Gazdaság és kultúra ölelésében

Szülőföld, értékőrzés, gazdasági fejlődés – mindezen témák jegyében került megrendezésre a VI. Kárpát-Haza Konferencia a Csángó Fesztivál ideje alatt a Szikra Galériában. A számos neves előadó között Pölöskei Gáborné és dr. Nagy Ádám államtitkár-helyettesek felvázolták a kormány hosszú távú stratégiáját a megújuló szakképzés és a gazdaságfejlesztések témájában. Együttműködési megállapodás született a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara és a Csángóföldről érkezett vendégek között. Ezen túl bemutatkoztak a gazdasági egyesületek képviselői a történelmi Magyarország valamennyi vidékéről. A gazdaság és kultúra kölcsönhatásával foglalkozó tanácskozáson a digitalizálódó oktatás vívmányait, így a humanoid robotot, a 3D-s nyomtatót is szemügyre vehették az érdeklődők a Táncsics utcai interaktív sátorban.

 

A gyerekeknek a sorsa a szakképzésben van

Augusztus 8-án, a konferencia csütörtöki nyitórendezvényén Péterbencze Anikó néprajzkutató köszöntötte a szép számmal megjelent vendégeket határon innen és túlról, így Szabó Tamás polgármestert, Pócs János országgyűlési képviselőt, Piroska Miklóst, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnökét, Járai Zsigmondot, a Csángó-Magyar Együttműködésért felelős miniszterelnöki megbízottat és az anyaországi, valamint a szórványterületeken élő magyarokat. A hatodik alkalommal megrendezett konferenciát a jászfényszarui Szűcs Mihály Lovasbandérium tisztelgése, és jászsági táncok nyitották meg Hlavacska Adriánnak és feleségének az előadásában. A hallgatóság a Jászságba mindig szívesen visszatérő Fricska Táncegyüttes fergeteges koreográfiáját is élvezhette. A virtuóz, dinamikus megoldásairól ismert trió bejárta a világot – a Britain’s Got Talent londoni tehetségkutatóján felrobbantották a színpadot –, így a tanácskozás megnyitóján is megmutatták, hogyan helyezik új dimenzióba a hagyományos néptáncot.

A köszöntők sorában Pócs János, a Jászság országgyűlési képviselője üdvözölte elsőként az egybegyűlteket. A hála és a tisztelet jegyében köszöntötte a megjelent üzletembereket, gazdasági szereplőket. Mint mondta, gazdasági szempontból országos viszonylatban is kiemelkedő munka folyik régiónkban, hála a szorgalomnak, tettrekészségnek, szakértelemnek, itthon maradásnak. Az elmúlt egy évben folyamatos volt a megújulás: új üzemek nyitották meg kapuikat, zajlik a 32-es út felújítása, küszöbön az elkerülő út felújítási munkálatainak elkezdése.

Szabó Tamás polgármester felidézte, mit tűztek ki a rendszerváltáskor az elődök a csángó fesztivál képzeletbeli zászlajára. A csángó kultúra támogatása, terjesztése idővel kiegészült a kisebbségek folklórjának bemutatási és megismerési igényével. A népművészeti fesztivál palettája azóta bővült egy olyan elméleti fórummal, ahol a gazdaság és a kultúra kapcsolódási pontjairól lehet eszmét cserélni. Ehhez a teret, találkozási pontot, szervezési munkát a konferencia megálmodói biztosítják évek óta.

Megújuló oktatási tendenciákról, a digitális kompetenciák fejlesztéséről, elsősorban a szakképzés átalakulásáról beszélt Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára. Az elmúlt két évtizedben a digitalizáció minden életterületen érezteti hatását: „Az a feladatunk, hogy a gyors változásokra, rugalmas válaszadásra, az új humánerőforrás elvárások teljesítésére felkészítsük fiataljainkat” – adta meg előadása alapkoncepcióját.

