Egy szellemi háttérműhely alapkövei

Március 24-én, szombaton délután harmadik alkalommal került megrendezésre a Fiatal Jászsági Értelmiségiek Konferenciája a jászfelsőszentgyörgyi Művelődési Házban. A helyi érdekeltségű, Bursa Hungarica ösztöndíjasoknak rendezett mini konferenciát a szervezők ezúttal kiterjesztették az egész Jászságra, bemutatkozási lehetőséget adva a térségünkben élő vagy innen elszármazott fiatal kutatóknak, értelmiségi tevékenységet végzőknek.

A konferencia hagyományteremtő céllal került megrendezésre, hogy a jászsági, holnapunkat és jövőnket formáló fiatal értelmiségnek legyen egy szakmai fóruma, és hogy az ő tolmácsolásukban az itt élő érdeklődők megismerhessék a 21. századi társadalom-, valamint természettudományos eredmények egy-egy szeletét. Ménkű János művelődésszervező köszöntötte a megjelenteket, kötetlen gálának nevezte az alkalmat, hiszen nem rangsor-állítás céljából rendezték a konferenciát. Bemutatta a szakmai zsűrit, melynek elnöki tisztjét dr. Molnár Sándor egyetemi tanár töltötte be a Szent István Egyetem gödöllői karáról, tagjai Nagy András nyugalmazott gimnáziumi igazgató – egyben a rendezvény levezető elnöke – és dr. Turjányi Sándor, az esemény szervezője, a Debreceni Egyetem nyugalmazott adjunktusa voltak.

Az eseményt megtisztelte jelenlétével Hortiné dr. Bathó Edit múzeumigazgató, valamint levelében köszöntötte az előadókat Piroska Miklós, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés alelnöke. Nagy András idézte a konferenciát üdvözlő sorokat: „Ez az alkalom fontos a Jászság további dinamikus fejlődéséhez. Az itt élő és az innen elszármazott fiatalok most teszik le egy szellemi háttérműhely alapköveit. Ez elengedhetetlen nemzetünk és közösségünk hosszú távú épüléséhez.”

Elsőként Pernyész Anita mutatkozott be, aki jászfelsőszentgyörgyi születésű és a jászberényi Liska József Katolikus Középiskola angol-magyar-történelem szakos tanára. Előadásában az oktatás digitalizálásáról, a tabletek, okostelefonok és számítógépek tanórai felhasználási lehetőségeiről beszélt. Elmondta, hogy a digitális technológia alapjaiban változtatta meg a tanítást és a tanulást. Bárhol lehet már tanulni, rugalmasak a lehetőségek és igazából nem a tananyag megtanulása a cél, hanem a megfelelő információ megtalálása, kiszűrése. „Ez egy problémamegoldó kompetencia és akkor tudunk a legtöbbet segíteni a diákoknak, ha ezt fejlesztjük” – hangsúlyozta. Nagyon nehéz az ingerszegény iskolai környezetben lépést tartani a hihetetlenül ingergazdag virtuális térrel, ahová a tanulók minden nap hazamennek. Az előadó pozitív személyes tapasztalatai nyomán bátorított a digitális eszközök órai használatára, ugyanis a Z-generáció számára, akiket digitális bennszülötteknek is hívnak, egy-egy interaktív óra jelentheti a tudás felé való elindulást. Mivel ők 1995 és 2000 között születtek, már a digitális kultúrában szocializálódtak, így ők is sok mindenre felhívhatják a tanár figyelmét, a cél tehát együtt rácsodálkozni a világra. Végül az előadó rámutatott az internet adta lehetőségek végtelen tárházára, így figyelembe ajánlott néhány ingyenes, otthon is használható programot. Ezek lehetőséget adnak villámfeleltetésekre, a diákoknak való azonnali visszajelzésre és még minimalizálják is a fénymásolásra szánt papírmennyiséget.

