Csángó tavaszhívogató

A szerdán este rendezett Csángó Est a húsvéti ünnepre hangolódás és a tavaszvárás jegyében telt a múlt nyáron átadott Táncsics Mihály utcai kiállítóhelyen. A márciusi közösségi alkalom vendége Petrás Mária, Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikus volt, valamint a barátaiból álló Petrás zenekar.

A megjelenteket – köztük Szatmári Antalné alpolgármester asszonyt és a Menedzser Klub tagjait – Papp Imre köszöntötte, aki feleségével, Péterbencze Anikóval a kiállítóhelyet megálmodta és így több évtizedes néprajzi munkájuk anyagát a nagyközönség elé tárta. Elmondta, hogy most megelevenednek a népdal sorai: „kicsi nékem ez a ház / kirúgom az oldalát.” Valóban táncházra gyűlt össze családias hangulatban a közönség, hiszen régen is házakban találkoztak közös táncolásra. Felidézte, hogy 1990-ben egy álom vált valóra, amikor megnyíltak a határok Moldvába és a nem régen elhunyt Kallós Zoltánnal, Jászberény díszpolgárával együtt elkezdhették a gyűjtést. Fantasztikus találkozások születtek ezekből az utakból. A nyári fesztiválnak köszönhetően pedig Jászberény is részesülhetett annak a gazdag kultúrának az áldásaiból, amit Csángóföldön őriznek magyar testvéreink. Bemutatta az este táncosait: Papp Máté Bencét, Péterbencze Anikót, Bódi Tamást és Bódiné Bagi Éva néptáncpedagógusokat, akik az este végén a táncházat vezették.

Petrás Mária – az este meghívott énekese – köszöntőjében emlékeztetett a közelgő húsvéti ünnepre és emiatt „imás csokorral” kezdte műsorát, amelyben megelevenedtek a Nagyhét történései. Majd tavaszi tematikájú népdalcsokor következett, igazi jó idő és kikelet hívogató hangulatban. „A te szemed gyöngyvirág / szeret az egész világ!”, „Veres az ég tovafelé”, „Este jő, szürkül bé” – hangzott a népdalok soraiban, bizonyítva azt, hogy a csángók igazán a természettel együtt éltek. Petrás Mária mesélt a tilinkózás hagyományáról, amely egy tavaszhívogató népszokás volt. A tilinkó népi fúvós hangszer, amely fűzfából készült, és amely elsősorban a pásztorok hangszere volt. A továbbélő örökség a levélsípon is megszólalt. Cicélni vagy pipélni egy erősebb, körte-, orgona- vagy diólevél segítségével lehet, melyet a szájpadláson át a fogak felé préselt levegő rezegtet meg, hangja kicsit a fütyülésre, kicsit a furulyaszóra emlékeztet. Nemcsak Moldvában, az egész Kárpát-medencében ismert ez a muzsikaszó. A csángók feltalálták magukat, ha zenélni akartak, felhasználták a természet ajándékait, ami pedig nem volt, azt elképzelték. A moldvai születésű népdalénekes beszélt az Újesztendőhöz kapcsolódó népszokásról, a hejgetésről is, amikor az úgynevezett sámándobot alkalmazták. „Zúgott az egész falu, azt hittem, felemelkedünk az égbe, olyan csudálatos volt!” – emlékezett vissza.

Péterbencze Anikó a moldvai csángó dallamvilágot, élményanyagot egyedülállónak és semmi mással össze nem vethető, szívhez szóló éneknek nevezte, amelyben feltárul az emberi élet valamennyi szakasza, bensőséges érzelemvilága. Bemutatta a zenekart, akik között Kerényi Róbert tilinkózott. Népzenei tudását valódi személyes gyűjtésekből gyarapította. Benke Félix a dob mellett dorombon, szájharmonikán és levélsípon is kiválóan játszik, a zene szeretetét Csángóföldről, a családjából hozta. Kiss Krisztián pedig kobozon muzsikált.

Az este hátralévő részében a szervezők levetítették egy 2010-ben készült film részletét a válaszúti Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjteményről. Ahogy Péterbencze Anikó elmondta, a teljes moldvai élményanyagot Kallós Zoltán rendkívüli életműve foglalja össze, amelynek ez a film is mementója. Annyi tudás van a Zoli bácsi által narrált alkotásban, amely már sehol máshol nem gyűjthető fel.

A részlet elsősorban népi textíliák, motívumok sokféleségét tárta fel. Kallós Zoltán kifejtette, hogy 1000 évig tartott meg minket a közös népi kultúra, a népzene, a néptánc, ebben nyílik ki a mi lelkünk az ég felé. Olyan nemzedéket kell kinevelni, akik ismerik ezt, tudják értékelni, büszkék rá. A szellemi és tárgyi örökség átadása az utánunk következőknek mindannyiunk kötelessége.
A közkinccsé tételben a Csángó Ház is elévülhetetlen érdemeket szerzett és kíván így tenni a jövőben is, hiszen egy filmszoba kialakítása a további cél, ahol a gyűjtött anyagból készült felvételeket szeretnék a nagyközönség elé tárni.

Taczman Mária

Taczman Mária

külsős újságíró at Jászkürt Újság, BerényCafé
A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé külsős újságírója.
Taczman Mária

Latest posts by Taczman Mária (see all)

Taczman Mária

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé külsős újságírója.

Vélemény, hozzászólás?