Az új munkaerőpiaci elvárások között sorolta fel a rendszerszemléletet, a problémamegoldó, együttműködési készséget, az alkalmazkodást, az érzelmi intelligenciát, a kreativitást, a vezetői készségeket és a digitális tudást. Mindezen készségek fejlesztésére van szükség korunkban és ezeket a megújuló szakképzés ki tudja fejleszteni. Az új irányelvek között szerepel még a gyakorlat és az elmélet harmonizálása, a folyamatban gondolkodás fejlesztése, a dinamikus, rugalmas válaszadási készség kialakítása. Mindezek a múlt év februárjában elfogadott új szakképzési törvényben is szerepelnek.

A tartalmi megújulással kapcsolatban az államtitkár helyettes beszélt az 50-60 új szakma bevezetéséről. Az élethosszig tartó tanulás jegyében iskolarendszeren belül elsajátítható szakmákról szólt, illetve ismertette, hogy a felnőttképzés adta lehetőségeket kihasználva terveznek rövidebb, tanfolyam jellegű formában elsajátítható szakmákat.

Negyven szakképzési centrum működik az országban, amely felnőttek számára is nyitott. Pölöskei Gáborné tájékoztatott, hogy a korosztályok keverése teljesen elfogadott Európában, így az érdeklődőket kell szakmára tanítani, nem a korcsoportokat. A leginkább vonzó szakképzési környezetet Miskolc, Győr, Debrecen és Kecskemét jelenti jelenleg az országban. Az átalakuló struktúrában megmarad a négyéves gimnáziumi képzés, a szakgimnazisták öt év alatt szerezhetnek érettségit és szakmát, illetve a harmadik út a szakképző iskola. A technikumot minél inkább össze fogják kötni a felsőoktatással, a mérnökképzés előszobájaként fog működni az elképzelések szerint. A duális képzés szélesebb körű terjesztése segíthet az új munkaerőpiaci igények kielégítésében.

Sürgetővé válik a tanárok, oktatók módszertani megújulása, a digitális kompetenciák fejlesztése, az infrastrukturális előrehaladás, és a gazdasági szereplők beengedése az iskolákba. A duális képzés bevezetésével létrejön egy olyan rendszer, amelyben a diákok már tanulmányaik alatt betekinthetnek egy nagyvállalat működésébe, a munkaadók pedig „kinevelhetik” saját embereiket.

„Hosszú távon mindenképpen a kínálatorientáltságról a keresletvezéreltségre való átállás a cél. A legnagyobb kihívás a cégek szükségleteihez hangolni a szakképzési kínálatot” – zárta le a szakképzés jelenéről és jövőjéről szóló előadását az államtitkár-helyettes.

 

Akik szeretik egymást, megmaradnak

Kulturális, elsősorban nyelvi dimenziót vizsgált dr. Maróti Orsolyának, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Nemzetközi Magyar Nyelvi Képzésekért és Oktatásért Felelős Főosztálya főosztályvezető-helyettesének az előadása. A magyar nyelvi oktatás helyzetéről szóló jelentése a Kárpát-medencei és a távolabb élő diaszpórák gyakorlatát mutatta be. Jelenleg 70 oktatóhelyen, 27 országban foglalkoznak magyar mint idegen nyelv oktatásával, hungarológiával. Mindezen képzések nemcsak a kisebbségi magyarok, hanem a többségi társadalom számára is nyitottak.

A külügyminisztérium kiemelt feladatai között szerepel a Kárpát-medencei szórványban és diaszpórában tanító pedagógusok munkájának segítése. A tanácsadáson, módszertani képzéseken túl tananyagfejlesztést is végeztek: öt, úgynevezett Balassi-füzet segíti az anyanyelvi, történelmi, országismereti elmélyülést, a népszokások megtanulását. Ezeket az anyagokat elsősorban hétvégi magyar iskolák számára készítették, de használják a Kőrösi Csoma Sándor és Petőfi Sándor Program ösztöndíj keretében szerte a világon anyaországi önkéntes fiatalok is a külhoni magyar közösségek segítése kapcsán.

