A Jászság fontos szerepet tölt be Magyarországon

Szeptember elején a Jász-Expó és Fesztivál díszvendégeként Jászberényben járt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, amelyet ő nyitott meg. Szoros programja során szűk körben találkozott meghatározó jászsági gazdasági vezetőkkel, telt ház előtt lakossági fórumot tartott, és exkluzív interjút adott lapunknak is, amit – a megírás, szerkesztés során bekövetkező események miatt –, később még egy kérdéssel, illetve válasszal toldottunk meg.

Miniszter úr legutóbb sportsérüléssel járt nálunk a Jász-Plasztik gyáravatóján. Mindig ennyire kitartó, akkor is elvégzi a feladatát, ha fizikai fájdalmai vannak?

A mai világban szerintem azok tudnak sikert elérni, akik kitartóan teszik a dolgukat, és nem a kifogásokat keresik. Nem az akadályokkal kell foglalkozni, hanem minden esetben a megoldásra kell törekedni.Személyes, miniszteri és jászsági kérdésekkel készültünk. A tévében nap mint nap látott munkabírásának, kitartásának van valami köze a nevéhez, vagy semmi, mint nekem a halakhoz?
Valószínűleg az utóbbi, de komolyra fordítva: én a bencésekhez jártam, ahol megtanultam, hogy a kitartásnak, az alázatnak és a szorgalomnak milyen jelentős szerepe van az ember életében. Bencés diáknak lenni embert próbáló feladat volt. A hét hat napján, szombaton is jártunk iskolába, vasárnap mise volt, így minden nap nyolc órakor kezdtük a napot, nem volt hétvégén sem lustulás. Minket a bencések arra tanítottak, hogy jó katolikusként, keresztényként aktívan vegyünk részt a közösségi eseményekben, a világ alakításában. Az, hogy homokba dugjuk a fejünket, nem keresztényi magatartás. Hálás vagyok utólag is nekik és tudom, hogy a sikereim egy része őket illeti.

Nagyon fiatalon lett miniszter, de így már érthető, hogy bátran belevágott. Ki javasolta miniszternek, és miért?

A Miniszterelnök kért fel és rövid, velős utasítást adott: Péter, legyél külügyminiszter és csinálj magyar külpolitikát! Ebbe az egyetlen mondatba bele van sűrítve minden, amit nekem felelősséggel kell tennem. Az azóta eltelt lassan öt évben ennek az iránymutatásnak igyekeztem megfelelni, és mindig ide tértem vissza cselekedeteimben.

A feladatmeghatározás után volt szerepe, lehetősége a jelentősen átalakított minisztérium szerkezetének kialakításában?

Azzal a javaslattal éltem a Miniszterelnök úr felé, hogy a magyar gazdasági potenciálra tekintettel egyesítsük a külgazdaságot és a külpolitikát. Állítsuk az új minisztérium munkájának középpontjába a magyar gazdaság és a magyar érdek szolgálatát. Ezt a javaslatomat a Miniszterelnök úr elfogadta, és minden eszközt biztosított, hogy megvalósíthassuk a kitűzött célunkat. Teljesen új csapattal kezdhettem el a munkát, akik ezt induláskor átérezték. Jellemző, hogy a minisztérium munkatársainak háromnegyede utánam érkezett hozzánk dolgozni.

Ezért is tudtak sikereket elérni?

Én a számokban hiszek. A számok azt mutatják, hogy az utóbbi öt esztendőben minden egyes évben beruházási és export rekordot döntött az ország. Az átalakítás lényege az volt, hogy a magyar külpolitika középpontjába a külgazdasági célok kerüljenek, így a magyar gazdaság erősödjön, és minél több magyar embernek legyen munkája. Ehhez az elején jelentős vérfrissítésre volt szükség, de mára a külügyben dolgozó mintegy kétezer munkatársam beállt ebbe az új irányba. A világban éles küzdelem zajlik a beruházásokért. Ezt versenyként kell felfogni, és az első helyet megcélozni és elérni.

Külföldön járva hogy tapasztalja, milyen Magyarország renoméja. Reméljük nem mindenki Sargentini asszony szemüvegén keresztül lát bennünket.

Szerencsére a világ nem a balliberális médiából és néhány ellenséges brüsszeli képviselőből áll. Magyarországot egyre nagyobb tisztelet övezi, és ennek három oka is van. Az első, hogy mindig egyenesen és világosan fogalmazunk. A második a gazdasági teljesítményünk: régen a probléma része voltunk, ma már a megoldásé. Elég a legutóbbi, az 5,1 százalékos GDP növekedésünket említeni, ami kimagasló Európában. A harmadik ok pedig az, hogy beleállunk azokba a vitákba, amelyek Európa jövőjéről szólnak és mindenki számára egyértelművé tesszük, hogy a magyar nemzeti érdekek védelme az első számunkra.

Amit mond, abból az is következik, hogy egy minduntalan lebegtetett közelgő válságot – amivel riogatnak gyakorta – jobban elviselne a magyar gazdaság?

A világgazdaság ciklusokban működik, és nem mindig van egyértelmű magyarázat arra, hogy a ciklusérték miért felfelé vagy lefelé mutat. Ezek a jóslatok általában beteljesítik önmagukat, tehát valóban a világgazdaság lassulására lehet számítani. Ezért döntöttünk egy Gazdaságvédelmi Akcióterv létrehozása mellett, mivel így tudjuk felkészíteni a magyar gazdaságot arra, hogy a világgazdaság lassuló fázisában is ugyanolyan sikeres legyen, mint most. Ezért csökkentettük a munkát terhelő adókat, ezért szorítottuk vissza a bürokráciát, ezért tettük könnyebben elérhetővé a különböző állami támogatásokat, segítségeket, hitellehetőségeket.

