Redemptus jásznak lenni büszkeség

Késői utódokként, 272 év távlatából tekintettünk vissza május 6-án, a redemptio nemzeti emléknapján jászkun őseink példamutató tetteire. A békével, ám óriási áldozatok árán kivívott szabadság megszerzésének felemelő momentumaira ünnepségsorozattal emlékeztünk. A diákság pénteken játékos vetélkedőkkel, a városvezetés és meghívott vendégeink szombaton szentmisével, díszünnepséggel, koszorúzással és kulturális műsorral emlékezett.

Szombat délután Szántó József katolikus és Mező István református lelkipásztorok köszöntötték az ünnepi szentmisére érkezőket a Nagytemplomban. Mező István igehirdetését Péter apostol első levelére alapozta, melynek üzenetéhez hozzákapcsolta az önmegváltás gondolatvilágát. Emlékeztetett: Jézus is megváltotta az emberiséget a bűn és halál fogságából, ezért ne adjuk át magunkat a csüggedésnek, éljünk a jövőbe vetett hit reménye szerint.

Az ünneplés első motívuma legyen a hála! – kérte Szántó József apát a padsorokban helyet foglaló jász és kun hívektől. Hálával tartozunk őseinknek és Istennek, hogy annak idején megtöltötte a szíveket az áldozatkészség adományával, mely a mai generációkból kiveszett. Az apát figyelmeztetett a mindennapi életünket meghatározó, élő hit megtartására, mert különben az Európába újonnan érkezők a saját hitükkel fogják átszőni életünket.

A szertartást követően a Déryné Rendezvényházban folytatódott a ceremónia. Erdei Gábor műsorvezető köszöntötte a bevonuló kapitányokat, Borbás Ferenc jászkun főkapitányt, Bálint György kiskun kapitányt, Smutka Zsolt emeritus nagykun kapitányt, Csikós Miklós jászkapitányt, valamint Pócs Jánost, a Jászság országgyűlési képviselőjét, és a rendezvénynek otthont adó Jászberény város polgármesterét Szabó Tamást. A kerület történelmi zászlóinak és a Jászkürtnek a fogadását követően a magyar és jász himnusz éneklésével, a Kun Miatyánk szavalatával adtuk meg az ünnep méltóságát.

A házigazda szerepében Szabó Tamás polgármester köszöntötte az egybegyűlteket. – A jászkun emberek számára a hajdani önmegváltás mindmáig az önálló gondolkodás és a szabadságra való törekvés bizonyítéka – mondotta, majd röviden összefoglalta a redemptio történelmi eseményeit. A történetnek máig ható tanulságai vannak – hangsúlyozta a polgármester. Innen fakad a Jászság és a Kunság lelki egysége, ami a gazdasági és politikai tényeken túl az egymásért érzett felelősségben mutatkozik meg. Jászberény a régió fővárosaként az egész Jászságért felelősséget érez. A tetszetős szavak helyett tettekre van szükség, ma is, ahogy eleink tették, mert a cselekvő emberek viszik tovább a történelmet. Amikor egy nemzet, egy népcsoport a megmaradásáért küzd, amikor a jövő a tét, akkor csakis arra szabad hallgatni, aki elég bátor és eszes is ahhoz, hogy megnyerje a jövőt. Őseink ilyen emberek voltak, tetteiknek köszönhetjük megmaradásunkat itt, a Kárpát-medence közepén, miattuk ismerhetjük elődeinket és reménykedhetünk jövőnkben, az elkövetkező generációkban, akik remény szerint folytatják őseink megkezdett munkáját.

Pócs János a három évvel ezelőtti örömteli eseményre emlékeztetett, a momentumra, amikor a Magyar Országgyűlés történelmi emléknappá nyilvánította a redemptiot. Hangsúlyozta, az emléknappá nyilvánított ünnep nem egy napról szól, és nem egy életről, hanem generációk folyamatáról. Redemptus jásznak lenni büszkeség, erény, érték. A befogadás kiváltság, amit ki kell érdemelni. „Tartozom a jászoknak, hogy magam is azzá lehettem.” Ezt a hálát fejezte ki a hétfői napirend előtti felszólalás is, amikor Pócs János az országgyűlés előtt mondott Besenyi Vendel helytörténész által jegyzett beszédében méltatta a jászkunokat, emlékeztetett a redemtio jelentőségére.

Daban Horz! – köszöntötte őseink nyelvén a vendégeket Csikós Miklós regnáló jászkapitány ünnepi beszéde nyitányaként. Történelmünk lapjait forgatva észre kell vennünk, hogy azok a harcok voltak eredményesek, ahol békés eszközökkel sikerült kivívni a szabadságot. Ezeknek a vértelen, ám annál nagyobb áldozatot és összefogást követelő küzdelmeknek a jászkun redemtio mutatott példát elsőként. Eleink óriási jelentőségű tette a ma élőknek is irányt mutat összefogásból, hitből, tenni akarásból.

A gondolataink egységében vagyunk jászok, kunok, vagy akár gyüttmentek – emelte ki Borbás Ferenc jászkun kapitány szónoklatában. Ennek értelmében a hagyomány felkarolása nem csupán divat, hozzátartozik kulturális környezetünkhöz. Amikor külföldről betelepültek régiónkba a multik gyárai, megvizsgálták hagyományőrzésünket is. Ébren tartott és megélt hagyományaink révén megbizonyosodhattak róla, hogy a jászok, kunok földjén jó helyen kezdenek vállalkozást, mert ezek a népek rendkívüli erővel bírnak.