Itthon a külügyminisztérium szervezésében egyetemi előkészítőkön vehetnek részt külhoni magyar fiatalok: felkészítik őket a magyar egyetemeken folyó oktatásra, ösztöndíjprogramokat tesznek elérhetővé, magyar mint idegen nyelv vizsgára készítenek. A sokrétű munkát bemutató szakértő hozzátette, hogy a külhoni magyar nyelvű oktatásban semmi nem ér fel akkora erővel, mint azok a családok, ahol otthon, a szülői háznál és az asztalnál is magyarul beszélnek.

Az előadások után kialakult kerekasztal-beszélgetésben több jászsági vállalkozó rámutatott, hogy lenne igény duális képzés bevezetésére és egy önálló jászsági szakképzési centrum kialakítására is. A minél több vállalatnál eltöltött gyakorlati időn túl felmerült a szakma becsületének rehabilitációja, az abban való paradigmaváltás, hogy a szakma tanulásának választása ne legyen egyenértékű a gyenge képességekkel. Ez a fajta szemléletváltás országos kampánnyal, oktató anyagokkal, nézőponttágítással segíthető elő.

 

Határon belül érezzük magunkat

A délutáni szekcióban a győri Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakközépiskola mutatkozott be. A Nyugat-Dunántúl legnagyobb járműipari képzést folytató középfokú intézménye igyekszik lépést tartani az új munkaerőpiaci igényekkel és modern, piacképes tudással felvértezni diákjait, akik a végzést követően azonnali elhelyezkedési lehetőséget kapnak az AUDI-gyárban vagy a környező vállalatoknál. A 21. századi technológiák közé tartozik a robotika, a 3D-nyomtatás, amelyekről szintén szólt a győri szakközépiskola bemutatkozója.

Takács János, a nagyváradi cukorgyár ügyvezetője, korábban az Electrolux Lehel Kft. vezérigazgatója a közép-kelet-európai régió versenyképességéről gondolkodott prezentációjában. Az előnyös földrajzi fekvésen túl szólt a Duna szerepéről, a műszaki tőkéről, a magas szintű egyetemi oktatásról, az innovatív cégekről, a kreatív magyar szürkeállományról, a gazdaságbarát kormányzati döntésekről. „Híd vagyunk kelet és nyugat között” – mondta az anyaországban és Romániában is topmenedzseri karriert befutó szakember. Az angoltudás látókör szélesítő szerepét is hangsúlyozta, valamint azt a lehetőséget, ami a humán tőkénk fejlesztésében rejlik. Takács János szerint hosszú távon mindenképpen a fordított agyelszívás opciója tudná élénkíteni gazdasági helyzetünket.

A hozzászólásokban a Kárpát-medence régióinak otthonteremtő, népességmegtartó, versenyképesség növelő tevékenységéről alakult ki eszmecsere. A hozzászólók mind kiemelték, hogy a diaszpóra magyarsága senkit nem érdekelt 2010 előtt, azonban az azóta megadott kettős állampolgárság lehetősége mérföldkőnek számít. Felszólalt Pál Lajos – Pál István Szalonna édesapja – a kárpátaljai Viskről és beszámolt népzenetanári tevékenységükről szerte a világban. Többször hallottuk Molnár János festőművészt, és a Trianonkor elszakadt országrészekről vállalatok vezetőit, gazdasági szereplőket.

A vajdasági Prosperitati Alapítványt Juhász Bálint igazgató mutatta be. A nemzetileg elkötelezett magyar kormány támogatásának köszönhetően kisösszegű támogatások kiosztására került sor az elmúlt időszakban, 600 családnak sikerült házat és telket vásárolni, helyi kisvállalatokat beindítani, a helyben maradást elősegíteni.

A tanácskozás első napjának lezárásában Papp Imre, a fórum alapítója összegezte, hogy sokirányú üzenete van a konferenciának, melyek közül a határon inneni és túli gazdasági és kulturális szereplők számára biztosított találkozási lehetőség a leginkább előre mutató.

 

A magyar föld mint nemzetmegtartó erő

A konferencia második napját augusztus 9-én Petrás Mária, Magyar Örökség és Prima Primissima díjas népdalénekes és keramikusművész énekszava és magyarfalui, klézsei, valamint forrófalvai moldvai csángó magyarok hagyományőrző műsora nyitotta meg.

