A múlt erőt ad és irányt mutat

1857. május 23-án történelmi események helyszínéül szolgált városunk, Jászberény volt ugyanis első állomása Ferenc József császár és felesége Erzsébet országjáró körútjának. A 160 évvel ezelőtti jeles napra pénteken délelőtt a városháza dísztermében tartott konferenciával, majd kora délután a Cserőhalmi keresztnél koszorúzással emlékeztünk.

A történelem iránt érdeklődő vendégeket és meghívott előadókat a szervezők részéről a Jász Múzeum és a Jász Múzeum Alapítvány nevében Hortiné dr. Bathó Edit múzeumigazgató köszöntötte. A kiváltságaikért cserébe lojalitást és katonai szolgálatot vállaló jászkunok számára nagy jelentőséggel bírt az uralkodói látogatás, itt a hármas kerület fővárosában, amiről az utódoknak is kötelességük megemlékezni.

Jászberény nevében Szatmári Antalné alpolgármester üdvözölte az egybegyűlteket, aki beszédében a látogatást megelőző alig néhány évvel leveretett szabadságharc, és a megtorló császár magasztalása közötti ellentmondásra hívta fel a figyelmet. A király iránti hűség és a rendszer ellen harcoló mártírok szent emléke sokáig jelen volt az itt élők tudatában. Gyakran egymás mellé került Kossuth és Ferenc József portréja a tisztaszobák falán. A történelem örvényében nem minden fehér és fekete. Tárgyilagosan, illetve kellő távolságtartással kell konzekvenciát vonnunk múltunkból jelenünk és jövőnk érdekében – hangsúlyozta az alpolgármester asszony.

Pócs János, a Jászság országgyűlési képviselője az akkori díszes ceremónia, és a mai jászok legnagyobb ünnepe, a Jász világtalálkozó között vont párhuzamot. Az eltelt több mint másfél évszázad alatt nem vesztettük el tradícióinkat, jász büszkeségünket, ünnepeinket. Az érseki szentmise, a Jászkürt megszólaltatása, gyönyörű viseleteink bemutatása, a díszes bandériumunk mind-mind részét képezik ma is legnagyobb ünnepeinknek. A múlt erőt ad és irányt mutat.

Nem véletlen, hogy éppen itt, Jászberényben jelent meg a császári pár – jelentette ki beszédében Borbás Ferenc jászkun főkapitány. A hármas kerület székhelye egykoron is és napjainkban szintén a régió politikai és gazdasági központja.

Csikós Miklós jászkapitány a redemptiót követő gazdasági fellendülésre emlékeztetett, melynek a gyökerei az összefogásra való képességben rejlenek. Akkor is, és most is képesek vagyunk méltóképp fogadni akár az ország vezetőit, mert van mire büszkének lennünk, megérdemeljük az elismerést.

Az előadások sorát Borovi Dániel művészettörténész előadása nyitotta, aki képzőművészeti alkotásokon keresztül mutatta be a császár kultuszának alakulását. A kivetítőn láthattunk litográfiákat, metszeteket, színezett fotókat, festményeket az általában egyenruhában ábrázolt ifjú, majd idősödő császárról.

Dr. Vér Eszter Virág történész Erzsébet királyné ambivalens megítélésére építette Az Erzsébet kultusz Magyarországon című előadását. A legendákban felértékelődött Sissy szerepe, aki az idők távlatában az öreg, ostoba, gonosz császár mellett a magyarok őrangyalaként jelenik meg.

Az előadások közé ékelte Mező István azt a néhány mondatot, mellyel a reformáció 500 évfordulójára hívta fel az egybegyűltek figyelmét. Az ünnepségre majd október 12-én kerül sor.
Dr. Manhercz Orsolya történész Ferenc József 1857-es utazásáról tartott előadást. Az országjárás a hatalom helyreállításának céljából történő propaganda körút volt, melyet az alattvalók részéről inkább kíváncsiság, mint szívélyesség jellemzett, tudtuk meg a széles sajtóvisszhangot kiváltó eseménysor fennmaradt dokumentumai alapján.

