A legdrágábbat adták a nemzetért
A magyar történelem egyik legfájóbb emléknapján, január 12-én kedden este a Doni áttörés áldozataira emlékeztünk. Szántó József főapát prédikációban idézte fel a 78 éve történt szomorú eseményeket, majd a háborús emlékműnél csendes gyertyagyújtással tisztelegtünk a hősök előtt.
A 17 órakor kezdődő szertartáson az apát kiemelt tisztelettel köszöntötte városunk vezetőit, a megjelent önkormányzati képviselőket és a híveket. Gyász, fájdalom, felfoghatatlan tragédia történt 78 évvel ezelőtt nemzetünk történelmében. Családok élete vált siralomházzá, aztán gyász töltötte el az ország népét, amikor érkezett a postás a szörnyű hírekkel.
Magyar honvédek tízezrei maradtak ott távol hazájuktól, örökre temetetlenül vagy tömegsírba vetve. Trianon igazságtalansága miatt a legszentebbet, az életüket adták a megcsonkított országért. A nemzet testén ütött seb akkoriban még jobban fájt és valószínű fájni is fog, amíg magyar ember él. A kezelésre sem volt lehetőségünk, hiszen tilos volt beszélni róla, ahogy a Donnál elesettek témája is tabu volt sokáig. Nemzetünk továbbéléséért vívták harcukat katonáink.
Ma is ezért kellene harcolnunk, mert ha fogyó nemzetként a halál kultúrájában vergődve vegetálunk, nem lesz jövőnk. Amennyiben hazánk egészének eszmeiségét, közéletét, kultúráját, törvényeit, az új generáció nevelését – amelyet majd szolgál például az új katolikus óvoda – a kereszténység szellemisége szerint éljük meg, Krisztus evangéliuma járja át és formálja, akkor lesz esélyünk a megmaradásra, boldogulásra.
Úgy írhatjuk tovább történelmünk fejezeteit. Mert Istennel semmi sem lehetetlen, hiszen formáló ereje a szeretet. Az imádságokat követően harangszó vezette át az emlékezőket a Szentkúti térre, ahol a háborús emlékműnél mécsesek elhelyezésével fejeztük ki hálánkat az elesett honvédek emléke előtt.
a BerényCafé újságírója.
