Jászsági Szakmaválasztó Kiállítás lesz

Az elmúlt évben több tanácskozás is foglalkozott a térségünkben egyre nagyobb mértékű munkaerőhiánnyal, a hiányszakmák szaporodásával, mint a gazdaság sikereit, a cégek fejlődését veszélyeztető jelenségekkel. A Jászságban gyakorlatilag megszűnt a munkanélküliség, különösen a Felső-Jászságban égető a munkaerőhiány. Jászberény város vezetése kezdeményezőként lépett és lép fel a megoldás érdekében. Erről kérdeztük Szabó Tamás polgármestert többek között.

Miért vállalta a város és polgármestere ezt a kezdeményező szerepet?
– Itt élünk ebben a városban, az évek során közösen építettük, fejlesztettük, szépítettük. Dinamikusan nőtt a gazdaság, nőttek az adóbevételeink, joggal érezhettük, hogy nagyon szép évek előtt állunk. Aztán kiderült, hogy az itt működő vállalkozások tehetsége, szorgalma révén felpörgő gazdaság váratlan akadályba ütközött. A havi rendszerességgel megszervezett cégbejárásainkon egyre több gazdálkodó szervezet vezetői sorolták előre az út, bicikliút, közművek és más infrastrukturális kéréseik mellé, majd elé a hiányszakmák gyarapodásából következő gondjaikat, a megfelelő végzettségű munkatársak megtalálásának nehézségét, sőt olykor lehetetlenségét.

A havi látogatásokból lehetett ezekre a gondokra következtetni?
– Előbb csak sejtettük, hogy az egybecsengő gondok sora nem lehet véletlen, aztán a kérésemre Bódisné Görbe Krisztina, az adóügyi irodánk vezetője – akinek legközvetlenebb egyébként is a kapcsolata gazdálkodó egységekkel –, alapos felmérést végzett. 79 nagyvállalkozást keresett meg, hogy milyen munkakörökben szeretnének munkatársat találni. A Jászberényi járás kilenc településének a cégei már objektívnek mondható adatokkal, statisztikával szolgáltak. Csak lakatosból 123 betöltetlen munkahely van, és a sort hosszan sorolhatnánk a hegesztőkön, szerszámkészítőkön, gépbeállítókon át a szakápolókig, sőt a különösebb szakképesítést nem igénylő gyártósori összeszerelő beosztásokig.

Ezt a Menedzser Klub által szervezett gazdasági konferencia is megerősítette és nem kevesen az oktatási intézményekre mutogattak.
– Városunkban a Terplán, a Liska és a Klapka iskolák vezetői egyaránt elmondták, hogy miért nem tudnak szakmai képzéseket indítani, ami alapfeltétele annak, hogy iskolázott, pallérozott munkások révén a hiányszakmák megszűnjenek. Megfogalmazták, hogy az általános iskolásokhoz, szüleikhez nem jutnak el a megfelelő információk. Mi a helyzetértékelést követően – ha úgy tetszik az elmélkedés után –, most már a gyakorlati lépéseket próbáljuk megtenni. Ehhez TOP-os pályázatos Munkaügyi Paktum és saját városi forrásaink felhasználásával megszervezzük az első Jászsági Szakmaválasztó Kiállítást.

Mit jelent ez kicsit részletesebben?
– 956 jászsági gyereket fogunk buszokkal beszállítani kilenc iskolából október 26-27-én a Bercsényi Sportcsarnokba. Ott 18 cég 25 szakmát mutat be a gyerekcsoportoknak röviden, néhány percben. A kiállítókat így kétórás program során végigjárják a 7-8. osztályba járó gyerekek, majd egy kis frissítés, szendvics és üdítő után még egy órájuk lesz, hogy azt a szakmát keressék fel ismét, ami mélyebben megérintette őket, hogy további információkat, benyomásokat szerezzenek.

Elég feszítettnek tűnik ez a program…
– Az önkormányzat és a jászsági tankerület közös rendezésében arra törekszünk, hogy a fiatalokat megnyerő látványos elemek is legyenek, például robotok. Ugyanezt célozza az Élhetőbb Jászberény kiállítás is, illetve a Jövőkép Alkotók Egyesülete vonzó szelfifalat alakít ki, ami előtt az érintett 17 általános iskola 47 osztályának tanulói csoportosan fényképezkedhetnek. Tudatosan vegyülnek a látványos és a pályaválasztás szempontjából hasznos elemek és információk.

