Remek rímek Romhányival

A Magyar Nyelv Napjához kapcsolódva „Beszél majd az utókor, kiről?” címmel Utasi Hajnalka költő, író tartott felolvasó estet Romhányi József műveiből november 15-én, péntek délután a könyvtár kamaratermében.

2009 óta ünnepeljük hivatalosan a magyar nyelv napját. Kezdetben áprilisban köszöntöttük megkülönböztetett napon édes anyanyelvünket, nyolc éve pedig november 13-án tisztelgünk irodalmi rendezvényekkel a magyar nyelv szépsége előtt. Ebben az évben a Városi Könyvtár Romhányi József író, költő, műfordító, humorista, forgatókönyvíró munkásságát emelte ki az ünnepnap alkalmával.

A Mézga család, Doktor Bubó, Mekk mester, Frédi és Béni, Ludas Matyi, Hófehér figuráit senkinek nem kell bemutatni. A Romhányi József tollával jegyzett ikonikus megnyilvánulásaik szinte szállóigévé váltak. Azt viszont kevesebben tudják, hogy Romhányi operalibrettókat és musical szövegeket is fordított. Valóságos nyelvzseni volt, nem csak anyanyelvének, de az ógörög, a latin, az olasz, a német nyelveknek is tudója. Széles körű műveltsége az általa megalkotott fogalom, a „kultúr-show-biznisz” mesterévé tette. Dolgozott forgatókönyvíróként, költőként, humoristaként, műfordítóként, a Magyar Rádió dramaturgjaként, vezette a Magyar Televízió szórakoztató osztályát. Munkásságát szinte már csak a halálos ágyán Magyarország Érdemes Művésze díjjal ismerték el.

Becenevéhez, – amelyet állítólag ő maga talált ki – méltón fáradhatatlanul hányta a rímeket. Legkedvesebb témája az Esopus fabulái nyomán keletkeztetett állatversek voltak, ahol az állatok emberi karaktereket ábrázolnak. Eme versek elegye a Szamárfül című kötet, amiből a műsor folyamán Utasi Hajnalka is felolvasott néhány szellemes költeményt, derűt csalva a népes közönség arcára.
A versek mellett számos érdekességet is hallhattunk Romhányiról. Megtudtuk például, hogy kiváló apa volt. Lánya, Ágnes szerint a világ legjobb apukája. Rímeit Ágnesen tesztelte és ha a gyerek nem értette, átírta a költeményt.

Megtudtuk azt is, hogy a két kőkorszaki szaki forgatókönyve eredetileg prózai mű, csak a magyar átirat a makáma stílusú versforma. Elsősorban ennek köszönhette rendkívüli sikerét Frédi és Béni sztorija. Az angol szöveget képkocáról képkockára szinte lekottázta. A zeneművészet egyébként sem állt távol tőle, hiszen eredetileg zeneművésznek, brácsásnak készült, de egy sajnálatos sérülés miatt ezt az álmot fel kellett adnia. Helyette maradt a zenei művek szövegkönyvének fordítása, például a ma is sikerrel játszott Macskák című musical, amelynek bemutatóját már sajnos nem érhette meg.

Romhányi sokszínű életének egyik állomása az orosz hadifogság volt, ahol szintén a humor, a borzalmak között is az életigenlése mentette meg a halál torkából. Hastífuszban szenvedett, amelyből kigyógyulva zenekart alapított, így szórakoztatva az őröket. Ennek köszönhette, hogy a konyhára került és megúszta három évi raboskodással. Talán ott tanult meg főzni, amely tudományt később is szívesen gyakorolta. Barátai sűrűn látogatták a kerti főzőcskézések, grillpartik alkalmával.

Nem csak barátai, családtagjai, kollégái kedvelték, de egy ország szerette, szereti ma is az intelligens humorú költőt. Kígyónak lábsó, madaraknak fogsor, diktál a beteg, írja a doktor. Beszél majd az utókor, kiről? A rímhányó Romhányi Józsefről.

Kárpáti Márta

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.
Kárpáti Márta

Latest posts by Kárpáti Márta (see all)

Kárpáti Márta

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?