Van élet a Marson?

Utolsó állomásához érkezett a Városi Könyvtár csillagászati előadássorozata, melynek pénteki záróeseményén – tekintettel a közelgő oppozícióra –, Dr. Kiss Áron Keve igyekezett elméletben is közelebb hozni hozzánk a Marsot. Megtudhattuk többek között, hogy laknak-e idegen lények a vörös bolygón, és azt is, hogy ha űrexpedícióra szánnánk el magunkat, megfelelő helyszín lenne-e a misztikus égitest?

A Mars 16 évente különösen közel kerül a Földhöz, ekkor szabad szemmel is látható, fényes vörös csillagként tündököl. Az idei oppozíció a nyár közepére esik, mely különleges ritkaságot is tartogat, ugyanis a Mars mellett most egy másik óriási, vörös égitest is látható lesz az éjszakában. De mindenekelőtt ássunk egy kicsit mélyebbre, és vizsgáljuk meg, mit is rejt a vörös óriás, túl a marslakókról, és egyéb elrugaszkodott elméletekről szóló szóbeszédeken.

A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben. Nevét a római hadistenről kapta. Két természetes holdja van, a Phobosz és a Deimosz. Keringési ideje 780 nap, emberi időre átszámítva ez körülbelül két év és két hónap. Tengelyforgási ideje 24 óra 37 perc, tehát kijelenthetjük, hogy a napok hasonlóan hosszúak, mint Földünkön, ahogy az évszakok váltakozása is megegyezik.
Ha a 19. században élnénk, egészen biztosan meg lennénk győződve arról, hogy van élet a Marson. Az akkori tudomány és közvélekedés szerint ugyanis természetes volt, hogy mivel a Föld lakott, a többi, hasonló méretű bolygón is van élet. Még csak nem is teljesen légből kapott az ötlet, tekintve Giovanni Schiaparelli olasz csillagász 1877-ben tett felfedezéseit. Az akkori nagy oppozíció során a kutató sötét és világos foltokat látott a bolygó felszínén, melyeket csatornákként írt le. A félreértés az angolszász fordítás miatt bontakozott ki, ahol ez a kifejezés már mesterségesen létrehozott csatornaként szerepelt, melyet az olvasók intelligens lények munkájának véltek.

Percival Lowell csillagász volt a legintenzívebb csatornakutató és az elmélet legbuzgóbb népszerűsítője. Úgy vélte, a Marson kiemelkedően fejlett civilizációk élnek, akik a pórussapkák olvadó jegét terelik a csatornahálózatokba, így jutva öntözővízhez a sivatagos területeken. Később kiderült, hogy csatornák helyett Lowell valójában saját szemfenekének átvilágítását látta a párhuzamos fénysugarakat leképező lencsén, melyet ma már szemvizsgálatok alkalmával használnak. A fotográfia fejlődésével végleg bebizonyosodott, hogy valójában nincsenek csatornák a bolygón, ám az emberi képzeletnek a tudomány sem szabhat határt, melyre kitűnő bizonyíték az a számos teória, mely a vörös bolygóval kapcsolatban azóta napvilágot látott.

A kérdés azonban még mindig adott. Van-e, vagy volt-e élet a Marson? Nem kizárt, hogy a bolygón egykoron valódi vízfolyások voltak, de jelenlegi átlaghőmérséklete mínusz 40 fok, ennek fényében folyékony víz helyett maximum eutektikumot, azaz sóoldatot találnánk, ami nem kedvez túlságosan az élőlényeknek. Egy Antarktiszon talált Mars meteorit mikroszkópos képén baktériumpálcára hasonlító struktúrákra bukkantak, viszont a felfedezést nem erősítették meg, így a valódi bizonyítékok megtalálásáig dr. Kiss Áron Keve is objektivitásra int minden földönkívüli élet iránt lelkes érdeklődőt.

Az elméletek és a homályos felfedezések csak kedveznek az űrutazásra fogékony kalandoroknak, akiknek számos kihívással kell szembenézniük, ha úticélként a Marsot jelölik meg. Eljutni a bolygóra megközelítőleg egy évnyi űrutazást jelentene, mely élettanilag és lélektanilag is veszélyes vállalkozás, tekintve az olyan tényezőket, mint a kozmikus sugárzás, a hosszútávú súlytalanság, vagy az elszigeteltség. Emellett a bolygó mikrobiológiai szennyezése is komoly űretikai kérdéseket vet fel, nem beszélve arról, hogy ennek az igen borsos ára vállalkozásnak jelenleg nincs közvetlen haszna, így még nagyon messze vagyunk a megvalósítástól.

Egy azonban biztos, méghozzá a július 27-én, este 11 órakor bekövetkező, oppozíciók közötti is a legnagyobb szembenállás, amikor a legközelebb, azaz 57 millió kilométerre lesz a Földtől a Mars. A jelenséggel párhuzamosan teljes holdfogyatkozás is várható, amikor a Nap fénye csupán Földünk felszínén megtörve világítja majd meg a Holdat, mely így vöröses színben pompázik majd. Ha úgy döntünk, hogy ébren maradunk, ne felejtsük bekészíteni távcsövünket, mert egy igazán különleges és ritka eseménynek lehetünk szemtanúi.

Kazsimér Nóra

Kazsimér Nóra

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.
Kazsimér Nóra

Latest posts by Kazsimér Nóra (see all)

Kazsimér Nóra

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?