Itt tehát pályaorientációról beszélhetünk. Hogy jutottunk idáig?
– Van ennek egy jól elemezhető történeti vonulata, és az ebből levont következtetések alapján elgondolt cselekvési programja, terve. Kezdjük az előbbivel! Korábban azt tapasztaltuk, hogy a gazdálkodó cégek érdeklődése döntően a szakmunkások, illetve hagyományosan a műszaki diplomások iránt mutatkozott meg. Egy-két éve azonban megfigyelhető volt, hogy ezek a régen bevált kategóriák már nem felelnek meg a vállalkozások számára. Egyre inkább a kettő közötti képzettségű munkatársakat kerestek, tehát egyrészt a szakmunkásokat kellene továbbképezni technikusi szintre, másrészt pedig az egyetemek első három évét elvégzők iránt nagy a kereslet. A gyerekek szempontjából elemezve a helyzetet, városvezetőként is úgy érzékelem, hogy nagyon fontos: ők is megfelelő helyen legyenek, a saját igényeiket, az információkkal egybevetve az adott pillanatban jó döntések szülessenek, hogy később a választott munkájukban is megtalálják a számításukat és önmaguk kiteljesedését is. Itt van egy nagyon fontos közös pont, tudniillik, hogy a leendő munkatársak és a munkaadók szerencsésen egymásra találjanak.

Ez így elég logikusnak tűnik.
– Nem is a logikával van baj, hanem a gyakorlattal. Túlreprezentáltak az általános gimnáziumok, ahova elvileg az egyetemre készülők járnának, de aztán sokan mégsem jutnak be a felsőoktatásba. Számukra lehetővé kell tenni, hogy a megszerzett érettségi után szakmai irányban pályát módosíthassanak. Ugyanakkor a gimnáziumokból a felsőoktatásba bekerülők mintha virtuális világban élnének – valószínűleg információhiány miatt –, háttérbe szorulnak a műszaki pályák. Jászberénynek egyetemi campusa van, ezért ami a fentiek szellemében ott csapódik le, minden érint bennünket.

Kanyarodjunk vissza a szakmaválasztó kiállításhoz! Kiket kell megcélozni a pályaorientációval?
– Legalább négyszereplős ez a történet. A leginkább érintettek a 7-8. osztályos gyerekek, akiknek a döntés nem halogatható, ezért főleg nekik rendezzük ezt a kiállítást. Erre készülve az érintett osztályfőnököknek külön fórumot szerveztünk, ugyanis a szülők mellett ők azok, akik leghitelesebben támogathatják, segíthetik a fiatalokat életre szóló döntésükben. A szülőket a pedagógusokon keresztül lehet napi szinten elérni, akik kötődnek a gyerekekhez, de szülői elfogultság nélkül. Az iskolai nyílt napokra, szakmák éjszakájára egyre több szülő elkíséri a gyerekeit, hiszen ők is a legjobbat akarják számukra. Nem utolsósorban a munkaadóknak is van feladatuk, amit a gazdaságélénkítő konferencián önmaguk is megfogalmaztak. A főiskolák, egyetemek támogatása mellett képzési helyet adhatnak a duális rendszer elterjesztése érdekében. Magunkat sem kihagyva a sorból, a város ösztöndíjakat alapított például a hiányszakmákat választó diákok részére.

A Jászság a fejlettebb régiók közé tartozik. Itt még gyorsabban felmerülhet az igény a technológiai forradalomra, az egyre képzettebb munkatársakra. Itt milyen feladata van az érintetteknek?
– A múlt héten egyeztettünk egyetemek vezetőivel a Kecskemét-Szolnok-Jászberény-Eger vonulat mentén. Közösen végiggondoltuk, kívánatos lenne, hogy a képzett, egyetemet végzett szakemberek lehetőleg itt végezzenek, mert akkor maradnak inkább itt, a szülőföldjükön. Úgy döntöttünk, szakszerű felmérést végzünk, hogy az utóbbi években kik, merre mozogtak fiataljaink közül a felsőoktatásban. Ez kiindulási alapnak jó lesz. Az Eszterházy Károly Egyetemet illetően Eger az informatikát erősítheti, és szeretnénk, ha a Jászberényi Campus is aktív hely lenne egyre inkább. Ez a folyamat nem 2-3 éves, hanem annál nagyobb léptékű, de az első lépéseket késedelem nélkül, minél hamarabb meg kell tennünk a jövő érdekében.

Halász Lajos

Halász Lajos

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé főszerkesztője.
Halász Lajos

Latest posts by Halász Lajos (see all)

Halász Lajos

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé főszerkesztője.

Vélemény, hozzászólás?