A neves előadók között elsőként Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnöke állt a közönség elé, és bemutatta a 2013-ban alakult köztestület megyei működését. A kamara konstruktív segítségnyújtást kíván adni a kormány agrárpolitikájához, a fenntarthatóság, a versenyképesség és a szakmai együttműködés szellemében. Felvállalja azt a komoly elkötelezettséget és annak tudatosítását, segítését, hogy a magyar föld magyar emberek kezében maradjon. Példaként említette a Magyarok Kenyere Programot, a határon inneni és túli magyar gyermekeket segítő jótékonysági összefogást. A határon túlra való segítés lehetőségével a Kárpát-Haza Fórumon is élt a megyei agrárszervezet: együttműködési megállapodást, ajándék kenyeret és miskakancsót nyújtottak át a jelenlévő csángóföldi csoportnak, a jövőbeni közös munka reményében.

Hubai Imre biogazdálkodó ezt követően a biogazdálkodás dimenzióit mutatta be A termőföldtől az asztalig címmel. A visszatérés az ősi technológiához nemcsak egy támogatott és naprakésznek csengő hivatás, hanem életfilozófia is. A biológiailag értékes, élettámogató élelmiszer magas környezeti értéket teremt és minden állampolgár számára hasznos, hiszen eléje megy a daganatos, az emésztő-, valamint kiválasztó szervrendszeri megbetegedéseknek. A kevés adalékanyaggal és az állattenyésztésben kevesebb gyógyszerrel dolgozó módszerre Karcagot hozta példának, hiszen ökológiai biogazdálkodás terén nagyhatalomnak számít a Nagykunság fővárosa Magyarországon. „A módszer támogatásáért a magyar kormány mindent megtesz” – ismertette a szakember. Végül egy felmerülő kérdésre leszögezte, hogy a kormány elkötelezett a genetikailag módosított szervezetek termesztése ellen, e tekintetben fennmarad a zéró tolerancia.

Rendszerszemlélet, környezettudatosság, digitális tudás

A gazdasági szekciót dr. Nagy Ádámnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Iparági stratégiákért és szabályozásért felelős terület helyettes államtitkárnak előadása követte, aki a magyar gazdaságpolitika jelenlegi stratégiai irányait és jövőbeni elképzeléseit mutatta be. Összefoglalójában a 2010 utáni eredményeket összegezte: így szólt az azóta végbemenő makrogazdasági konszolidációról, a fegyelmezett költségvetési politika eredményeképpen pedig arról, hogy 2014 óta a valós hiány minden évben alatta marad a tervezett hiánynak. Az eladósodás helyett az államadósság csökkentése jellemezte az elmúlt kilenc év lépéseit, így a bruttó államadósság jelentősen alatta marad az EU-19 és EU-28 országok átlagának. A helyettes államtitkár szólt a munkahely-teremtési politika sikeréről, ma már a képzett munkaerő hiányának problémájáról. A kivándorló lakosság száma csökkent, ennek kapcsán említette, hogy jelenleg az uniós átlag hatvan százalékát teszi ki a nettó jövedelmünk. A külföldi befektetések ösztönzése ma hazánkat a világ egyik legjelentősebb befektetési célpontjává tette. Mindez köszönhető a kiszámítható környezetnek, a versenyképes adórendszernek, a hatéves bérmegállapodásnak a kormány és a gazdasági szereplők között. Emellett a makrogazdasági alapok nyomán befektetésre ajánlott kategóriába sorolták a magyar kötvényeket stabil kilátással.

