Emberségből jeles

A Lehel Film- Színházban vendégszerepelt március 9-én, szombaton két egymást követő előadással a szarvasi Cervinus Teátrum. Az általuk előadott Valahol Európában című musical eseményei a II. világháború vége felé zajlanak, a neves filmalkotásból készült színpadi átirat mégsem a háború borzalmairól, hanem inkább a világ elembertelenedéséről szólt.

1948-ban rendezte Radványi Géza a musical forrását jelentő, azonos című világhírű filmet. Annak forgatókönyve alapján – amit Radványi és Balázs Béla jegyzett – készítették el a szerzők a zeneművet, ami 1995-ben került bemutatásra. A szarvasi változat dramaturgja csak kis mértékben módosította a ’95-ös szövegkönyvet. Az előadást Varga Viktor állította színpadra, aki az emberséget helyezte középpontba. Az alkotók emléket szerettek volna állítani Sztehló Gábornak is, akinek példaértékű tettei alig ismertek.

Az evangélikus lelkész vallási felekezet nélkül szedte össze a gyerekeket és helyezte el védenceit, hogy a háború után a lelkileg sérült fiatalok ne sodródjanak, ne váljanak bűnözőkké, ezért családra volt szükségük, hogy megtalálhassák helyüket az életben.

A díszleteket és a fényeket tekintve a Cervinus Teátrum leglátványosabb előadását láthatta a széksorokat mindkét alkalommal teljesen megtöltő közönség. A monumentális, részletgazdag, plasztikus kőfalháttér párhuzamba állítható volt a romok között csatangoló gyerekekkel, akik bár meggyötörtek és kiszolgáltatottak, egymásba kapaszkodva képesek erőt és hitet meríteni. A torkolattüzekként villogó fények, a fegyverropogás mind-mind a II. világháború vészterhes hangulatát idézte, de egyben azt is érzékeltette, hogy még a legnehezebb pillanatokat is átvészelik az igazi értékek.

A musical szereplői nemcsak a színpadot, de a nézőteret és az odavezető bejárati ajtót is a darab mozgalmas színtereivé tették. A színre vitt verzió számos nagyszerű színészi alakításra nyújtott lehetőséget. A kegyetlen „Egyenruhás” szerepét nő alakította, arra gondolván, talán ha nem egy férfi, hanem egy nő irtja hidegvérrel a gyermekeket, az megdöbbenti és gondolkodásra készteti az elfásult nézőket is. A profi művészek mellett a musical sikerében nagyon benne volt a húsz amatőr gyermekszínész teljesítménye is.

A darab története szerint a II. világháború vége felé járunk, de a bombázások még gyakoriak. A helyszín nincs meghatározva pontosan, de a szituációk, a leventeszervezet intézménye mégis Magyarországra utal. Az árvaházat is találat éri, a túlélő fiatal fiúk magukrahagyottan próbálják átvészelni a szörnyű időszakot. Hozzájuk csapódnak olyanok, akiknek szüleit megölték vagy meghaltak a bombázások alatt.

Egy elárvult kisfiú, Kuksi édesapja utolsó mondatát mormogja maga elé: „Nem szabad félni!” és közben retteg. A „csapat” vezére, Hosszú és a hangadó Ficsúr befogadják maguk közé, és vándorolnak, közben lopnak, hogy legyen mit enniük. Időközben találkoznak egy másik gyereksereggel, melynek vezetője Suhanc, aki akkor még titkolni próbálja, hogy lány, összeverekszik Hosszúval a vízért. Az első viszály után azonban rájönnek, hogy csak együtt maradhatnak életben, és lassacskán a két csapat vezetője között vonzalom alakul ki.

Vándorlásuk közben találnak egy elhagyatottnak tűnő kastélyt, ahol valójában Simon Péter, egykori karmester és zeneszerző lakik. A gyerekek és a ház ura között valódi bizalom és kötődés alakul ki, és a férfi megtanítja őket a zene fontosságára, szeretetére („A zene, az kell”) és ezen keresztül az összetartozás és elfogadás érzésére. Közben a szerveződő új hadsereg és a statáriális bíróság hajszolni kezdi az árvává vált gyerekeket és fegyverrel indulnak ellenük. A kis csapat ellenáll, harcol és Simon szinte az utolsó pillanatban egy ajándékot ad a gyerekeknek, amivel egyben életüket is megmenti, a történet azonban mégis tragikus véget ér.

A gyerekek küzdelme a nézőből a mélyen élő, örök humánumot hívja elő. A sötét tónusú musical zenéje, szövege, látványának ereje felkavaró, tele van félelemmel, rettegéssel és mégis a mindenek felett álló szeretetet hirdeti. Gyerekekről szólt, mégis a felnőttekhez beszél és engedi elhinnünk, egykor olyan Európa születik, amelyben érdemes gyermekből felnőtté cseperedni. Az egyik legszebb musical olyan alkotás, melyet egyszer mindenkinek látnia kell!

Demeter Gábor

Demeter Gábor

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.
Demeter Gábor

Latest posts by Demeter Gábor (see all)

Demeter Gábor

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?