Humor és szerelem

A magyar nyelv napján, november 13-án a városi könyvtárban Utasi Hajnalka író, költő és Erdei Gábor a Jász Trió Tv szerkesztője Karinthy Frigyes író szellemiségéből merítve előadói esttel emlékeztek nemzeti identitásunk alapkövére, szép anyanyelvünkre.

Kivel ünnepelhetnénk a magyar nyelv szépségét, ha nem Karinthy Frigyes íróval, humoristával, a múlt század egyedi és utánozhatatlan alakjával? A 130 évvel ezelőtt született költő feljegyzéseiben, kézirataiban ma is elénk tárul filozófiája. Naplójából felfedezhetjük a kor szellemiségének izzó parazsában kovácsolódott attitűdjét, eredeti humorát, kritikai látásmódját. Az est folyamán az előadók, – ahogy a rendezvény címéből is kitűnt – Karinthy Frigyes és a magyar nyelv, avagy kiment-e a szerelem a divatból? az író szerelmeit, a Nyugatban megjelent karcolatait vették górcső alá.

Karinthy a „humorban nem ismer tréfát” – vallotta magáról, ahogy a szerelemben sem, hiszen első szerelme 1910-ben a még férjes Judik Etel, avagy „Boga” volt. A hölgy válása után egy évvel lépett frigyre a közkedvelt íróval. Szerelmük nyolc évig tartott, mivel 1918-ban Boga spanyolnáthában elhunyt.

Karinthy Kiment-e a szerelem a divatból? című írásában fogalmazta meg, hogy számára mit jelentett ez az érzés. „Szerelmesnek lenni tehát annyit jelent, hogy szeretem azt, akire vágyok és vágyom arra, akit szeretek.” – vallotta, ekkor már az író ismerte második szerelmét a vehemens természetű Bőhm Aranka doktornőt. Kapcsolatukat izgalommal teli, szenvedélyes szerelem és éles viták jellemezték. Az utóbbi nem véletlen, hiszen az író kedvese románcuk alatt rendszerint más férfiak karjaiban kereste a boldogságot. Épp egy ilyen vita után kísérelt meg öngyilkosságot Aranka, ami Karinthyt mélyen megrendítette. Érzéseiről a Lecke című költeményében vallott: „Kész vagyok meghalni miattad, hogy élj, hogy meg ne halj miattam, ahogy hiszem, hiszen mutattad.” Ekkor még nem tudhatta, hogy valóban a szerelem lesz a végzete.

1938. augusztusában siófoki nyaralásuk alkalmával éles szóváltásba keveredett feleségével, ami pohárdobálásig fajult. Ugyan nincs bizonyíték rá, de állítólag Aranka ekkor találta fejbe az agydaganat műtétjéből gyógyulgató Karinthyt, aki még aznap agyvérzésben vesztette életét. Más források szerint cipőjét kötötte meg, és akkor kapott sztrókot. Mindenestre bárhogy történt, felesége magát okolta a történtek miatt.

Karinthy Frigyes legendás barátja volt Kosztolányi Dezsőnek. Az írói vénával megáldott tehetségek rendszerint heccelték egymást, többek között telefonbetyárkodással, de emlékezetes poénjaik az autogramkérők felbérelése is. Ilyenre példa mikor egy felbérelt gyereksereg rohamozta meg Karinthyt aláírást kérni, aki örömmel véste papírra kézjegyét. A fiatalok értetlenkedve fogadták az aláírást, majd azt mondták: „Ja, hát ön nem Kosztolányi? Akkor nem is kell.” De Karinthyt sem kellett félteni. Egyik alkalommal lurkók többször is beálltak Kosztolányihoz autogramot kérni, majd amikor az írónak feltűntek az ismétlődő arcok, megkérdezte minek kell ennyi aláírás nekik. Ezt követően a jól betanult szöveget válaszolták: „Tetszik tudni, ötven Kosztolányiért kapok egy Karinthyt.”

Ebben a humorral átitatott szellemiségben telt a hétfő este, amit a kis körasztalok körül hangos nevetés jellemzett. Ez persze köszönhető volt a jól megkomponált előadásnak, és az előadóknak. Hiszen Erdei Gábor színészi talentumát megcsillantva hiteles képet festett a neves íróról, Utasi Hajnalka pedig a tőle megszokott felkészültséggel mutatta be Karinthy életét.

Szabó Lilla

Szabó Lilla

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?