Zagyva-parti címERedet

2017-04-062017-04-06 Demeter Gábor 0 Comments Jövőkép Alkotók Egyesülete, kiállítás

Mondhatni hagyomány immár, hogy a Város Napján vagy a várost érintő más jeles alkalommal évről évre új szabadtéri kiállítást mutatnak be a Zagyva-parti sétányon. A döntően történeti, ismeretterjesztő bemutatók után ez évben egy hangsúlyosan képzőművészeti tárlatot nyitottak meg április 2-án délután a Jövőkép Alkotók Egyesület képzőművészeti csoportjának munkáiból.

Az alkotó közösség egyesületté válása előtt Hamza Stúdió néven több mint másfél évtizeden át aktív szereplője volt a város kulturális életének. A 2015-ben Jászberényben képzőművészekből, közművelődési szakemberekből, művészetpártolókból alakult Jövőkép Alkotók Egyesülete (JAE) az utóbbi két évben is több városi nagy rendezvény szereplőjeként, művészeti szimpóziumok társszervezőjeként, alkotópályázatok és fiataloknak szóló programok megvalósítójaként tevékenykedett. Az egyesület a mostani kiállításon tárta legújabb, a Város Napjára készült kollekcióját Jászberény közössége és a hozzánk látogatók elé.

Az esemény kurátora Góg Zoltán köszöntötte a megjelenteket, és beszélt az egyesület tevékenységéről. Majd felkérte a Jász Múzeum igazgatóját, Hortiné dr. Bathó Edit asszonyt, hogy nyissa meg a kiállítást, és ajánlja a közönség figyelmébe a tárlatot. Elöljáróban a címerek kialakulásával, történetével, valamint címerünkkel kapcsolatos tények és érdekességek közzétételével foglalkozott. Az egyesület ugyanis ezúttal jól ismert jelképet választott témájául. Jelesül, a címERedet elnevezést viselő kiállítás kiindulópontjául, az alkalomhoz illően városunk címere szolgált. Az abban szereplő öt szín (kék, vörös, arany, ezüst, fekete) használatával fogalmazták meg érzéseiket, gondolataikat, hitvallásukat. A kiállítás – melyen az így született olajfestmények, akrilképek, grafikák és vegyes technikájú művek reprodukciója látható – kalandozás a JAE alkotóinak fantáziájában, egyben izgalmas vizuális lenyomata a „városlakó művész” otthonához fűződő sajátos viszonyáról.

Bartos Kinga Újjászületés sorozata (Fogság, Ébredés, Önátadás) az öt szín használatával igyekezett megfogalmazni, ábrázolni az egyébként személyes tartalmat. Az emberi lélek mélységeit és magasságait, folyamatait kutatva fogalmazódott meg benne a három részből álló sorozat.

Bíró Boglárka két szőttest készített, fontosnak tartva az anyagokat, amelyek padláson porosodó, emlékeket ébresztő ruhadarabokból származtak. Ezeket a fehér anyagokat a meghatározott színekre festette, csíkokra szabdalta, gombolyaggá tekerte össze, és új matériává sűrítette. Az akvarellképén a víz összemossa a színeket a határmezsgyéknél, míg a textilszálak egymástól elkülönülve képeznek színhangulatot.

Farkas Edit képein a magyar nyelv szépségeire szeretné felhívni a figyelmet, egy-egy szó (Egy, Mag, Rend) mélyebb értelmezésével, valamint a rovásírásban hozzájuk rendelt színbólumok (GY és R) megjelenítésével.

Fejős László a jászberényi címer tárgyát, a koronát vette grafikai alkotásainál kiinduló gondolatnak. A korona a mindenek feletti hatalom jelképe, amit ezért is helyeznek valaki fejére, hogy azt a hatalmat kellőképpen tudassák mindenkivel.

Kerekné Mihalik Judit a Zagyva folyóban sárgán virító virágú, szívalakú levelű vízitök formailag tetsző és a témájában sok lehetőségeket rejtő ábrázolásait alkotta meg. A festőkéssel készült munkákon három különböző nézetben láthatók ezek a növények, melyek a szellemi mivoltát felismerő emberi lelket is szimbolizálhatják.

Koncz Gábor szintén a címer színeit vette alapul, kiegészítve több olyan elemmel, ami a végtelen rónaságra utalhat. Mindhárom alkotásán zsizsegő, nyüzsgő mezőt látunk, olyan átiratban, ahol több festészeti problémát is boncolgat, kompozíciós és színtani kérdéseket vizsgálva.

A Zagyva-parti sétányon ballagva nézzék meg ezeket a reprodukciókat, gyönyörködjenek a látványban. Az alkotások önmagukért beszélnek!