Bakancsosok Pilismaróton

A gimnáziumban már hagyomány, hogy nyaranta megrendezzük lelki feltöltődésünk és baráti kapcsolataink ápolására bakancsos táborunkat mindig más és más helyszínen. Ezen a nyáron Pilismarótra esett a választásunk, hiszen a táj egy alföldi diák számára gyönyörű.

A hegyek között megbúvó kis falu plébániája mellett alakítottak ki ifjúsági szálláshelyet. Itt töltöttünk öt napot. A tábor lelki vezetője Kovács József atya volt, a szervező tanárok pedig Lénártné Emri Ildikó, Kántorné Pataki Erika és Földes Rita tanárnők.

Az első nap nagyobb részét az utazás töltötte ki, hiszen Jászapátiról Budapestig vonattal utaztunk, majd innen Dömösig hajóval tettük meg az utat hazánk legnagyobb folyóján, a Dunán. Csodás út volt, különösen a Dunakanyar látványa volt lenyűgöző. Miután megérkeztünk és elfoglaltuk a szállást, tettünk egy rövid kis túrát a pilismaróti tavakhoz, majd visszaérkezésünk után tábornyitás és rövid mise következett. Ezen az éjszakán még nem sokat aludtunk, inkább beszélgettünk és nevetgéltünk. Természetesen reggel nagyon nehezen ébredtünk.

Annál jobban vártuk a kirándulást Visegrádra, ahol megcsodálhattuk a királyi palotát. Az idegenvezetőnk sok érdekes dolgot elmesélt a vár történetéről, így történelmi ismereteinket is bővítettük. A Salamon-toronyból csodálatos panoráma tárult elénk. Hazaérkezésünk után vacsoráztunk, majd elkezdődött a várva várt bátorság próba. A sötét erdőben csendesen sétálgattunk, figyeltük a neszeket, és néha-néha egy kicsit megijesztgettük egymást. Volt nagy sikítozás, jajgatás. Későn kerültünk ágyba, az izgalmak miatt nehezen aludtunk el, így másnap egy kicsivel tovább alhattunk.
Csütörtökön lelki napot tartottunk. A lelki nap hagyomány a tábor életében. Mindig az adott egyházi év programjához igazítjuk. Most Mária és a Mária jelenések volt a témánk. Vendégeink érkeztek ezen a napon, Deli Julianna, Fehér Gabriella és Szabóné Nagy Enikő tanárnők, akik játékos akadályversenyt állítottak nekünk össze. Jelmezeket is hoztak és díszleteket is készítettek. Vidám és tanulságos napot töltöttünk együtt. Este bográcsoztunk, majd játszottunk színházasdit. Az előre kiadott bibliai jeleneteket adtuk elő saját(os) dramaturgiával.

A pénteki napot a túrázásnak szenteltük. Dömösről indulva a zöld turistajelzésen haladva, a Szentfa-kápolna érintésével közvetlenül a Rám-szakadékhoz jutottunk. Magyarország legvadregényesebb turisztikai célpontja ez, ahol kapaszkodókorlátokkal ellátott és biztosított útvonalon haladhattunk. A vízesések mellett pedig létrákon másztunk fel. Élményekkel értünk vissza a szállásra és kis pihenés után játszottunk vacsoráig.

Szombaton elindultunk haza, de közben még megnéztük Esztergom nevezetességei közül a bazilikát, az altemplomot, és a kincstárat is. Az idegenvezetőnk nemcsak az épületekről mesélt, hanem egyházi protokollból is ízelítőt kaptunk. Majd Dobogókőn megcsodáltuk a kilátást.

Ebben a táborban búcsúzott tőlünk Lénártné Emri Ildikó tanárnő, aki a következő tanévtől már egy másik középiskolában fog tanítani. Köszönjük neki a táborok szervezését, ennek a szép hagyománynak az elindítását, és munkájához további sok sikert kívánunk.