Kortalan divattervező

Művészetpártoló szülők gyermekeként 1906-ban született a huszadik század egyik tehetséges magyar divattervezője, újságírója Hamza Lehel Mária. A 110. születésnapra november 17-én, csütörtökön rendhagyó módon emlékezett a Hamza Múzeum és Jász Galéria.

A magyarországi divatvilág éllovasaként olyan maradandó ruhaterveket alkotott, amelyek az utókor számára időtállóak, még ma is hordható viseletek. A múzeum dolgozói ezt bizonyítva, az este folyamán Hamza Lehel Mária modelljei lettek, ugyanis Utasi Hajnalka ötlete nyomán a divattervező által megálmodott ruhákba bújtak. Az ötletet Demeterné Zsuzsanna varrónő valósította meg.
Farkas- Gattyán Adrienn Zóra művészettörténész kalauzolta a vendégeket Mária életében és munkásságában. Hamza Lehel Mária Budapesten született a kor ismert festőművészei, Lehel Ferenc és Lehel Mária gyermekeként. 1924-ben Párizsban tanult divattervezést. Először francia lapok közölték munkáit. A szerelem Hamza Dezső Ákos személyében talált rá, és románcukat megerősítve 1933-ban léptek frigyre. Két éven belül visszaköltöztek Magyarországra és az Új Idők magazinnál, valamint az Otthonunk és a Star című lapnál helyezkedett el újságíróként a fiatal divattervező.
Tíz év leforgása alatt a Hamza Film kamerái is kitartóan forogtak, így Hamza D. Ákos filmrendezői pályáját egyengetve újra Párizsban, a divat fővárosában telepedtek le feleségével. Ezt követően Rómába, majd Brazíliába költöztek, ahol megannyi inspirációt gyűjtöttek. Ezekben az években Hamza Lehel Mária több nagy újságnak is készített divatterveket, köztük a Diario di Sao Paolo és a Correrio Paulistan című lapoknak.

Újságíróként kapcsolatba lépett a leghíresebb európai divatcégekkel, olyan neves márkákkal, mint Nina Ricci és Coco Chanel. Az 50-es 60-as években részt vett divatbemutatóikon és a kreációkat tovább gondolva tervezte meg saját modelljeit. 1989-ben a Hamza házaspár visszatért Magyarországra és Jászberényben leltek otthonra, a mai Hamza Múzeum épületében. A képzőművészeti életművüket Jászberény városának adományozták, azzal a céllal, hogy haláluk után is a város bemutassa, megőrizze munkásságukat.

 

„A ruházkodással kapcsolatos dolgok a divat fogalma körébe kerülnek, míg a művészet emelkedett, elérhetetlen színezetet ad. Pedig mint azt jó néhány kollekció mutatja, valójában nem beszélhetünk ilyen éles határokról. „ A kollekcióban a divat és a művészet kéz a kézben a járnak, miközben a ruhák megjelenítik a kor társadalmi és gazdasági helyzetét. Ugyanakkor számos darab – például a nadrág – a korszellemének frissüléséhez a női emancipáció megerősödéséhez járult hozzá.

Hamza Lehel Mária munkái a mai napig hordható darabok, mely leginkább a nőiességet hangsúlyozza. „Egy dolog azért kevéssé változott, ha a divatrajzokat nézzük, hogy mindig magas és vékony modellekre szabta” – mondta Gattyán Adrienn Zóra. Ha a divatrajzok nem is, azért a női ideálok igencsak megváltoztak. Az 50-es évek Elizabeth Taylor-ától kezdve napjaink „popókirálynője” Kim Kardashian-ig betekintést nyerhettünk az évtizedek alatt kialakult trendek őrületéről.  „Ahogy mondják a nagyok: ízlésekről nincs vita” hangzott el az előadás záróakkordjaként.