Dr. Farkas Kristóf Vince A jász kapitányok és a redemptio című vetített képekkel kísért előadásában az önmegváltás meghatározó mozzanatait idézte a hallgatóság figyelmébe. Számos érdekes ismeretnek juthattunk birtokába, ha figyelmesen hallgattuk a muzeológust. Kiderült például, hogy az önmegváltás sikereit ünneplő sokadalomra hatalmas zivatar szakadt, ám eleink az égi háborút a jövőre vonatkozó kedvező előjelnek vélték. Hallhattunk a Jász Múzeumban őrzött háromkulcsos redemtios láda titkáról, megtudtuk milyen feladatokat kellett végeznie a halálukig hivatalukban maradó, demokratikus úton választott kapitányoknak.

Bánfi Ferenc énekes-gitáros a témához kapcsolódó dalszerzeményekkel szórakoztatta a nagyérdeműt, majd sor került az ez évi Jászkunság Hagyományőrzéséért díjak átadására. A kitüntetést a jászkun kapitányok tanácsa adományozza mindhárom kerület egy-egy kiválasztott kiválóságának. Az emlékplakettet – melyet Győrfi Sándor készített –, negyedik alkalommal adományozták  a kerület hagyományőrzésében kiemelkedő szerepet játszó személyeknek.

A Kiskun kerületből a fülöpszállási születésű Varga Istvánné Fajszi Mária nyugalmazott pedagógus, a Nagykunságból a karcagi Ruzicska Ferenc újságíró, helytörténeti kutató, a Jászságból a jászberényi Besenyi Vendel nyugalmazott agrármérnök, helytörténeti kutató kapta.

Meglepetés és óriási elismerés számomra a díj – mondta köszönőbeszédében a kitüntetett. Megköszönte a munkájához nyújtott támogatást segítőinek – a Jász Múzeum, az önkormányzat, a könyvtár, a Szolnoki Levéltár, a Jászberényi Főplébánia munkatársainak. Külön kiemelte Sugárné Koncsek Aranka segítő munkáját és szakértelmét. Hálát adott családjának, amiért elnézték, hogy néha kevesebb idő jutott rájuk. Hangsúlyozta, hogy az érdem nem csupán az övé, de minden kutatásban közreműködőé. Végezetül rámutatott a jászkun öntudat jelentőségére és megtartásának fontosságára.

A díszünnepség a Lehel Vezér Gimnázium Férfikarának előadásával zárult, majd a résztvevők átvonultak a Jászkapitány szoborhoz, ahol Molnár László tárogatóművész muzsikájának kíséretében elhelyezték az emlékezés virágait.

Az este hét órakor kezdődő Jászsági Pávagála kulturális műsor tette fel az ünnepnapra a koronát. A Lehel Film-Színház színpadán láthattuk a Fölszállott a páva című televíziós tehetségkutató vetélkedő döntőseit. A Zagyva Banda húzta a talpalávalót a Jászság Népi Együttes, a Jászság Gyermektáncegyüttes, az Iglice Gyermektáncegyüttes koreográfiáihoz, Balogh Károly és Makula Zolika szólótáncaihoz. A táncosok a hazai jásztáncok mellett távolabbi vidékek táncos kincseiből is szemezgettek. Láthattunk többek között gyönyörű viseletben előadott györgyfalvi, válaszúti, hajdúsági, kalotaszegi koreográfiákat, tapsolhattunk verbunknak, frissnek és ritkának és sűrűnek. A táncok mellett vastapsot vívott ki az ígéretes tehetségű ifjú cimbalomművész Horváth Áron virtuóz játéka is.

A Szűcs Gábor összeállításában látott műsor ismét bebizonyította, hogy a jászok tehetsége kimagasló. Hagyományainkat nem csak őrizzük, de megéljük, és a felnövekvő generáció ápolja, továbbviszi és élteti.

Az 1942-es születésű Besenyi Vendel gyermekkorát Jászboldogházán töltötte. Később Jászberénybe költözött, ahol jelenleg is él. Itt érettségizett a Lehel Vezér Gimnázium diákjaként, majd Szarvason végezte el a mezőgazdasági technikumot, majd Gödöllőn agrártudományi egyetemen folytatta tanulmányait. Okleveles agrármérnökként nyugdíjazásáig termelőszövetkezetekben dolgozott. Már diákként elkötelezte magát a helytörténettel, a néprajzzal s tevékenységét a mai napig űzi. Rendszeresen kutat, cikkeket publikál, tanulmányokat ír és előadásokat tart. Kutatásai sorában kiemelt helyet foglal el a Jászság helytörténete, katonai hagyománya és egyháztörténete. Kezdeményezésére készítette el Jászberény II. Rákóczi Ferenc illetve Szele Gábor püspök emléktábláját. évek óta segíti a Jász Múzeum munkáját, elkötelezett városvédő több civil és egyházi szervezet tagja, meghatározó személyisége. Besenyi Vendel az elismerést hosszantartó taps kíséretében vette át Borbás Ferenc jászkun főkapitánytól.

Kárpáti Márta

Kárpáti Márta

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?