Dr. Nagy Ádám a jelen látlelete mellett felvázolta a kormány jövőbeni gazdaságpolitikai elképzeléseinek hét pillérét is. Az egyik törekvés szerint 2030-ig 90 százalékban klímasemlegessé kell válnia – nulla széndioxid kibocsátással – a villamosenergia termelésnek. Magyarországot az állampolgárokkal közösen tiszta országgá kell tenni, ennek egyik példája az újrahasznosítható hulladék felhasználásának elősegítése. Továbbá egyetemközpontú ökoszisztémák létrehozását tervezi az országvezetés: az innovációvezérelt gazdasági növekedést hét központ biztosítaná, példaként említve a Zalaegerszegi Járműipari Tesztpályát és a szegedi lézerparkot. A 4.0 ipari forradalomra való felkészültségünket digitalizációs képességfejlesztéssel kell elérni. A közlekedési infrastruktúra fejlesztésével pedig élénkíteni kell gazdasági kapcsolatainkat, így bekötve Magyarországot a nemzetközi vérkeringésbe. A jelen és jövő követelményeire a magyarokat a felnőtt- és szakképzési rendszerek átalakításával lehet felkészíteni. A leginkább fejleszteni kívánt kompetenciák a rendszerszemlélet, a környezettudatosság és a digitális tudás. Végül a kreatívipar alakítását tűzte ki célul a kormány: ez a különböző művészeti ágak és a modern ipari technológiák szorosabb együttműködésén alapul.

 

Kínálat helyett kereslet

Az elméleti okfejtéseket követően ismét kerekasztal-beszélgetésre került sor, amelyet dr. Rédei István, a CO-OP Star Zrt. ügyvezető igazgatója moderált. Kifejtette, hogy a Jászság gazdasága sok vállalathoz kapcsolódik, akik szeretnének bekerülni az ország szakképzési centrumainak hálózatába. A kínálatvezérelt oktatás helyett a keresletvezérelt képzésekre való átállás elengedhetetlen, így az is, hogy a termelő cégek bekopogtassanak az iskolákba. A remények szerint a vállalkozói kezdeményezőkészséget kedvező reakció fogja követni az oktatási intézmények részéről. A duális képzés elévülhetetlen érdemeket tudna szerezni a technológiák életszerűvé tételében. Az elavult analóg technológiák, a frontális oktatás már nem minden esetben tud válaszolni a megváltozott piaci igényekre.

Érdekes momentuma volt a tanácskozásnak Szatmári Zoltán előadása a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara működéséről, ahol a tudásalapú gazdaság felé elmozdulás jegyében komplex, digitális átalakulás zajlik.

„A következő lépés az üzleti sikerhez az adat” – hallhatták a résztvevők Papp Mártontól, aki egy olyan cégben tulajdonos és felel a technológiáért, amely szoftverfejlesztéssel és adatelemzéssel foglalkozik.

 

A csángók is az egységes magyar nemzet részei

A hazai, elsősorban a jászsági és kunsági vállalkozások fejlesztési területei után a résztvevők kitekintettek a külhoni lehetőségekre is a délutáni szekcióban. Járai Zsigmond, a Csángó-Magyar Együttműködésért felelős miniszterelnöki megbízott a Csángóföldön megvalósuló gazdaságfejlesztési programot mutatta be. Az Európai Unió egyik legszegényebb régiójának számító Csángóföldön – Bákó központtal – a magyarlakta falvak a legszegényebbek. A munkaképes férfiak 80-90 százaléka külföldön dolgozik, otthon nincs senki. Az értelmiség szinte nem létezik, minimális a felsőfokú végzettséggel helyben maradók száma. A hagyományos gazdálkodás és erdészet hihetetlen elmaradottságot mutat. A Csángóföldet támogató kormányprogram elsődleges célja, hogy integrálja a csángó magyarokat a magyar közösségbe és hogy a csángók érezzék, ők is az egységes magyar nemzet részei. A 2,3 milliárd forintos előirányzott összeg elsősorban az oktatás fejlesztésére fordítódik majd: 30 magyar iskola alapítása a cél, amelyhez meg kell találni a megfelelő épületeket. Ösztöndíjprogram indul minden magyar oktatásban résztvevő fiatalnak, ahogy tervben van a mindennapi ebéd biztosítása, a pedagóguslakások, a bérek rendezése és a tájházak kialakítása is.

