Gondolatok az iskolaérettségről

2018-02-022018-02-01 Gergely Csilla 0 Comments iskolaérettség

Bizonyára sok szülő számára okoz dilemmát, hogy hatéves gyermekét beültesse-e az iskolapadba, vagy egy évet még az óvoda játékokkal teli falai között tölthesse. Egyáltalán honnan tudhatja biztosan, hogy gyermeke érett az iskolakezdésre? Többek között ezen kérdésre adott választ Barna Nelli klinikai gyermek-szakpszichológus előadása és számos hasznos tanáccsal látta el a jelenlévőket.

A január 23-i, keddi előadáson a legnagyobbak, a Csillag csoport otthonos szobájában gyűltek össze az érdeklődő szülők és óvónők az Angyalkert Óvodában. Az iskolaérettségig vezető útról Barna Nelli klinikai gyermek-szakpszichológus osztotta meg gondolatait, aki a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Jászberényi Tagintézményének munkatársaként számos gyakorlati tanáccsal is szolgált.

A szakember a témát annak törvényi hátterétől közelítette meg, amely a következőképpen fogalmaz: „A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik.

Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé…” Barna Nelli saját tapasztalata szerint ma átlagosan 6,5-7 évesen kezdik a csemeték az első osztályt, míg évekkel ezelőtt természetes volt, hogy a hatodik életév betöltésével mentek iskolába.

A szakember szerint az iskolaérett gyermek tud uralkodni az érzelmein és tud figyelni a másikra. Ezek azért alapvető kritériumok, mert az iskolában már a tanulás lesz a fő tevékenységi forma, nem a játék. Szintén nagyon fontos a testi fejlettség: a jó fizikai erőnlét a többkilós iskolatáska cipeléséhez, a fogváltás, a kéztő és ujjpercek csontosodása, a kialakult jobb- vagy balkezesség és a megfelelő ceruzafogás. Az iskolaérett gyermek értelmi képességei közt szerepel a saját test ismerete, a szem-kéz koordináció, a térérzékelés, az emlékezet, a figyelem, a gondolkodás és az auditív észlelés is. Az iskolaérett gyermek szociális fejlettségét mutatja, hogy érdeklődik az iskola iránt, önálló, van feladat- és szabálytudata, érzelmei kiegyensúlyozottak, tűri a monotonitást, képes társas kapcsolatok kialakítására, alkalmazkodásra és el tudja viselni a kudarcokat.

Mindezen képességek, fejlettségi szintek kialakulásában igen fontos szerepet játszik a szülő és a pedagógus kapcsolata a gyermekkel és egymással is egyaránt. Ezért érdemes elsősorban tanító nénit és nem intézményt választani, hiszen a jó szülő-pedagógus kapcsolat a gyermek fejlődését segíti.

Ha nem tudnak dönteni a felől, hogy érett-e a gyermek az iskolára, a szülő és a pedagógus is kérheti az erre irányuló vizsgálatot. A szakszolgálat szakemberei által használt Kanizsa-féle iskolaérettségi vizsgálat öt területet vesz górcső alá: a mozgásfejlettséget, a nyelvi fejlettséget, a kognitív fejletséget, a számolást és az adaptív viselkedést. A vizsgálat egyértelmű választ ad arra, hogy a gyermek érett az iskolakezdésre, vagy sem. A Jászberényi Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai általában márciusban végzik ezeket a vizsgálatokat, melyről bővebb információt a Nagytemplom utcai intézményben tudnak nyújtani.

Barna Nelli véleménye szerint a legfontosabb, amit a szülők tehetnek gyermekeik egészségéért, hogy minőségi és elegendő mennyiségű időt töltenek velük. Persze a munka, a háztartás, a különórák mellett nem egyszerű feladat, de elengedhetetlen a gyermekek egészséges fejlődése érdekében. Hiszen a családban tanulják meg az alapvető viselkedési mintákat, amit a bébiszitternek használt tévéből és számítógépből soha nem tanulhatnak meg. Kutatások igazolják, hogy az életre való alkalmasság körülbelül 80%-ban függ a gyermek érzelmi intelligenciájától (EQ), ezért is van központi szerepe a sok játéknak, a meseolvasásnak és a közös családi programoknak az óvodás gyermekek fejlődésében.