Kollár Zseraldina marketing mesterképzésben részt vevő fiatal közgazdász. Előadásában a munkáltatói márkaépítés viszonyát vizsgálta az Y-generációval, tehát a mai 20-as, 30-as munkavállalói nemzedékkel. Mi alapján választanak munkahelyet? Hogyan tudja egy munkáltató a munkaerőpiacon való megítélését online alakítani? Hogyan terjed egy munkahely jó vagy rossz híre a virtuális térben? – ezekre a kérdésekre kereste a válaszokat az előadó. Az Y-generáció munkahely-keresési szempontjai közé tartozik a fizetés, a tanulási és továbbképzési lehetőségek, a nemzetközi kapcsolódási opciók, a közösséghez tartozás érzése. Ezekre a fiatalokra az is jellemző, hogy az önfejlesztés reményében nem félnek váltani, mást keresni. Hitelesnek tartják mások véleményét, így egy munkahellyel kapcsolatban a közhiedelem mérvadó. A munkáltatói márka alakításának, az online szájreklámnak egyik legkiemelkedőbb hazai oldala a www.munkahelyek.hu, ahol a különböző foglalkoztatókat lehet értékelni, bemutatni. A fiatal közgazdász a téma jászsági relevanciájáról sem feledkezett meg, hiszen ebben a térségben az a kérdés hangozhat el, hogy megéri-e itt maradni, vagy hogy milyen az élet a Plasztikban.

Az Alsó-Jászság is képviseltette magát a konferencián: a jászapáti származású, a frankfurti egyetemet is megjárt Magyar Ervin a lean vállalatirányítási rendszert mutatta be. A nemzetközi gazdálkodás szakos fiatal a Robert Bosch Elektronika Kft. beszerzője, így már a gyakorlatban is megtapasztalta a rendszer működését. Ennek a vállalatszervezésnek az a célja, hogy a cég minél gazdaságosabban állítsa elő a termékeit, szolgáltatásait. A munkafolyamatok hatékonyságát a veszteségek megelőzésével, megszüntetésével vagy minimálisra csökkentésével növeli, és ennek a filozófiának a népszerűsége most kezd kicsúcsosodni. Ezt a szemléletmódot követi a Toyota, a John Deere mezőgazdasági és munkagépeket gyártó multinacionális vállalat, a Ford, a Nike, az építőipari és munkagépeket forgalmazó Caterpillar, vagy Magyarországon a Bosch cég.

Az előadások sorát Kmetykó Dávid vegyészmérnök folytatta. Érdeklődési területe a gyógyszeripar, a különböző gyógyszerek összetétele, hatása és előállítási módja. A jelenleg PhD-hallgató fiatal kutató a legkorszerűbb technikával, ömledékfúvással gyártott mikroszálakat alkalmazott önerősített politejsav kompozitok előállítására. Előadásában a munka folyamatát és eredményeit összegezte.

Az ugyancsak vegyészmérnöki mesterképzésben tevékenykedő Madarász Lajos a legújabb innovációs trendekbe illő, a gyógyszeripari minőségbiztosítás számára égetően fontos témával foglalkozik. A folyamatos granulálás szabályozását fejlesztette valós idejű képelemzés alkalmazásával. A gyógyszeripari műveletek közül egy igen összetett, fontos művelet a granulálás, amely az anyagok fizikai tulajdonságainak javítására szolgál. Ezen művelet valós idejű, dinamikus képfeldolgozáson alapuló visszacsatolásos szabályozásának megvalósításáról még nem volt példa a szakirodalomban. Madarász Lajos egy újfajta, valós idejű képelemzésen alapuló részecskeméret-elemzésre szolgáló eljárást fejlesztett ki, majd ezt felhasználva kialakította a művelet visszacsatolásos szabályozását. Eredményei közé tartozik, hogy a rendszer többfajta zavarást is megfelelő módon tud korrigálni, ezáltal potenciális eszközként szolgál egy újfajta minőségbiztosítási eljárás számára. Előadásában röviden ismertette munkája célját, menetét és eredményeit.