Dr. Farkas Kristóf Vince, a Jász Múzeum munkatársa a berényi látogatás eseményeit elevenítette fel üdítően színes előadásában. Elmesélte, hogy a Nagykáta felől érkező díszes kompániát a Cserőhalomnál fogadták a helyi elöljárók. Itt a császári pár hintóból lóra szállt, és a 2300 fős bandérium élén vonult be a városba, ahol hatalmas sokadalom fogadta. A nagytemplomban az egri érsek celebrált misét a császári pár tiszteletére, majd a kerületi székház udvarán költötték el az ebédet egy stílszerűen piros-fehér sátorban. A Jászkürtből kortyolt áldomást követően hangzott el az uralkodó elismerő mondata: „Élen a jászok és a kunok hűséges, lovagias népe!” Ajándékként régi magyar szokás szerint a lányok kenyeret és süteményt, a férfiak pedig sajtot és egy fekete racka bárányt vittek az uralkodónak. A látogatást emlékérem is megörökítette, melynek egyik oldalán a császári pár portréja, a másikon pedig a kerület címere látható. Természetesen ezt is megkapták a vendégek az Ausztria, Bajorország és a Jászkun kerület címereit tartalmazó kék bársonytokkal együtt. Végezetül Sterio Károly öt festményét adták ajándékba a királyi párnak. Egyik eleme a Néptáncz Jász-Berényben című alkotás másolata nemrégiben került haza városunkba, s a városháza falát díszíti. Az eredeti Erzsébet kedves emlékeket őrző ausztriai palotájában található. A királynénak valószínűleg tényleg jó emlékei lehettek a látogatásról, mert esztendő múltán egy gazdagon hímzett jászkun címeres zászlót adományozott a bandériumnak a látogatás emlékére.

Természetesen felmerül a kérdés, hogy a szabadságukra oly büszke jászkunok miért paroláztak annyira a forradalmat és szabadságharcot leverő császár előtt. Nem feledkezhetünk el róla, hogy a kiváltságok megőrzése érdekében a jászoknak és kunoknak újra és újra meg kellett nyerni az uralkodó jóindulatát.

Az emlékülés résztvevői a konferenciát követően buszra szálltak, és a Nagykátai út- Felsőszentgyörgyi út elágazásában található, közelmúltban szépen felújított Cserőhalmi kálváriához vonultak koszorúzásra. Itt a Jászsági Hagyományőrző Egylet tagjai Mária ének előadásával nyitották a szabadtéri megemlékezést. A kálvária történetét Besenyi Vendel helytörténész ismertette az egybegyűltekkel. Az ízlésesen, nagy műgonddal helyreállított népi parasztbarokk szoborcsoport Jászberény harmadik legrégebbi műemléke, a XVIII. században emelték. A talapzatán látható kronisztikonból kiolvashatjuk 1750-ben készült. Eredetileg a közeli Cserőhalom tetejét díszítette, 1952-ben helyezték át ide, az elágazáshoz. Helyi monda szerint a török megszállás alatt alagút vezetett ide a helyőrségnek helyet adó Barátok templomából. Az eredeti kereszt és rajta a korpus villámcsapás áldozatává vált, és a Jézust sirató három alakos szoborcsoportból is csak Mária és János figurái maradtak fenn. A viharvert, sok megpróbáltatást elszenvedett emlékművet tavaly Árvai Imréné adományából és saját forrás segítségével újíttatta fel az önkormányzat.

Az emléknap záró momentumaként Ferenc József császár látogatásának tanújaként álló kálváriánál koszorúzással emlékeztünk a 160 évvel ezelőtt történt jeles eseményre.

Kárpáti Márta
Latest posts by Kárpáti Márta (see all)

Kárpáti Márta

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?