A város érdekeit szolgálni a legfontosabb

Meglehetősen eseménydúsan kezdődött a 2021 esztendő. Az elmúlt hetek történéseiről, az azok nyomán hozott döntésekről Budai Lóránt polgármestert kérdeztük.

A városlakók számára talán a legnagyobb érdeklődésre számot tartó kérdés a költségvetés alakulása.

A karácsonyig tartó optimizmus sajnos elveszett a kormány hitelkérelmünk elutasításáról szóló december 24-i bejelentésével. A két ünnep között hozott iparűzési adóra vonatkozó gazdaságvédelmi intézkedések tovább szűkítették a pénzügyi keretünket. Mindezek tükrében a költségvetés alapszámainak ismereténél járunk jelenleg. Az már látszik, hogy a tavalyinál is sokkal nehezebb pénzügyi helyzetbe került a város, hiszen az elmúlt évben ötszáz milliót vettünk ki a költségvetésből 2019-hez képest, most pedig további nyolcszáz millió mínusszal kell indítanunk ezt az évet.

Mire jut, és mitől kell elvonni a szűkösre szabott költségvetésből?

Mindenekelőtt a kötelező feladatainkat most is el fogjuk látni, viszont mindaz, ami nem kötelező, arra még kevesebb fog jutni, mint tavaly. Valamennyi szerződésünket áttekintjük olyan szempontból, hogy melyeket lehet megváltoztatni, megnézzük, hol lehet spórolni. A legapróbb lehetőségeket is megragadjuk a racionalizáció érdekében. Saját cégeink; a J.V.V. Nonprofit Zrt. és a Jászkerület Nonprofit Kft. is kevesebb pénzből kényszerül majd gazdálkodni.

Esetleg intézmények bezárása is felmerült?

Ilyesmi nem szerepel a terveink között. Igyekszünk úgy alakítani a költségvetést, hogy az elvonásokból a városlakók minél kevesebbet érzékeljenek. Mindemellett a civil szférának kell új utakat találnia a működéshez. A megoldásokat már tavaly sokan megtalálták, ezt a formát kellene tovább erősíteni. Meg kell próbálni a lehető legkevesebb önkormányzati támogatással túlélni.

Humánerőforrás-csökkentésre számíthatunk?

Elbocsátásra semmiképpen sem gondoltunk. Bár politikai ellenfeleim régóta hangoztatják, hogy ez szívem vágya, de a legeslegutolsó lépésként jöhet csak számításba ilyen akció.

A választókerületi körzetekre fejlesztés, karbantartás szempontjából jut majd valamekkora összeg?

Körzeti keret már tavaly sem volt. Azzal azonban tisztában vagyunk, hogy azokra a minimális ráfordításokra szükség van, amelyek az emberek közvetlen környezetét meghatározzák. A parkok, zöldfelületek rendezése, a kátyúzás és az útkarbantartás prioritást kell, hogy élvezzen.

Ennek az elhatározásnak már az elmúlt hetekben is láttuk városszerte az eredményét. Ezek a kisebb fejlesztések pályázati vagy költségvetési forrásból valósulhattak meg?

Az olyan apróbb fejlesztések, mint a Dembinszky utcai pihenőtér, a Nepomuki Szent János szobor, vagy a Petőfi szobor környezetének megújítása az általános költségvetés terhére történhetnek meg. Az ilyen kisebb jellegű beruházások mintegy 100 ezer forinttól 1-2 milliós összegig terhelik a kasszát. Nagyon sokat jelentenek abból a szempontból, hogy az itt élők számára szebbé, élhetőbbé tegyük a várost.

Mikor rajzolódnak ki a költségvetés főbb sarokszámai?

Talán egy-két héten belül már vázolni tudjuk a főbb költségvetési tételeket. Annak érdekében, hogy valamennyi döntéshozó tisztában legyen a számokkal, érezze a kialakult helyzet súlyosságát, Tamás Zoltán frakcióvezetővel és Dobrán Gyula képviselővel is ismertettük a tényeket. Elmondtuk, hogy a 2019-es 3,5 milliárd forintos iparűzési adóbevételhez képest most 2,2 milliárd forinttal kell számolnunk.

