Polgári est közös dolgainkról

Szabó Tamás polgármester Polgári Estre invitáló meghívójára zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel csütörtök este a Déryné Rendezvényház. A fórumon Pócs János országgyűlési képviselő, Fazekas Sándor egykori földművelésügyi miniszter, valamint Pilhál György újságíró elsősorban a napjainkban tapasztalható megoldásra váró globalizációs problémákról beszéltek.

A házigazda jász polgárok nevében Szabó Tamás köszöntötte a meghívott vendégeket, a jelenlévő polgármestereket és valamennyi jász és kun résztvevőt, aki rászánta az estéjét a közösségépítő összejövetelre, amely a Polgári Esték rendezvénysorozat első állomásaként szerepel egy polgári szellemiséget építő program részeként.

Az est tartalmi részét a rendezvénysorozat szellemi atyja, Pócs János ajánlotta a résztvevők figyelmébe. Szeretnénk, ha a Polgári Esték alkalmai a mindennapi életünkről, a közös dolgainkról, a hétköznapi emberekről szólnának. Olyan gondolatok megvitatásáról, amelyek a hétköznapokban foglalkoztatják a polgárokat. A Polgári Körök mögött ott áll a kormány, amely a szervezőkön, politikusokon keresztül irányt mutat. A mai este iránytűje Fazekas Sándor és Pilhál György lesz – ajánlotta figyelembe az estet és a programsorozat egészét Pócs János. Kiemelte, bár a rendezvénynek nem elsődleges célja a politizálás, de mindennapi éltünkben megkerülhetetlen a politika. A munkától kezdve az otthonig, jelenünket és jövőnket mindent átsző és meghatároz a politikai helyzet. Ebben tudjuk érzékelni azt a gazdasági fellendülést is, amelynek részesei vagyunk. A politikának köszönhető, például hogy a munkanélküliség munkaerőhiányba fordult. A kedvező gazdasági folyamat folytatható, de ennek feltétele, hogy megőrizzük pozíciónkat az EU-n belül, erősek és határozottak maradjunk, ne hagyjuk, hogy kívülről irányítsák országunkat. A közelgő uniós választásoknak ez a tétje. A biztonságunk megőrzése és a gazdasági növekedésünk folytatása. Május 26-án erről, a családunk, országunk, jövőnk védelméről szavazunk, döntsünk felelősségteljesen!

A víz világnapjának előestéjén Fazekas Sándor miniszter a vízhiányról, a klímaváltozás következtében felmerülő élelmiszertermelés változásairól, aktuális kérdéseiről, problémáiról tartott informatív előadást Élelmiszertermelés – aktuális kérdések és lehetséges válaszok címmel. Az élelmiszertermelés vonatkozásában a négy fő kérdés merül fel: a világélelmezés a népességnövekedés figyelembevételével, az éhezés és az alultápláltság az élelmiszerpazarlással szemben, az éghajlatváltozás és a mezőgazdaság jövője. Ezeket a kérdéseket járta körbe az előadó a továbbiakban.

A jelenkor embere tud a világ legnagyobb élelmiszerválasztékából csemegézni. Ugyanakkor probléma, hogy a népességnövekedés következtében egyre több élelemtermelésére van szükség és ezzel egyenes arányban növekszik a hulladék keletkezése is. A mezőgazdaság versenyhelyzetbe kényszerül, az egyre fogyó területeken kell egyre nagyobb mennyiséget előállítani. Meg kell próbálnunk a nyertesek oldalán maradni biztonságos, GMO-mentes, minőségi élelmiszerek előállításával a föld vízbázisának, termőképességének megtartásával. Az ellátást elsősorban saját termékekre kell alapoznunk.

A népességrobbanás problémája minket is érint. 1960-ban 3 milliárd ember élt a földön, mára ez a szám 7,6 milliárdra ugrott. 2050-ben közel tízmilliárdan leszünk. A legnagyobb mértékű népességnövekedés az afrikai országokban és a Közel-keleten tapasztalható. A lakók felélik a forrásokat, túllegeltetés, vízhiány alakul ki, amely egyik kiváltó oka a migrációnak. Mintegy hatvan millió ember van úton, hogy a problémás régiókat elhagyják. A gondokat helyben kell megoldani és meg is oldhatóak helyben.

A népesség élelmiszerellátása óriási kihívásokkal néz szembe. A mezőgazdasági kutatás-fejlesztés megerősítésre szorul, miközben az agrárium világméretekben a leggyorsabban fejlődő ágazat. A termésátlagok az elmúlt ötven évben majdnem megnégyszereződtek. Mindemellett mégis mintegy 800 millió ember éhezik a földön. Az alultápláltság a rossz, kidolgozatlan kormányzás következménye. Világméretekben eleget, sőt túltermelünk, hiszen egy részét kidobjuk az élelemnek. Ma hazánkban egy főre 68 kg élelmiszerhulladék jut évente. Az uniós átlag háromszor annyi. Hollandiában 541 kilogramm ételt dobnak ki fejenként. A pazarlás oka az élelmiszerek relatív alacsony ára is. Míg egy kilo csirke ára négy liter víz árával egyenlő, addig valami nincs rendben.

Az éghajlatváltozás a mezőgazdaság átalakítását kívánja. Öntözés, talajjavító intézkedések, szárazságtűrő növényfajok szükségesek a termesztéshez. A vízkészletek megbecsülése elengedhetetlen. Hihetetlen mennyiséget használunk fel ebből a kontinensek sorsát befolyásoló természeti kincsből. Egy tojás vízlábnyoma, azaz az előállításhoz szükséges vízmennyiség 200 liter, egy kilo marhahúsé 15000 liter, egy csésze kávé 140 liter vizet jelent. Az összes országra érvényes, hogy a vízkészletek végesek, kellő odafigyeléssel, innovatív megoldásokkal kell gazdálkodni.
Magyarország a minőségi, tiszta termeléssel tud beszállni a világpiacra. Továbbra sem engedjük be a génmódosított termékeket. A Földön megszűnne az éhezés, ha az eddig 20 százalék helyett 80 százalékra menne fel a minőségi vetőmagtermelés. A GMO-s vetőmagokra tulajdonképpen csak a multi cégek meggazdagodása érdekében van szükség. Tudatos, átgondolt, a klímaváltozást figyelembe vevő mezőgazdasággal a magyar agráripar fenntartható és fejleszthető – zárta előadását a miniszter.

Pócs János jelképesen egy szép, frissen sült kenyér átadásával köszönte meg az érdekes előadást, majd Pilhál Györgyöt invitálta beszélgetésre. Az újságíró Maroknyi föld című kötetét ajánlotta a közönség figyelmébe. A könyv egyfajta válogatás a Tollhegyen című sorozatból, amely naponta 18 sorban jelenik meg a Magyar Nemzet hasábjain. Azokat az írásokat foglalja magába, amik 25 év alatt nem fértek bele a 18 sornyi karakterbe. A beszélgetés a kötet ajánlása mellett kitért a Nemzet tulajdonosváltása körüli nehéz évekre, az író Magyar Időknél töltött időszakára is. Érdekességképp Pócs János a könyv egyik kutyás története kapcsán megosztotta a hallgatósággal megható élményét a család kutyája és kis unokája kapcsolatáról.

A hangulatos beszélgetés után kérdések következtek. Többek között a vegyszermentes termékekről, a Jászsági-főcsatorna helyzetéről, az uniós agrárpolitika ránk vonatkozó intézkedéseiről, versenyképességünkről. Az információkban gazdag fórum állófogadással zárult.