A természettudományos szekcióban Badari Tímea szülésznő egészségügyi témájú előadása a Hivatásom útján címet kapta, amelyben tanúbizonyságot adott emberségéről, a szakmája iránti mély elkötelezettségéről és alázatáról. A Szent Erzsébet Kórházban tevékenykedő fiatal szülésznő gyermekkori vágya volt a gondozásban, az ápolásban, később kifejezetten a születésben való segédkezés. Az élet kezdeténél való asszisztálás nagy felelősséget ró a bábára, jól és gyorsan kell döntenie, hiszen akár két-három élet is a kezében van, és jó helyzetfelismerő készséggel is kell rendelkeznie.

Beszámolt a szülésznői munka területeiről: várandósgondozást végeznek, ők fogadják a szülő nőt, kísérik a vajúdás szakaszában, asszisztálnak az operáló orvosnak, a megszült nőt ápolják, a szoptatást segítik. Ápolási feladatok a nőgyógyászati osztályon is várnak rájuk. Kiemelte, hogy ebben a hivatásban rendkívül fontos személyiségjegy a humánum, a tolerancia, a tűrőképesség, a türelem, az empátia, a figyelem és a pontosság, a jó kommunikáció és a bizalomkeltő viselkedés, hiszen rendkívül intim helyzetben találkoznak a nőkkel. A születés pillanata akkora adrenalinbomba, amiért minden nehézség megéri. A szülésznő olyan elementáris erejű események részese és olyan életre szóló hálát kap a családoktól, amiért érdemes az egészségügynek ezt a legszebb szegmensét gyakorolni.

Kallup Csilla jászberényi származású, fizika alapszakos hallgató csillagász szakirányon. A könyvtár csillagvizsgálójában szeretett bele az égbolt csodáiba, és azóta ível fölfelé pályája versenyeken, olimpiákon, a Magyar Tudományos Akadémián végzett kutatómunkában, a fiatalabbak oktatásában.

A határ számára a csillagos ég, mondhatnánk, és valóban lenyűgöző volt látni, hogy valakinek ilyen tág perspektívája van a világegyetemről. Előadásában feltárta, miként mérik és dolgozzák fel a fehér törpecsillagok adatait az ország legnagyobb obszervatóriumában Piszkéstetőn. Megtudhattuk, hogy a fehér törpecsillagok hatalmas égitestből keletkeztek és a mérésekből kiderül, hogy rengeteg pulzációs frekvenciájuk van.

Az utolsó szekcióban Péli Tamás pénzügyi szakember mutatkozott be. A hazai blue chip vállalatok pénzügyi helyzetét ismertette, így szólt az OTP-ről, a Richterről, a Molról, a Magyar Telekomról és a Vaaberers-ről. A tőzsdei fogalom a legnagyobb forgalmú, leglikvidebb és legnagyobb kapitalizációjú papírjainak a gyűjtőnevéül szolgál. Nevét a pókerban használt legértékesebb zseton kék színe után kapta. Magyarországon a 100 millió dollárt meghaladó kapitalizációjú részvényeket nevezzük blue chipeknek, amelyeket Londonban is forgalmaznak.

Pozsonyi Ivett volt a konferencia legfiatalabb előadója. A Szent István Sport Általános Iskola és Gimnázium végzőse bemutatta alma materét mint az Európai Parlament Nagykövet Iskoláját. Az iskola junior nagyköveteként beszámolt a program menetéről, eseményeiről, pozitív hozadékairól. Ismertette az EU-s szakköröket, az infópontot az iskolafolyosón, a parlamenti látogatásukat, az Európa Nap eseményeit, Brüsszelben az ifjúsági szeminárium tanulságait. „EU-s tudásom nagymértékben gyarapodott, önbizalmam nőtt és kinyílt előttem a világ” – számolt be élményeiről Pozsonyi Ivett, akinek felkészítő tanára dr. Zrupkóné Pernyész Lívia.