A fokozott törődés, odafigyelés intézményesített formájáról dr. Rédei István megjegyezte, hogy a Jászsági Menedzserklub is segíti a marosszentgyörgyi vállalkozókat. A Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület képviselője rámutatott, hogy nem jóllakatni kell a szórványban élő magyarokat a kormánytámogatással, hanem megtanítani őket halászni. Fontos megvizsgálni, hogy ma, amikor mindenki segíteni akar, mennyi a befogadó készség a külhoniak részéről.

 

Meg lehet találni a boldogulást otthon is

Ezt követően a székelykeresztúri gazdasági szövetkezetet és tejtermékgyárat Petróczki Ágota mutatta be. A tartósítószer-mentes friss sajtot, túrót, joghurtot előállító gazdálkodás a többi székelyföldi szövetkezettel azon munkálkodik, hogy megfizethető, egészséges termékek kerüljenek a székelyföldi családok asztalára.

A Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségét Huszár Péter képviselte, aki szintén kifejezte háláját a kormány határon túli magyar közösségeket támogató programja iránt. A 2016-ban megvalósult támogatás után három fejlesztendő területként a vállalkozásfejlesztést, a mezőgazdaságot és a turizmust nevezte meg. A termálvizes turizmus segítése mellett a méhészet és a borászat előremutató kezdeményezéseiről is szólt.

Matus Tibor a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság elnöke. Bár a felvidéki magyarság helyzete a legkedvezőbb gazdasági szempontból, beszélt a megosztottságról, a nem kedvező szellemi állapotról, a hiányzó parlamenti képviseletről. Leszögezte, hogy az a hit és tudat ér a legtöbbet számukra, hogy erős nemzet vagyunk.

Olgyán Péter gyimesbükki vállalkozó az ezeréves határ mellől érkezett a tanácskozásra. A kereskedéssel és fafeldolgozással foglalkozó családi vállalkozás vezetője elmondta, hogy Bákó megyében nagyon nehéz magyarnak megmaradni és minden gazdasági fejlesztésnek örülnek Csángóföldön. „Meg lehet találni a boldogulást itt is” – zárta le beszámolóját a család összetartó erejében hívő vállalkozó.

Jakab Nóra szintén kifejezte a kárpátaljai magyarok háláját a kormány felé. Beszélt az Ukrajnában érvényben levő nyelvtörvényről, melynek értelmében csak otthon és a templomban lehet magyarul beszélni. A helyzet hasonló Csángóföldhöz, ahol havonta egyszer van magyar szentmise Nagypatakon, mert csak ott van egyedül magyar felirat a templomban Moldvában.

Szintén a megmaradásról és kitartásról adott tanúbizonyságot Sóti Ferenc, a Zentai Gazdakör elnöke a Délvidékről.

A fórum zárásaként fő célkitűzésként újra elhangzott, hogy gazdaságaink fejlesztése mellett kötelességünk segíteni magyar testvéreinket magyarságuk megőrzésében. Papp Imre, a tanácskozás életre hívója elmondta, hogy ebben az évben a gazdasági kérdések nagyobb hangsúllyal szerepeltek, de kulturális keretben, az eredeti elképzelések szerint. „Csak összefogással érhetjük el, hogy a külhoniak is otthon, magyar kultúrájukat élve élhessenek” – zárta le a háromnapos konferenciát az ötletgazda.

Az eseményhez három kiállítás is kapcsolódott: így az otthont adó Szikra Galériában Járai László fotókiállítása a Csángóföldről, a Merre van a hazánk útja? és a Mária Országa kiállítások a Déryné Rendezvényházban, valamint a néprajzi kiállítás a Csángó Házban. A Táncsics utca a harmadik, záró napon is interaktív helyszíne lett a fórum záró programjának. A digitalizálódó oktatás vívmányait, így a humanoid robotot, a 3D-s nyomtatót is szemügyre vehették az érdeklődők az interaktív sátorban a győri Lukács suli oktatóinak vezetésével.

 

Taczman Mária

külsős újságíró at Jászkürt Újság, BerényCafé
A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé külsős újságírója.
Taczman Mária

Taczman Mária

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé külsős újságírója.

Vélemény, hozzászólás?