A Jászságról is kérdezzük az interjú további részében. Itteni megnyilvánulásaiból egyértelmű, hogy ismeri szűkebb hazánkat. Milyennek látja?

A Jászságnak nagyon fontos a szerepe Magyarországon. Külgazdasági és külügyminiszterként elengedhetetlen, hogy ismerjem a jászsági vállalkozásokat. Amikor egy nagy nemzetközi vállalat úgy dönt, Magyarországon indít új beruházást, sok mindent vizsgál meg előzetesen, többek között a beszállítói láncolatok fejlettségét. A Jászságban számos olyan vállalat működik, amely a világgazdaságban is meghatározó nagyvállalatok beszállítói láncába képes bekerülni. A beszállítói hálózatok fejlettsége legalább olyan fontos egy beruházásra készülő világvállalatnak, mint az adókörnyezet, vagy az infrastruktúra.

Mindehhez tekintély is járul a kormány köreiben?

Egy Thyssenkrupp vagy egy Samsung, vagy a Jász-Plasztik tizedszázalékokban mérhető hatással bír a magyar GDP alakulására. Úgyhogy természetes, hogy ezek a vállalatok és vezetőik komoly gazdasági szaktekintélyekként vannak elkönyvelve.

Itt a Jászságban alakult ki az országban az elsők között nagymértékű munkaerőhiány. Hogy látja, hazajönnek a külföldi munkavállaló fiatalok/idősebbek?

A tavalyi esztendő volt az első olyan év, amikor többen jöttek vissza, mint ahányan elmentek az országból. Ennek szerintem az oka egyértelmű: a magyar befektetési környezet annyira vonzó lett, hogy a nagy nemzetközi cégek sorra jelennek meg Magyarországon és ezeknél a cégeknél vonzó dolgozni minden magyar számára. A beruházás-ösztönzési rendszerünkön keresztül érkező vállalatoknál az áltlagfizetés 2017-ben 304 ezer forint volt, 2018-ban 420 ezer forint, idén az első félévben pedig 500 ezer forint felett van. Két év leforgása alatt ennyit nőttek a bérek a Magyarországra érkező cégeknél. Ez elég vonzóerő lehet ahhoz, hogy a magyarok itthon maradjanak, vagy hazajöjjenek ahelyett, hogy huzamosabb ideig külföldön vállaljanak munkát.
Azon dolgozunk, hogy a magyar piac az új világgazdasági korszakban is versenyképessé tudjon válni. Ezért emeltük meg a képzési támogatás összegét, ezért vezettük be a duális szakképzést, ezért hoztunk a munkaerő mobilitását elősegítő intézkedéseket, hogy a magyar embereket versenyképessé tegyük ezen nagy vállalatok számára is, amikor ők munkaerőt keresnek. Ma Magyarországon 4,5 millióan dolgoznak, ez a szám soha ilyen magas még nem volt a rendszerváltoztatás óta. Nagyjából 4,5-5 millió között van azon emberek száma Magyarországon, akiknek a munkájára számíthatunk, ezért olyan gazdaságpolitikát folytatni bolondság lenne, amely 6 millió ember munkájára számítana, mert nincs ennyi. Nem kívánunk a migráció eszközéhez nyúlni, mi a magyar családokat támogatjuk, és egy olyan gazdaságpolitikát folytatunk, amely a magyar emberek munkabírásával, szorgalmával számol, az ő tehetségükre épít.

Milyen bíztatót tud mondani azoknak a jászságiaknak, akik az Electrolux tömeges leépítésének áldozataivá váltak?

Egy dolog biztos: a kormány nem hagyja magára az embereket, és segíteni fog, hogy el tudjanak helyezkedni. Egy létszámleépítés soha sem örömteli hír, de ahogy mondtam, a magyar gazdaság nagyon jó állapotban van: már most 14 különböző cég 920 állásigény benyújtásával jelezte szándékát, hogy a munkavállalókat alkalmazná. Ez a kör tovább fog bővülni, hogy még nagyobb portfólióból választhassanak az érintettek. A városban több mint háromezer vállalkozás működik, így egy összehangolt intézkedéssorozattal, a kormány, az önkormányzat és a cégek együttműködésével lehetőséget kell találni arra, hogy a létszámleépítéssel érintett emberek minél hamarabb el tudjanak helyezkedni.

Sokan sokfélét ígértek már a jászságiaknak az elkerülő úttal kapcsolatban. Mire számíthatunk ezzel a beruházással kapcsolatban?

A harmincegyes út megyén belüli szakaszát teljesen felújítottuk, a harminckettesen mindenki látja, hogy zajlanak az építkezések, hamarosan a végéhez ér a felújítás. Az elkerülő út hármas fázisa már előkészítés alatt áll, a régészeti munkák mindjárt véget érnek, jövő évben az építkezés is meg tud indulni. Pontosan tudom, hogy mennyire fontos az útépítés: amikor nagyvállalatokkal tárgyalok beruházásokról, az egyik legfontosabb kérdés mindig az infrastruktúra. A harmincegyes elkészült, a harminckettes után pedig elkészül az elkerülő út hármas üteme is. Ezen felül Jász-Nagykun-Szolnok megyében építjük az M4-es autópályát egészen Szolnokig, amit tovább viszünk majd keleti irányba.