A jászfelsőszentgyörgyi származású Völgyi Alexandra igazgatásszervezőként végzett, majd kisebbségpolitika mesterszakon tanult tovább. Jelenleg kormányablak ügyintézőként dolgozik a fővárosban, szívügye a közigazgatás és a kisebbségpolitika egymáshoz való közelítése. Előadásában bemutatta az állampolgársági honosítási eljárásokat. Elmondta, hogy a magyarságot nem területi, hanem vérségi alapon állapítják meg. A magyar emigránsok leszármazottainak is a magyar származást kell igazolni, valamint a magyar nyelvtudást. Itt nagy felelőssége van az ügyintézőknek, hiszen ők döntenek róla, hogy elegendő és megfelelő-e a nyelvtudás vagy sem. A benyújtandó dokumentumok között különös gondot fordítanak a megélhetési igazolásra. A végső döntést a köztársasági elnök hozza meg, így a sikeres ügyintézés és a magyar alkotmányos alapismeretek vizsga után ünnepélyes esküt tesz a kérelmező. Az előadások sorát Fábián Nikolett, a Lehel Vezér Gimnázium biológia-földrajz szakos tanára zárta. Prezentációjában beszámolt egy tavalyi izraeli tanulmányútról, amelyet a jeruzsálemi Yad Vashem Intézet szervezett középiskolai tanároknak. A magyar delegáció pedagógusai a holokauszt oktatásának új pedagógiai módszereit sajátították el. Kiemelte, hogy nem lehet a tizenévesekre előzmények és háttértudás nélkül a halál borzalmát rázúdítani. Fontos a diákokban tudatosítani, hogy az emberi természet szélsőséges és sajnos a népirtás borzalmai újra bekövetkezhetnek. A holokauszt-oktatás új eredményei közé tartozik, hogy a diákokat ahhoz a megértéshez kell hozzásegíteni, hogy emberek más emberek ellen követtek el bűnöket, és a felelősséget csak a nácikra hárító mechanizmus nem helyes. A történelmi narrációnak az áldozatok, a zsidóság szempontjából kell tükröznie az eseményeket, nagyon fontos az emberi oldal hangsúlyozása, így például annak a megértése, hogy a koncentrációs táborokban napi 185 kalóriányi ételt kaptak a rabok. A tizenéveseket leginkább a vizualitással lehet elérni, így sokat segítenek a filmalkotások, a fotók az események mélységének megértetésében.

A konferencia zárásaként dr. Molnár Sándor értékelte az előadásokat, majd építő kritikával, továbbgondolásra szánt jó tanácsokkal látta el az előadókat. Dr. Turjányi Sándor összefoglalójában utalt rá, mennyire fontos tudni a múltat. A Jászság ilyen értelemben kezd magára találni, minden évben megemlékezik például a redemptióról. Múlt, jelen és jövő kapcsolódik össze ezen a konferencián, hiszen most alapozzák meg a fiatal tehetségek a jövő hagyományait. Hangsúlyozta a mai magyar közélet egyik gondolati pillérét is, miszerint nincs globális gondolkodás erős, önazonos, hitelesen megélt lokalitás nélkül. A zsűri tagjai az esemény zárásaként jutalmakat adtak át az előadóknak: így oklevelek, a Jászsági évkönyv kötetei, Jászberény és Jászfelsőszentgyörgy önkormányzatának ajándékai és dr. Molnár Sándor könyvjutalma talált gazdára. Piroska Miklós ajándékát Magyar Ervin kapta, hiszen ő képviselte egyedül a Felső-Jászságot. A konferencia támogatásáért a szervező Ménkű János köszönetet mondott Jászfelsőszentgyörgy és Jászberény önkormányzatának, Piroska Miklósnak, dr. Pethő Lászlónak, a Jászsági évkönyv szerkesztőjének – aki írásbeli megjelenést is biztosít a konferencia előadóinak –, Pócs János országgyűlési képviselőnek és a zsűri három tagjának.