A közösségi médiában néhány vállalkozó jelezte, hogy így is befizetnék az iparűzési adó teljes összegét. Hivatalosan érkezett erre utalás?

Ez egyelőre nem több posztoknál, kommenteknél, hozzánk ilyen jelzés eddig nem érkezett. Nyilván ez is egy jó opció lenne, felmerült, hogy megkeressük a vállalkozókat ilyen szempontból. Igaz, ez úgy tűnhet, mint csepp a tengerben, de a tenger is sok cseppből tevődik össze. Ilyesmi a költségtérítésünkről való lemondás is, hiszen az évi 2,7 millió forint nem jelent sokat, de példaként hathat.

A hitelkérelem ügyében fut még egy kört a városvezetés, vagy inkább elengedi ezt a szálat?

Jó kérdés! Egymásnak ellentmondó információk keringenek a hitel körül. Mint tudjuk, Pócs János képviselő úr és Tamás Zoltán is megígérték a pozitív hitelelbírálást. Amikor év végén a képviselő úr bejelentette közösségi oldalán, hogy megvan a hitel, én már tudtam, hogy ez nem igaz. Ezek után fordultunk a kormányhivatalhoz, az államkincstárhoz, adjanak világos választ. Ők megerősítették, hogy nem kapott a város hitelt. Mai napig nem értem, mi volt Pócs János félretájékoztatásának oka.

A járvány, a hideg téli időjárás ugyancsak plusz költségeket ró az önkormányzatra. Képes még segíteni a város a bajba jutottakon, rászorulókon?

A Vöröskereszttel van egy együttműködési megállapodásunk. Velük összefogva tartós élelmiszerrel, ruhaneművel, majd bútorfélékkel is tudjuk támogatni a rászorulókat. A Csányi Alapítvánnyal most alakul egy másfajta, de hasonló jellegű együttműködési megállapodás. Tűzifával szintén támogatjuk a nehéz helyzetbe jutottakat. Nyilván anyagi szempontból ez is egy nagyon nehéz kérdés. Ami törvényileg kötelező, azt megoldjuk, minden egyéb esetben pedig segítőket igyekszünk bevonni.

Sajnos az utóbbi időben növekszik a hajléktalanok száma városunkban is. Mi lehet az oka és mit tud kezdeni a jelenséggel az önkormányzat?

Sok mindennek köszönhető – gazdasági helyzet, pandémia és egyéb okok – hogy növekszik a hajléktalan sorsra jutottak létszáma Jászberényben. Néhány napja tárgyaltunk ez ügyben, hiszen ezek az emberek szem előtt vannak és látványosan nő a számuk. Bár törvény nem kötelez arra, hogy hajléktalanszállót üzemeltessünk, azt viszont látjuk, hogy szükség van rá. A napokban újítjuk fel a Faiskola utca 9. szám alatti melegedő épületét. Abban bízom, hogy akinek felajánljuk a ház nyújtotta lehetőséget, az élni is fog vele. Az Aranykanál Étterem jóvoltából múlt héten már meleg étellel, forró teával tudtuk itt várni a rászorulókat. Amint az időjárás ismét hidegre fordul, lehetőség lesz ide behúzódni és kulturált körülmények között átvészelni a téli időszakot. Hozzáteszem, a hontalanok között vannak olyan életvitelt folytató egyének, akiket majd be tudunk vonni akár a közmunkaprogramba, így adva esélyt egy jobb életre. A hajléktalanok sorsa a város felelőssége is.

Rögtön év elején két súlyos tűzeset is beírta magát városunk történetébe. Az önkormányzattól kértek segítséget a bajba jutott cégek?

A Metálplaszttal még a baleset estéjén felvettük a kapcsolatot. Saját hatáskörben az általuk kért segítséget meg tudtuk adni, szerény eszközeinkkel azonnal hozzájárultunk a kárenyhítéshez. A Jász-Plasztiktól hajnalban hívtak, amikor még úgy látszott, sikerült megfékezni a tüzet. Akkor beszéltem Fózer Tibor tűzoltó parancsnokkal és Kasza Lajos cégtulajdonossal is. Felajánlottam a segítségem, de valójában ekkora káreseménynél segítségnyújtásban az önkormányzat nem tud kompetens lenni. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy a város nevében köszönetet mondjak az oltásban részt vevő tűzoltók megfeszített munkájáért. Az akció során nem csupán egy vállalati vagyont védtek, de a városlakókat is megmentették egy még nagyobb környezeti katasztrófától.

