Betyárélet a Város Napján

Idén negyed évszázados hagyománynak örvend a város napi mulatság, melyen egyidejűleg április másodikán a II. Kárpát-medencei Betyár találkozóra is sor került.

Már kora délelőtt ínycsiklandozó, finom illatok csalogatták a Margit-szigetre Jászberény apraja-nagyját, ugyanis a különböző tájegységről érkező betyárok ételkülönlegességeket főztek. Úgyszintén a Vásártér utcai Aranysas Étterem konyhájában, ahol Klapka tábornok húsos káposztája rotyogott a kondérban a város napi ebédre.

Arra a kérdésre, hogy miért éppen a fentebb említett ételre esett a választás, Baranyi Csaba mesterszakács válaszolt. A szabadságharc idején Klapka György tábornok több társával együtt városunkban vendégeskedett, így a róla elnevezett étel és a magyaros ízvilág méltóképp helyt áll a város ebédjén.

Az eredeti receptet megbolondítva, pörköltes, lecsós vöröshagyma alappal, sertésoldalassal és füstölt csülökkel, valamint az elengedhetetlen hozzávalóval, káposztával, illetve zöldbabbal készült a vasárnapi ebéd. Az étel a rántással, galuskával lett teljes, melyből közel 600-an laktak jól.

A déli harangszóra már kígyózó sor állt a sátornál, ahol Szatmári Antalné alpolgármester asszony köszöntötte a városlakókat és köszönetét fejezte ki elsősorban Istennek a gondoskodásáért, valamint a program szervezőinek a színvonalas lebonyolításért. Ezt követően asztali áldást énekelt, és jó étvágyat kívánt a finom ételhez.

A déli órákban a betyárok is asztalt terítettek, mivel 13 órakor véget ért a Betyáros ízek főzőverseny és a tájegységek ízeinek bemutatója. A versenyen tizenöt csapat mérettette meg magát, akik az ország különböző területeiről érkeztek, többek között Debrecenből, Tatáról, Pomázról, Komáromból Fótról és természetesen mindenki saját tájegységének specialitását főzte a bográcsokban.

– A hagyományőrzésnek fontos szerepe van az életünkben: amikor hagyományőrzőben van az ember, olyan arcát tudja mutatni, amit a hétköznapokon nem. Ez kicsit lázadás szabadságérzéssel keverve. Célunk a szórakoztatás, a paraszti élet felelevenítése és a lovas hagyományok ápolása – fejtegette lapunknak Csorba Gábor „Csofi” betyár, a Hagyaték Lovas Egyesület elnöke és a program szervezője.

A lovas bujdosóknak is emlegetett betyárok délelőtt népi játékokkal, bolondos betyár esküvővel mutatták be a régi szokásokat. A közönség körében nagy sikert aratott a betyár vetélkedő, ahol a való életből kiragadott jelenetekből építették fel a versenyszámokat. – Bálagurítás, talicskázás, asszonycipelés, csizmadobás és végül futóversennyel zárult a vetélkedő. „A csapatok jó hozzáállással és közös szurkolással hajtották végre a feladatokat” – összegzett Szecsődi Zoltán, a vetélkedő lebonyolítója.

A Viganó AMI néptánc produkciója színesítette a programot, majd délután a hagyományőrző kelevézek húzták a talpalávalót. Versztergám Miklós tárogatóművész népviseletben, a napjainkban méltatlanul háttérbe szorított hangszeren keresztül mutatta be a tárogató történetét.

A Széljáró Balladások koncertje megalapozta a hangulatot a Szent Klára Idősek Otthonában kezdődő lovasbemutatókhoz, ahova ostorpattogtatással, csergetéssel, betyárok kíséretében vonultak át az érdeklődők. Természetesen nem maradt el a Hortobágyot idéző csikósok lovas attrakciója, és a magyar puszta egyik jellegzetessége a szürkemarha bemutató sem. A puszta kettes lovasok után – már a nagyszínpadon – a Híres Betyárok – BaHorka Társulat a betyár legendák nyomaiba eredtek a gyerekekkel, közös énekléssel, tánccal és mesemondással vitték közelebb a közönséghez a lovas bujdosók históriáját.

A város napi eseményeket Szabó Balázs és bandája naplementébe nyúló koncertje zárta. A magyar együttes modern előadásban visszanyúlt a népzene gyökereihez, ami kellemes élményt adott a mozgalmas hétvége után.