Egy blues világnagyság

2018-05-132018-05-10 Demeter Gábor 0 Comments

Népes közönség előtt adott koncertet Little G Weevil vagyis Szűcs Gabi, zenésztársaival április 27-én. A világhírű magyar bluesman Something Poppin című legutóbbi albumát hallgathattuk élőben a mozi galéria Cine P’Art Clubjában.

Mindig is szerettük, tiszteltük Szűcs Gabit, művésznevén Little G Weevilt, akit a környéken sokan még a kilencvenes évek, Táboros Józsi által, a „tiszti” pincéjébe szervett koncertekről ismerünk. Dobosként kezdett a zenélésbe, akkor még rockot hallgatva, hiszen a testvére és a rokonság fiataljai is mind rock rajongók voltak. Majd, amikor megismerkedett a blues-al, azonnal beleszeretett, eladta a dobfelszerelést és gitárra váltott. Azóta is tart ez a szerelem.

Az akkori idők óta sok esztendő eltelt már, és ez alatt Gabesz, a kiváló énekes, gitáros és dalszerző, tengerentúli sikerei nyomán, elismert blues zenész világnagysággá lett. Ő az első és egyetlen magyar blues zenész, aki megnyerte az International Blues Challenge-et, a legismertebb nemzetközi blues zenei versenyt 2013-ban Memphisben, és neve ott volt a Blues Music Award, (amerikai blues zenei díj) jelöltjei között. Azóta több albuma is a slágerlisták élére került.

Little G Weevil néhány állomásos turné keretében lépett fel nálunk is, a mozi galérián remek klubkoncertet adva, melyhez partnerei a kiváló atlantai dobos, Daniel Harper, valamint billentyűs hangszereken, köztük hammond orgonán Premecz Mátyás, gitáron Borsodi László és basszusgitáron Pfeff Márton voltak.

Something Poppin című legutóbbi albumának zeneszámai szóltak elsősorban, mely egyben fontos mérföldkő is Szűcs Gabi karrierjében, hiszen szakítva a korábbi évek tradicionális blues hangzásával, ezúttal egy jóval modernebb megközelítésű anyagot gördített elénk.

„Ahogy egyre jobban beleástam magam az USA déli részén a blues kultúrába, tudtam, hogy valami hiányzik a zenémből” – említette a koncertet követő kötetlen társalgás alkalmával a teraszon, miközben az anyag keletkezéséről is mesélt.

Modernebb hangzású rhythm and blues dalok születtek, melyben összegyúrta a dögös tradicionális blues zenét a hetvenes évek soul – funk – rock ízeivel és persze saját hangjával, a végeredmény pedig kivételes ínyencség, ami új dimenziót nyitott. Ez Gabesz számára ugyanaz a blues érzés, a hangszerelés más csupán, a mondanivaló nem változott. Semmi más nem történt, mint hogy az 50-es évekbeli blues hangképet elhagyva néhány évtizedet előreugrott az időben, próbált kicsit fordítani a ritmusképleteken és izgalmasabban előadni ugyanazokat a „sztorikat” mint korábban. Igazi mai, ha úgy tetszik XXI. századi blues lett belőle.

A koncerten pedig igyekeztek kihozni a maximumot az anyagból és magukból, nem csak energiával, de szívvel is, ami tetszett az embereknek. Az őszinte dalok és kiváló zene megtalálták az utat a közönséghez.