A gyárak esetében baleset során történt pusztulás, a Malom Kultúrközpont épülete viszont úgy néz ki, lassan az enyészeté lesz. A városvezetés nagy port kavart lépésre szánta el magát az épület megmentésének szándékával. Részletezné az okokat és a következményeket?

Tavaly augusztus óta – amikor a kivitelező levonult a területről –, küzdünk az épület átvételéért. Számtalan alkalommal kértük, hogy engedjenek be a területre, hagy lássuk, mi a tulajdonunk és milyen állapotban van, egyáltalán milyen készültségi fokon áll az épület. Semmilyen kapcsolatfelvételi szándékunkra nem reagált a cég. Ezek után összeült egy leginkább jogászokból álló csapat, akikkel megbeszéltük, hogy lépnünk kell. Mivel január elsejétől őrző-védő nem volt a tulajdonunkban álló ingatlannál, hogy a balesetvédelmet és az állagmegóvást biztosítsuk, bementünk a területre.

Az információk szerint a cég kamerákkal védte a területet.

Több mint egy órát tartózkodtunk ott az átvétel idején és senki sem kérdezte, mit keresünk ott. Ez azt bizonyítja, a távfelügyelet semmit nem ért. A kamera a helyszínen üresen álló lakókocsiba vetítette ki az adást. Akár lopás, akár baleset is történhetett volna ilyen védelem mellett.

A területfoglalást követően mi történt?

Saját őrző-védő cégünk átvette a felügyeletet, a szakembereink felmérték az ott található értékeket, felkértük a J.V.V. NZrt.-t a téliesítésre. Az épület készültségi fokának felmérése hamarosan elkezdődik. Hátra van még egy jogi-gazdasági folyamat, ami azt jelenti, hogy megpróbáljuk a lehető legtöbb forrást átcsoportosítani arra, hogy a beruházást folytatni tudjuk. Bízom benne, hogy megkapjuk a határidő- módosításra az engedélyt és így, ha nem is olyan formában, mint az eredeti tervek, de egy funkciójában, látványában kielégítő kulturális teret tudunk létrehozni.

A területfoglalás következtében a cég részéről érkezett bármilyen hivatalos válasz, jogi lépés, esetleg feljelentés?

Csak a közösségi médián keresztül kommunikálunk, hivatalosan semmiféle jogi válaszról nem érkezett értesítés. Úgy tudom, az építési naplóba bejegyezték, hogy megtették a jogi lépéseket. Én azt mondom, ha mást nem értünk el ezzel, csak annyit, hogy a kivitelező végre felemelte a fejét, már megérte. Majd a bíróság eldönti, hogy kinek volt igaza, ha arra kerül a sor.

Egy másik nagyszabású fejlesztésről, új katolikus óvoda építéséről érkeztek hírek a közelmúltban. Sikerül konszenzusra jutni a városvezetésnek és az ingatlantulajdonos egyháznak az intézmény ügyében?

Az önkormányzatnak az épület helyszínére, a tervekre vonatkozóan nincs beleszólása, hiszen a főparókia udvarán egyházi területről és fejlesztésről van szó. Örömömre szolgál és az egyház is megelégedéssel veszi, hogy az egyeztetések folyamatosak. A kommunikáció jó, kapcsolatunk az egyházzal, az érsekséggel kiváló. Ezáltal az egyeztetésekkel próbálunk olyan kompromisszumot kötni, ami a városlakók érdekeivel egyezik. Jelenleg azt vizsgáljuk, hogy várhatóan az óvoda körül még jobban megnövekedett forgalommal mit tudunk majd kezdeni. Örömmel fogadjuk bárki véleményét, javaslatát ezzel kapcsolatban, hiszen semmi sem lehet fontosabb, mint Jászberény érdekét szolgálni.

Kárpáti Márta

Kárpáti Márta

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?