Találkozások, értékek, élmények

2016-07-232016-07-23 Demeter Gábor 0 Comments

Számos kiállítás nyílt a Jász Világtalálkozó hétvégéjén, amelyek érdekes és kalandos sétára csalogatták a látogatókat.

Bemutatóval készült az ipartestület is. Az árokszállási iparosok közül képviseltették magukat a kárpitosok, kádárok, asztalosok, lakatosok, női szabók, textilművesek. Bemutatták azokat az eszközöket, régi szerszámokat, amelyekkel az iparos nemzedékek sora sajátította el a szakmai fogásokat. Megmutatták, hogy a régi hagyományokat, a mesterség tiszteletét, a munka becsületét, miként jelenítik meg ma, a mindennapokban munkáikon keresztül.

Együtt láthattuk a régit és az újat, a hagyományokból miként táplálkozhat a modern, a mai kor követelményeinek megfelelő kézműves termék. Érdekes volt a századelő hangulatát idéző régi asztalosműhely berendezése, amit felszereltek mindennel, amire szüksége lehetett a mesternek és inasának annakidején. Évszázados hagyománya volt Árokszálláson a juhtartásnak, és ehhez kapcsolódott az állat bőrének kikészítése, a szűcsmesterség is. A gyapjút feldolgozták, gyapjúszövetet, ruhát készítettek belőle. A kézművesek között nagyon sok textilműves, szűcs, szabó dolgozott, így nem meglepő, hogy a mesterségek tapasztalatait felhasználó utódok is megjelentek a bemutatón. Viseletdarabok alapján, az ott fellelhető motívumkincsből merítve készítettek olyan hordható darabokat, amilyeneket a fiatalok is szívesen választanak. Modern keretek között jelennek meg a jász motívumok, amelyek büszkén viselhetők.

Az alkotás öröme korlátlan, ebből az alaphelyzetből indultak ki a képzőművészeti, kézműves interaktív kiállítás Háromtól százhárom éves korig szervezői. Az elnevezés nem volt véletlen, hiszen valóban az óvodás korú gyerekektől a 103. évében járó Tősér János szobrászművészig számos helybéli műkedvelő alkotó, képző- és iparművész munkáit csodálhattuk meg. Minden egyes teremben olyan amatőr és képzett művészek alkotásait láthattuk, akik valamilyen módon kötődnek Jászárokszálláshoz. De nem csak egyszerű szemlélődésre invitálták a tárlatok látogatóit, lehetett színezni, jász motívumokat rajzolni, vagy éppen a Lehel kürt motívumaival díszíteni gipszöntvényeket. A Jászok Fája lombozatát bárkinek lehetősége volt elkészíteni – 18 ága a Jászság településeit jelképezte – úgy hogy színes ujjlenyomatát a saját települését jelképező ág mellé helyezte. A kézművesség hagyományos fogásait kötetlen formában kipróbálhattuk a Tarisznyás Műhely Alkotó és Rendezvényházában, melynek megnyitását a világtalálkozó idején tartották.

A Flóra Virágkedvelők Egyesülete több mint másfél évtizedes múltra tekint vissza. A tornaterem előtt lévő virág árusokból következtethettünk, hogy a világtalálkozóra is virágba borult a sportcsarnok. Belépve lenyűgöző látvány tárult az érdeklődők elé a megannyi színes, illatozó, virágoktól roskadozó növény láttán. A mediterrán növények közül kiemelkedő szépségű virágjaival pompázott a kúszóliliom. Sok csodálója akadt a bonsai fáknak és a kaktusz különlegességeknek. Megtekinthettünk egynyári-, fűszer-, szoba-, és trópusi növényeket, valamint citrusokat, amelyeket a klub tagjai gondoznak. Az orchideák sokszínű csapata is szép látványosság volt, de lehetne sorolni egyenként, hiszen minden virág elbűvölő és a lelkes virágkedvelők szívét megdobogtatja.