Hagyományőrzés és identitás

A Jász Múzeum és a Nemzeti Művelődési Intézet Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája szervezésében november 20-án, pénteken délután fórumot tartottak a múzeumban Hagyomány-Értékőrzés-Találkozás a Jászberényi járásban címmel.

Hortiné dr. Bathó Edit múzeum igazgatónő köszöntötte a vendégeket, a jász hagyományok, az értékőrzés hűen ápoló közönségét és a téma iránt érdeklődőket. Az előadók a péntek délutáni program vezérfonalára a helyi értékek és a hozzákapcsolódó identitás rendkívül szorosan összefonódó egységét fűzték fel.

Ahhoz, hogy megérthessük a rendezvény lényegi mondanivalóját, kissé vissza kell tekintenünk a múltba. Egy 2012-es törvény értelmében 2013-ban egymás után alakultak meg a települési és a megyei értéktár bizottságok országszerte annak érdekében, hogy több figyelmet kaphassanak azok az értékek, amellyel egy-egy település, tágabb értelemben pedig a megye rendelkezik. A bizottságok feladata a helyi értékek lajstromba vétele, majd ezek jegyzése a települési értéktárba. Ami arra érdemes, a megyei értéktárba is el kell küldeni, a hiearchia csúcsát pedig az országos értéktárba történő felvétel jelenti.

Nálunk 2013-ban alakult meg a Jászberényi Települési Értéktár Bizottság Jász Múzeum székhellyel. A Jászságban Jászszentandráson és Jászapátin is alakult települési értéktár bizottság. A város értéktárát egyelőre négy elem; a Lehel kürtje, a jász viseletet és hímzés, illetve a Csángó Fesztivál alkotja. A megyei értéktár bizottság munkájának gyümölcseként a megye értékeiről már megjelenhetett egy kiadvány, valamint az ezeket képi formába öntő rövid kisfilm is.
A témához kapcsolódóan elsőként a néprajz doktora, Hortiné dr. Bathó Edit tartott előadást a jászok értékeiről, a hagyományőrzésről, a helyi identitásról, mely a XX. század második felében soha nem látott módon éledt újjá. Bevezetőjében kitért arra, hogy a Jászságban a helyi értékek, a tradíció-ápolás sokszínűségének a mozgatórugója az identitás, a jász öntudat, ami mindig is erősen jellemezte őseinket és a 21. századi hagyományőrzés szálait is ez mozgatja. Vetített képek segítségével bepillantást nyerhettünk a korábban feledésbe merült jászsági szűcshímzés 1970-es évekbeli újjáéledéséről, jelenkori alkalmazásairól és a munka kezdeti nehézségeiről.

A folytatásban Bolla János emeritus jászkapitány, a Városvédő és Szépítő egyesület elnöke mutatta be a civilszervezet tagjainak hosszú évek óta tartó, mindig lendületes és kitartó értékmegőrző munkáját. Ők aktív résztvevő a helyi értékek ápolásának, a továbbhagyományozás folyamatának évről-évre. Példákat is sorolt: megemlékezések; Déryné Ünnepség, rendezvények; Jász bál, illetve műemlékeink állapotának megóvása, restaurálása. Végezetül Kopasz Károlyné, a Nemzeti Művelődési Intézet Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája módszertani referense osztott meg néhány gondolatot a megye értéktárainak tükrében.