Ingatlanpiac a városban

A kormány családi otthonteremtési kedvezménye igen nagy népszerűségnek örvend, januárig majdnem harminckilencezer család nyújtotta be a támogatási kérelmet. A CSOK városunk ingatlanpiacát is felpezsdítette, amiről Bányai Zoltán igazságügyi szakértő, a Szikla 72 Kft. tulajdonosa is beszámolt. A vele készített interjúban a helyi ingatlanpiaci helyzetről, az ingatlanvásárlási szokásokról kérdeztük.

A hírekben átlagosan 30-40%-os ingatlan áremelkedésről hallhatunk, olvashatunk, az elmúlt két év országos adatait tekintve. Jászberényben milyen mértékkel nőttek az ingatlanpiaci árak?
Míg Budapesten egy év alatt bizonyos részeken, bizonyos lakás típusok esetében akár harminc százalékot is nőttek az ingatlanárak, addig városunkban egy és öt százalék közé tehető az áremelkedés, vidéken pedig erről nem is beszélhetünk. Ez utóbbi esetben örüljünk annak, hogy a használt lakásvásárlásra nyújtott CSOK lakástámogatási kedvezmény miatt azok az ingatlanok, amelyek egyébként forgalomképtelenek lennének – kisebb, vagy nem fejlődő településeken, mint például Tarnaörs, Erk, Jászkisér stb –, most vevőre találhatnak. Ezt a lehetőséget, folyamatot kifejezetten jónak tartom, hiszen így a kisebb települések sem néptelenednek el.

Jászberényben az új építésű ingatlanokra adható CSOK is meghozta a fiatalok építkezési kedvét, ami nagyon jól generálja az építőipart, jól gerjeszti a piacot, és ebből adódóan nagyon sok modern, korszerű ingatlant lehet majd építeni. Egyre többen vásárolnak építkezési telkeket, és a társasházi lakások is kelendőek. A városban jelenleg több beruházás is folyamatban van, és ismét megfigyelhető a válság előtti tendencia, miszerint a jól megtervezett, jó elhelyezkedésű és jól beárazott lakások már a tervezőasztalról elkelnek.

A szakembergárda ki tudja majd szolgálni az építtetőket?
A kivitelezői kapacitás lesz majd ezeknek a beruházásoknak a gátja. A jó szakemberek már nemcsak erre az évre, de sok vállalkozás kapacitása már jövőre is le van kötve… Jászberényben jelenleg 20-30 millió forintért lehet új építésű, jó elosztású, modern ingatlant építeni. Az újépítésű házaknak nagyon sok előnye van: az építő igényei szerint történik a lakás elosztása, optimális méretűek a helyiségek, korszerű és energiatakarékos házak épülhetnek.

A használt ingatlanok közül melyek a legkeresettebbek? Még mindig a kockaházakat viszik legtöbben?
Embere válogatja. A pályakezdő fiatal és a befektető kétszobás lakást keres, majd a bővülő családok nagyobb alapterületű, 3-4 szobás, nappali + 3 szobás lakást szeretnének vásárolni, de ezekből kevés van a városban. Aki nem szeretne az építkezéssel bajlódni, mivel sem energiája, sem affinitása, sem egy pillanatban rendelkezésre álló pénze nincs az új építésű házakra, az inkább kocka házat vesz. A válság előtti időszakot nagy hitelfelvételi kedv jellemezte, ami az ilyen típusú házak árát is eltúlzottan megemelte 13-15 millió forintra. Ezek az irreális árak a válságban nyolc-tíz millió forintra csökkentek vissza, jelenleg pedig ismét elérik a 10-11 millió forintot. A felújított kockaházak 14 – 18 millió forintért cserélnek gazdát. Egyet azonban tudomásul kell venni: ezek az épületek többségükben negyven-ötven évesek. A helyiségkapcsolatok nem optimálisak, az utcafronton álló szobák túl nagyok, az összes burkolat és a gépészet elavult, korszerűtlen. A nyílászárók is öregek, rosszul illeszkednek. Fontos átgondolni, hogy mit kapunk a fenti összegért. Öreg alapot, lábazatot, falazatot, födémet, és közepes állapotú tetőszerkezetet és tetőfedést.

A befektetők száma mennyivel nőtt az utóbbi időben?
Sokan a válság kezdetén is szerettek volna ingatlant vásárolni, de a bizonytalan helyzet miatt nem merték elkölteni a megtakarításaikat. Ők tovább gyűjtögettek, és akik nem veszítettek piaci pozíciót, azok is tovább erősödtek, így ezeket a pénzeket most szeretnék befektetni az ingatlanpiacon. Az albérleti árak kétszobás lakás esetében 40.000 – 50.000 forint + rezsi körül mozognak. Szerintem az ingatlanok bérbeadása esetén fontos szempont, az „élni és élni hagyni elv”. Egy jó bérlő hosszú távon többet ér, mint több bérlő, akiktől meglehet időszakosan nagyobb bérleti díjat kapunk – és egyéb kockázatokról még nem is beszéltünk.  Jelenleg szinte alig lehet szabad albérletet találni városunkban, mert nem tud a piac annyi albérletet termelni, amennyire szükség lenne.

Az utóbbi időben a munkásszállások száma is nőtt a városban.
Igen, ezt a sok jászberényi és környékbeli munkahely generálta. A cégek törekednek arra, hogy lehetőleg önerővel minél több bérlakást alakítsanak ki a messziről érkező dolgozóiknak. Így versenyelőnybe kerülhetnek a többi céggel szemben, hiszen ők minőségi szállást is tudnak biztosítani. Az erre való törekvés minden nagyobb cégnél látszik, akiknek munkaerőre van szükségük. Úgy gondolom, hogy ezek a bővítések előre viszik a várost.

Gergely Csilla

Gergely Csilla

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?