a hallgatóságot közismert nóták és klasszikusok kíséretében. Zsiga István prímás 1974-ben, az alakuló Jászság Népi Együttesben kezdte pályafutását. Az együttes számára fiatal és tehetséges zenészek szolgáltatták a talpalá valót. A szilárd zenei alapokat Bakki József zongoraművésztől leshették el a Víz utcai táncházban. Zsiga István ma már maga is követendő példa az új cigányzenész generáció előtt, legfőképpen utódai számára, akik minden bizonnyal örökölték édesapjuk, nagyapjuk tehetségét.
- Zenés est a Jász Múzeumban - 2020-09-24
- Királynő, arannyal átszőtt ruhában - 2020-08-25
- Kiút örökölt sorsunk útvesztőiből - 2020-07-29