Jó Szó Est Mohai Gáborral

A rendezvény állandó helyszíne ízlésesen berendezve, virágcsokrokkal díszítve, szinte ünnepélyes hangulatban várta a közönséget. Dr. Novák István főigazgató, plébános már számos alkalommal volt házigazdája ezen eseményeknek, ahol tartalmas beszélgetések részesei lehetnek a nézők, hallgatók. A mostani sem volt másként.

Mohai Gábor Radnóti- és Kazinczy-díjas előadóművész volt a vendég.  Ezen az estén nem a szokott értelemben folyt a beszélgetés, előadónk tárta elénk az estére hozott lelki táplálékot. A rendezvény szignálja után Molnár Györgyné, az est szervezője, mutatta be a művész urat, aki több évtizeddel ezelőtt előbb a Magyar Rádió, majd a Magyar Televízió bemondója, műsorvezetője volt. Arcát és hangját, különleges orgánumát az egész ország ismerte. Munkája mellett mindig is helyet kapott életében úgy a klasszikus, mint a kortárs magyar költészet. Elmondása szerint a szavalás régi szenvedélye. Nem akart színész lenni, de a versek imádata soha nem szűnt meg nála. Vallomással kezdte műsorát; nem szerette a költőnők verseit, nemhogy előadni, de még elolvasni sem. Azonban Szécsi Margit, aki Nagy László felesége volt, írásaival mégis kivételt tett. Elmondása szerint, egy véletlen folytán nem tudva kinek a versét hallja, megváltoztatta korábbi álláspontját. Nagy Lászlót viszont a XX. sz. egyik legnagyobb, hanem a legnagyobb költőjének tartja. 

Az est folyamán a költő házaspár több versével is megismerkedhettünk. Majd Petőfi Sándor családról és a pusztáról írott költeményeiből kaptunk ízelítőt.  A teljes átéléssel, hol vidám, hol komor arckifejezéssel előadott költemények magával ragadták a közönség figyelmét. Hallhattunk egy gyönyörű válogatást József Attila szerelmes verseiből. Az előadó sugárzó tekintettel, csak nekünk mondta a költő gondolatait. Úgy éreztük, hogy egyenként csak nekünk!

Pilinszky János, s a költőként kevéssé ismert Kondor Béla egy-egy költeménye is bemutatásra került.
Ezután következett az est tartalmában legmegrázóbb verse: Ratkó József Halott halottaim. Meg nem született kisbabákról szólt a mű. 1975-ben megjelent versről maga a költő sem gondolta volna, hogy mennyire aktuális a mondanivalója negyven évvel később is. Hátborzongató volt, ahogyan a „Ki hiányzik közülünk …” kérdés többször is elhangzott. Hallva a verset, az előadó keserű, szomorú, de határozott hangját, a hegedű hangjához tudnám hasonlítani.
Néma csendet feloldva, a Ratkó vers ellentételezéseként, jött két vidámabb, szeretetteli költemény, Benjámin László Csoda és Petőfi Sándor Fiam születésére címűek, melyek tartalma valóban csoda és örömteli volt.  A műsor az est címadó versével folytatódott, Somlyó György Mese a virágról, melyben arra vágyakozik a költő, hogy csak annyira legyen önmaga és ember, mint amennyire a virág virág.

Nagyböjt idején elmaradhatatlan volt egy olyan vers, mely Jézus haláláról és feltámadásáról szól. Nagypénteken meghal Jézus értünk, s harmadnapra feltámad értünk. Rákosi Sándor Sirató-ja mindennél hatásosabban fejezte ki Jézus anyjának, Szűz Máriának lelki vívódását. A verses blokkok közötti rövid zene szinte folytatása volt a szónak.
Mi volt az irodalmi est üzenete? Az előadó célja az volt, hogy hasson a lelkünkre. S valóban e versek hallatán sikerült magunkba fordulni, elmélyülni. Számomra a hajdan volt Pódium műsorok hangulatát idézte. S hogy mennyire magával ragadott az előadó minden szava, mi sem bizonyítja jobban, mint a közel 120 főnyi közönség csendben elmélyülve hallgatta a magyar irodalom kincseit.
Mohai Gábort napjainkban a BONUM TV adásaiban láthatjuk, hallhatjuk a Bartók Rádióban élő hangversenyek moderátoraként, valamint a déli harangszó előtti templom- és harangismertetések során. A közeljövőben, március 13-án vasárnap délben városunk Főtemploma harangjának ismertetésében, a Kossuth Rádióban.