Az idealizmus bátorsága
Könyvbemutató résztvevői lehettek a Jász Múzeum vendégei december 19-én, csütörtök délután. Dr. Suba Györgyné Kocsis Julianna súlyos témát feldolgozó kötetét Faragó Annamária dokumentumfilmes ajánlotta figyelembe.
A Jászapátiak Baráti Egyesülete támogatásával megvalósult programon a hiánypótló ismereteket összegyűjtő, megdöbbentő információkat közlő kötet, – Az egyház ellen elkövetett visszaélések a Tanácsköztársaság idején a Jászságban című könyv – megszületésének körülményeiről, tartalmáról tájékozódhattak az érdeklődők.
A Tanácsköztársaság időszakáról iskolai éveinkben sokat tanultunk, ám valójában keveset tudunk. Dr. Suba Györgyné helytörténeti kutató ennek az ellentmondásos, sötét korszaknak egy szeletét vette górcső alá, amikor a jászsági egyházi szolgák meghurcoltatásának emléklenyomatait gyűjtötte. Faragó Annamária elárulta, amellett, hogy szakmai kutatói kapcsolat fűzi a szerzőhöz, a nagymamájára emlékeztető hasonlóság miatt is közel érzi magához Julikát. Mindezeken túl az író szülőföldje iránt tanúsított szeretete és odaadó hűsége felidézi benne egy csángóföldi filmforgatás kedves jelenetét is. Az ezúttal szavakkal megrajzolt jelenetben egy csángó kislány úgy vall szülőföldjéről, oda mindig vissza fog térni mert „szüvünk van hozzá”.
Dr. Suba Györgynének szíve van a Jászsághoz, különösképpen a jászföld népéhez. A most bemutatott kötetben pontos hivatkozásokkal kiegészítve, szemléletesen tárja az olvasó elé a száz évvel ezelőtti sötét korszak történéseit. Az ismeretek bővítése mellett emberileg is gazdagodhatunk a könyv lapozgatása közben. Az írás mindamellett, hogy tárgyilagos és pontos, ugyanakkor tapintatos is. Nem ítél el és nem minősít. Érzékenyen felnyitja a szemeket arra a ma is érvényes tényre, hogy a hittel felvértezett idealizmus hősiesség.
A papok, plébánosok a nép egyszerű tanítói valódi hősök voltak abban az időben. Nem közhely, hogy halált megvető bátorsággal álltak ki hitükért a diktatúra helytartói ellen. A korhű dokumentumok, visszaemlékezések, jegyzőkönyvek segítségével nyerünk bepillantást a korszak történelmébe. A bevezetőben a kommunista éra egyházpolitikai elveit is megismerheti az olvasó. A proletárdiktatúra emberhez méltatlan gonoszságai szintén napfényre kerülnek a sorokban. A ma embere megdöbbenéssel olvashat például a túszszedés gyakorlatáról, ami arra szolgált, hogy az ellenforradalmi megmozdulások gondolati megfogalmazódását is elfojtsa. Hihetetlen, hogy az ilyen és a hasonló megtorlásokat pordukáló rémuralom akkori vezetőiről egykor utcákat neveztek el Jászberényben. Ezekről is tájékoztat a könyv. A sorokat böngészve ismerős nevekre bukkanhatunk vádlók és áldozatok között egyaránt.
A diktatúrának lelkileg, testileg megkínzottjai és halálos áldozatai sokan voltak a Jászságban. A képzelet erejével még kivégzésnek, zavargások nyomán gyilkosságnak is tanúja lehet az olvasó. A részben még feltáratlan téma számos döbbenetes eseményre, tényre világít rá és hagy további kérdéseket megválaszolatlanul, gondolkodásra és kutatásra ösztönözve a korszak iránt érdeklődőt.
A Tanácsköztársaság erőszaktevői szemléletes példái a modern kori pszichológia szerint dark-szindrómával aposztrofált tünetegyüttesnek. Amikor a tetteknek nincs logikus magyarázata, nem létezik a miért, csak az erőszak és a gyűlölet, az érzelmi hidegség – hívta fel a figyelmet Bagdy Emőke pszichológus megfigyeléseire az előadó. A továbbiakban Szolzsenyicint idézte, aki úgy fogalmazott, az eltorzult lelkületű kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb ember nincs a földön.
Azért kell ismernünk a történelmet és egymást, hogy jó döntéseket hozhassunk az életünk folyamán. Ehhez a hívő, az Istenhez vezető úton felemelkedett ember tisztánlátása, az idealizmus bátorsága, az az áldozat kell, amely lehetővé teszi egy ilyen könyv megírását is. Az idealista ember szeretne valamit örökül hagyni. Suba Györgyné személyiségéből fakadóan úgy döntött, szeretné ezt a tanulmányt az utókorra hagyni, mert tudjuk, hogy nemzettudat nélkül nem lehet nemzetben gondolkodni! – fogalmazta meg az ajánló zárógondolatait Faragó Annamária.
Hortiné dr. Bathó Edit múzeumigazgató asszony néhány mondat erejéig szintén csatlakozott az ajánlóhoz és elismerő szavai mellett virágcsokorral köszönte meg az írónak történelmünk fehér foltjának értő kutatását.
A könyvbemutató zárásaként a szerző szólt, aki a kutatás körülményeire világított rá, illetve köszönetet mondott valamennyi segítőjének, akik támogatták a kötet megjelenését.
a BerényCafé újságírója.
